Május 24-én ismét megrendezésre kerül a digitális marketing napja, azaz az Enter!Digital konferencia. Idén a képernyőmánia témakörét járjuk körbe, meghívott előadóink többek között:

- Rick Falkvinge, a svéd Kalózpárt alapítója, az első digitális kalóz az Európai Parlamentben
- Luke Aviet, az AOL Advertising Europe igazgatója
- Gerendai Károly, a Sziget Kulturális Szervezőiroda alapítója és tulajdonosa
- Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád alapítója és tulajdonosa

Az eseményen exkluzív filmvetítésre is sor kerül: Pálfi György Final Cut – Hölgyeim és Uraim című, 400 különböző filmből összevágott moziját vetítik zártkörű ingyenes vetítésen a kommunikációs szakma számára.

Akit érdekel, itt regisztrálhat – vagy jelezheti a szervezeténél, hogy vásároljon neki jegyet.

Nagyon sok portál félrevezetően ír erről, mert nem az Apple készítette ezeket a spot-okat, hanem a két amerikai mobilszolgáltató, az AT&T és a Verizon.

Muszáj kiemelnem ide, mert miután ma kiraktam a magyar fordítását a két reklámnak, úgy tűnik, mindenki ezzel nyaggat (hogy ti. ezek nem Apple reklámok).

A Szifon persze nem jelez semmiféle forrást az állítás alátámasztását illetően, egyszerűen tényként közlik pusztán azért, mert a két szolgáltató Amerikában a reklám mögé rakta a logóját, és ezt lehozta valamelyik Maces bulvárlap. (Tudni kell, hogy a reklámok hamarabb kerültek ki a webre, mint ahogy az Apple posztolta volna őket.)

Pedig – ellenére annak, hogy tartalmilag igen gyengék –, mind a két reklám igazi Apple. Ha a stílusából nem ismerné fel őket az ember, akkor talán csak elég bizonyíték, hogy a honlapjukon szerepeltetik őket carrier logó nélkül. Még az Apple.com (!) alján is kinn van promós képpel.

Ennyit tehát a félrevezetően fogalmazó portálokról.

A Dögkeselyű András Ferenc 1982-ben bemutatott, Munkácsi Miklós novellája alapján készült filmje, amely mérföldkövet jelentett a magyar filmtörténetben: sikerült megújítania vagy inkább megteremtenie a magyar bűnügyi film műfaját, elkerülve mind a hazai (szocialista szabotázskrimi), mind a nyugati (a James Bond-filmek igen rossz képregényekre emlékeztető “maximum akció, no mondanivaló”-féle nihilizmusát) klisék legtöbbjét, de megtartva mindkét filmtípus erényeit.

Baromi jó volt, fordulatos, izgalmas, érdekes. Az Indexen tallóztam ki, töltöttem le, néztük meg (az eredeti címe egyébként “Kihívás”). A legutolsó robbantási jelentet kivágták sok kópiából, szerintem inkább a kutyás rész volt a durva.

Annyira örülök, hogy a tömegmédia nem csak az Éden Hotelről szól.

/via mefi

A magyar szinkronos Annie Hall elején Kern András miért Buster Keatonnek mondja az eredetiben Groucho Marx nevét?

Az Origó filmklubban megjelent ma egy cikk, ebből kiderül. Érdemes elolvasni az egészet, de én ki is ragadok néhány részt:

Pontosan 35 évvel ezelőtt mutatták be az amerikai mozik minden idők egyik legjobb filmjét, az Annie Hall-t. Woody Allen négy Oscar-díjas komédiájának a magyar szinkronja is legendás, amely olyan kifejezéseket adott a nyelvnek, mint a biboldószer és a hercig kis játékszer, és olyan dumákat hozott divatba, mint a “hogy kapná be az összes faszomat”, a “vessetek a mókusok elé” vagy a “ha minden ilyen flottul menne”. A film magyar szövegét író és a szinkronját rendező Sipos Áronnal beszélgettünk, valamint feltettünk pár kérdést Kern Andrásnak is.

(…)

Az Annie Hall-nak nagyon sok érdekes pillanata van a fordítás szempontjából. Úgy kezdődik, hogy áll Woody Allen, és beszél a kamerába. Elmondja, hogy egy kicsit kopaszodik, de egyébként egész jól érzi magát, egyetlen problémája van csak, amit Groucho Marx mondott, hogy sosem szeretne olyan klubhoz tartozni, ami őt elfogadná tagnak. Ebből a Groucho Marxból elkezdődött egy tragédia a Pannónia filmstúdióban. Mert Marx, az Karl Marx. Hiába jöttünk azzal, hogy ez egy színészcsalád, ezek híres komikusok voltak Amerikában, azt mondták, hogy Marx nem lehet. Mondtam, gyerekek, engem ez nem érdekel, mondja akkor egy másik amerikai színész nevét. És akkor így lett Buster Keaton a magyar verzióban.

(…)

Tudja, hogy kering az interneten egy húszoldalas dokumentum, amiben valaki összegyűjtötte az Annie Hall magyar szinkronjának a félrefordításait?

Komolyan? Nem tudtam.

Ezek közül mind szándékos, vagy volt olyan, amit egyszerűen félrehallott?

Ha valaki valamit nem ért meg, és hülyeséget ír, az egy dolog. De ha megértette, és egy másikat ír, ami ugyanolyan jó, akkor az nem félrefordítás.

Remek gondolatok, érdemes végigolvasni az egészet.

/via V. Ferenc

András egy lakáshitelből vásárolt XIII. kerületi lakóparkban él barátnőjével és macskáival együtt. Innen jár be dolgozni tízmillió forint értékű céges autójával. Szülei már nem élnek, középfokon beszél angolul.

A Handrás interjú befejezése a Playeren.

5 eve nem hallottam ennyire eredeti es tehetseges singer-songwritert.

Érdemes meghallgatni, de nem munka közben, hanem otthon, fejhallgatóval, időt adva neki.

It’s been over a year in the works and today we are excited to announce that XBMC 11.0 is finally ready and available for download.

Annak idején a Plex médialejátszót is az XBMC-ből forkolták ki XBMC OS X néven, volt valami összeveszés is. Én akkor még Plex párti voltam, de most ezzel a 11 Eden kiadással újra visszamentem XBMC-re eFi javaslatára, ami szintén van OS X-re.

Az ok? A Plex egy mindent habzsoló, üzletszerzésre indokolatlanul rámenő, saját fő funkcionalitását figyelmen kívül hagyó túlhízott szerencsétlenséggé vált. Az XBMC meg úgy tűnik egy nyílt forrású médialejátszó, ami nem akar semmi mást, mint médiát lejátszani. És nekem pontosan erre van szükségem.

A Plexről azért álltam le, mert egyik buildtől kezdődően nem kezelte rendesen a feliratokat, és úgy tűnt, más fontosabb dolog nincs is az életükben, mint az iOS port, meg a Samsung Smart TV integráció. Nyalják ki a szőrös, betyárkörtés seggem.

Az XBMC viszont roppant jópofa, mindent tud, amit szeretnék, könnyen kezelhető, teszi a dolgát, ingyenes. Már csak egy rendes sebességű Mac minire lenne szükségem – heh-heh.

2:18-nál feltűnik egy csodálatos férfiú. Handrás szerint felszedett egy pár kilót, meglehet, már régen mérte magát, enni és sörözni meg nagyon szeret.

Zimmerman először nem is vette észre (rengeteg at-reply-t kap twitteren), van vagy 1 millió követője, aztán amikor végre annyian jelezték neki, meghallgatta, eldobta az agyát: tökéletesen illeszkedett a számhoz. Berakta, azonnal fel is hívta Chris Jamest telefonon, később már az ügynökével beszéltek, a számot ki is adják. Az alábbi videón látható az az élő streamből kivágott rész, ahol Zimmerman végighallgatja újra a darabot, majd Skype kontót cserél a csávóval telefonon.

1:10-nél kezdődik a bejátszás, érdemes megnézni a fejét, tökéletesen leolvasható róla az, amit nem tudom kinek sikerült egy alkotási folyamat során átélnie: amikor megvan valami

Aki felénekelte, egyelőre csak egy feltörekvő zenész, Chris James, aki élete nagy lehetőségére várt. Úgy tűnik, most sikerült neki bejutni. Itt meghallgathatjuk Chris James által Soundcloudra feltett eredeti cuccát, itt pedig azt, amit az egyik stream nézőnek sikerült kibányásznia (sok háttérzaj, belebeszélés, de kb. hallani lehet, hogy mi lesz a Veldt).

Zimmerman egyébként Tumbliján posztolt is egyet az esetről. Ír arról, hogy mennyire nem szereti azt a fajta kollaborációt, amikor a kiadók visznek neki nagy neveket, ez pedig mennyire hibátlanul jött ki:

a vocal really was optional at that point, wasnt too concerned about it. However, the electronic music community needs more people like Chris James, who i actually just randomly stumbled on via twitter, pretty insane.

he had posted a link claiming he did a vocal to the track ive uploaded on soundclud, ill be honest, i *do* check demos out from time to time… but not nearly as often as they come in… for whatever reason, i took a shot and checked it out… i was fucking nearly in tears. Not because i think he’s the best singer in the world… but because HE FUCKING GOT IT. TOTALLY and COMPLETELY got it.

Három baromi érdekes aspektusa van a dolognak: egyrészt megjelent ez a streaming műfaj dolog, mint népszerűsítő eszköz. Egy zenész nem idegenkedik a technológiától, hanem használja azt. Másrészt az interakció, amit hasonló típusú emberek között létre tud hozni. Ilyenkor nincs más, mint az, hogy két halandó ember összetalálkozik. (Azért azt se felejtsük el, hogy baromi nehéz egy egy milliós twitter folyamból kitűnni – de úgy tűnik, hogy aki akarja, végül megtalálja az útját.) A harmadik, szintén nem elhanyagolható dolog pedig, hogy aki nagy (itt Deadmau5), az mágnesként vonzza magához a talentet így propellerezve saját magát még magasabbra. Csak le kell hajolnia érte.

A Pázmány bölcsész karán most lehet pályázni a Hallgatói Önkormányzati Testület 19 helyére. A HÉT (Hallgatói Érdek Tanács) csoport az egyik olyan társaság, akik ezt jelenleg megpályázzák. Erre csinálta ezt a videót a HÉT 19 tagja. Valóban nagyon mellé lőttek vele, leginkább csak negatív kritikát kaptak. Az összes többi Pázmányos elzárkózik ettől a videótól, mert úgy vélik, hogy ez a 19 ember lejáratja vele az egész egyetemet. Ami igaz is, hiszen a videót most mindenki magával az egyetemmel társítja.

A szabályzat kikötötte, hogy a csoportok csak az egyetem területén és a saját honlapjukon kampányolhatnak. Nemrég kaptak egy 12 órás határidőt, hogy eltávolítsák a videót és a facebook oldalt, ellenkező esetben kizárják őket. Ezért nem érhetőek már el ezek.

Aki nem látta még a nevezetes videót, itt megnézheti.

Nagyon jó videoklip. A faszi, Skrillex, úgy néz ki, mint egy bohóc, biztos valami tini-idol lehet ilyen fejjel, de ez a klip kurvára jó. Abban is biztos vagyok, hogy nem Sonny John Moore érdeme, ő szerintem csak hagyta a dolgokat megtörténni maga körül. Az is valami.

Ha bármelyik számot meghallgatom, egyből beugrik a film valamelyik jelenete. Ezek a számok tették működőképessé a filmet. Ha nem találták volna meg ezt a három számot, a Drive nem az a film, amit láttunk. Nem is nagyon kellett semmit mögétenni, úgy tudott Refn kifejezni, hogy megtalálta a zenéket és mögéjük rakta a képet: Gosling néz előre és hatvannal hajt, közben szól a Nightcall.

Borzasztó fontosnak érzem a filmhez tartozó zenét, mint együttes kifejező eszközt. Ugyanígy teljesen el tud rontani (vagy: mást csinál belőle) egy nem megfelelő zene. Nekem mindenesetre tetszik ez a típusú, klipszerű kifejezési forma.

A filmcsinálás nagyon fontos eleme a megfelelő számok kiválogatása. Aki ebben rossz, vagy nincs pénze a licencdíjakra, az ne akarjon filmet csinálni.

Szerződésünk felbontásának természetesen közös megegyezés az előzménye; az aktust viszont nem érdemes beilleszteni az utolsó fél év internetes személyi mozgolódásai (Uj Péter, Kardos Gábor illetve Weyer/Nádori, majd Novák Péter origós távozása) közé.

Az újság tartalma, a szerkesztőség működése továbbra is pontosan azt a minőséget hozza, amely annak idején, az alapításkor csak a legszebb álmainkban fordulhatott elő. Az ésszerűség világában pedig ez az alapítók legkomolyabb eredményének számít: sikerült olyan rendszert felállítani, amely mindenféle személyes karizmától függetlenül jól és eredményesen tud működni. Egy esetleges összeomlás az alapítók kudarca is, a sikerből pedig ez a pici dicsőség jár nekik.

GG soha nem volt kivilágított figura, viszont ő volt az egyik ember, aki összehozta ezt az egészet. Egy insider sorozatot is elindít a jövőben:

ezzel az írással elindítok egy szubjektív Indextörténet-sorozatot, amiből sok-sok olyan apró, de fontos részletre is fény derül, amelyek segítenek összerakni az Index-képet, és talán arra is inspirálhatnak néhányakat, hogy indítsák el saját hasonló történetüket, vállalkozásukat. Megpróbálom rekonstruálni a tényeket archivált levelezésekből, iratokból, anyagokból, de sokszor majd az emlékezetemre kell hagyatkoznom, és az pedig nem biztos, hogy sziklaszilárd; reméljük, előkerül ilyenkor valamelyik exkolléga, és egy kommenttel kisegít.