Tim Cook egy levelet írt a cégnek arról, hogy mi az álláspontjuk a kérdésben. Aki elolvassa a mailt, rögtön láthatja, hogy a szokásos ügyvéd-bullshitet nyomja: nem állít semmit, hanem jelzi, hogy vizsgálatot indítanak, megnézik még jobban a problémát, hogy egyáltalán miről van szó, náluk ilyen nem fordulhat elő, nekik értékeik vannak még a supply chainben is stb.

Nem kell látnoki képesség ahhoz, hogy az Apple gazdagságának exponenciális méretű növekedése, valamint az egykor majdnem csődbe ment, mára a termékeinél csak egy fontosabb dolgot, a dollárt látó cég igenis durván feszíti a húrt. Erről nincs mit beszélni, ennyi telefont, iPad-et ilyen rövid idő alatt ennyi piacra kivinni másképp nem lehet.

Ki emlékszik arra a sztorira, ahol Steve Jobs az utolsó pillanatban kitalálta, hogy iPod-műanyag előlap helyett (amivel az iPhone eredetileg készült volna) inkább üveg legyen? Állítólag a meetingen kiemelte a telefonját a zsebéből, megmutatta, hogy a kulcsai összekarcolják az üveget, a szenior exec-ek meg kaptak három (3) napot arra, hogy a problémát megoldják. Az egyik faszi a meetingen még aznap repülőn ült Ázsia felé. Hat héttel később megvolt a teljes folyamat. A teljes.

Ezek után azt firtatni, hogy ilyen tőzsdei elvárásoknak hogyan lehet megfelelni, teljesen felesleges. Mindenki tudja, hogy még Kaliforniában is ezerrel kell mindenkinek tekernie, hogy a cég által diktált tempót tartani lehessen. Igazi droid maker.

Ramping up supplies, mi? Hát ez megy a háttérben. Ennek kell lennie, ez az ütem ugyanis ezt kívánja meg.

Az Apple a 2011-es naptári évben több iPhone-t adott el, mint 2007-2010 (4 év) időszakban összesen.

Döbbenet és nem hiszem el. Negyedévről negyedévre, szisztematikusan szarják, fossák a lóvét. Egy hamisítatlan pénzgyár. Érdemes megnézni a fenti címen az exponenciális (tökéletes exponenciális) növekedésű görbét, ami azt mutatja, mennyi LÓVÉN ücsörögnek. Ilyen nincs, nem volt, nem lesz, amit látunk, nem látjuk, ami van, nincs is. Ez a cég nem terméket, hanem drogot, nem marketinget, hanem vallást árul.

(Tényleg érdemes kipróbálni, elképesztő, mi mindent lehet csinálni vele, megvettem a fizika könyvet, beszarás dolog így megtanulni valamit. Gyönyörű interaktív dolgok, bemozog, beforog minden a helyére, azonnal megérti bárki a tananyagot, és ezt mind az iBooks Authorrel készítették!)

Hogyne, a komponenseket nekünk magunknak kell legyártani hozzá, de a feltételezés az, hogy a tartalom előállítók, a kiadók ezzel általában tisztában vannak. Jason Snell úgy érvel, hogy a tartalmat előállítók a tartalom előállításához értenek, meg esetleg a kiadványszerkesztéshez. A kiadványszerkesztés viszont leragadt a hagyományos nyomtatott változatnál, esetleg a webnél. (Mára talán már megtanulták a kiadók is azt, hogyan kell a webre gyártani.)

Viszont a tábla piac új. Nincsenek rá még jó előállító eszközök. Akik megjelentek eddig, azok mind saját maguk fejlesztették le azokat az eszközöket, amikkel el tudták készíteni a kiadványukat. Az Apple esetében iOS fejlesztőkre volt szükség, keretrendszert fejlesztettek maguknak, aztán abba bele a tartalmat. Az iBooks Author, noha egyelőre csak a könyvekre készült 1.0 változat, ezen hatalmasat fog rúgni.

Nincs belépési korlát, bárki elkezdhet összeállítani magának interaktív könyveket. Az Apple egyelőre csak könyvekre (és azon belül is csak iPad-re) készítette el a szoftvert, de az irány egyértelmű: az authoring program nemsokára képes lesz digitális könyvek, folyóiratok, iPhone és iPadre történő kezelésére is. Csak egy példa: nem lesz szükség arra, hogy iOS fejlesztőket foglalkoztassunk akkor, ha ki akarunk hozni egy újságot a Newsstandbe.

Ma mindenki maga próbálkozik valami keretrendszerrel, ezen nagyot fog változtatni az Apple. A kiadók egyszerűen tudják majd összerakni a tartalmaikat és listázni a boltba. Technikailag tulajdonképpen már most is képes erre az iBooks Author, így nem valószínű, hogy sokat kell majd várni ahhoz, hogy egy lapkiadó is kezébe vehesse, és végre azzal foglalkozhasson, amihez ért: kiadványszerkesztéssel.

Baromi nagy fejlődési potenciált látok ebben a dologban, és még csak az elején tartunk. Picit félek attól, hogy csak az iTunes Store-on keresztül működik az üzlet, de majd az Apple-t is szépen utol fogják érni az antitröszt perek, mint a Microsoftot akkor, amikor az Internet Explorert csomagolta a Windowshoz. Bár egyébként szerintem jó ez az ökoszisztéma, tökéletesen működik, egyetlen bajom csak annyi, hogy nincs elég magyar tartalom rá.

Mindig én csinálom, garanciális gépeknél is, mert hajlamosak manipulálni az olajat mindenhol pár helyen. Szervizek ugye 210 literes hordóval rendelnek jó esetben, de a szerelők óvatosan körülnézve tudnak ajánlani áfa nélkül olajat, ami nagyjából tökmindegy milyen dobozban van, biztos hogy egy olcsó, rövid ciklusú olaj lesz.

A garancia akkor is érvényesíthető, ha viszek minden anyagot. Kevesen tudják, de a márkaszerviz köteles elvégezni az olaj és szűrőcserét hozott anyagból, legföljebb beírják a szervízkönyvbe, hogy vevőé volt. Vagyis meg kell rendelni a gyártónál, futár szépen lehoz mindent, gól, szervizes fiúk vicceljenek mással.

“Amit nem tudok kitalálni, hogy Steve (Jobs) miért erőlködik még mindig, hogy vezesse az Apple-t. Hiszen tudja, hogy nem tud győzni.”

TWICA: Az Apple többet ér, mint a Microsoft és az Intel együtt

Találkozunk hétfőn este 7-kor itt, Apple bejelentés élőzés a szokásos formában.

We recently broke into SonyPictures.com and compromised over 1,000,000 users’ personal information, including passwords, email addresses, home addresses, dates of birth, and all Sony opt-in data associated with their accounts. Among other things, we also compromised all admin details of Sony Pictures (including passwords) along with 75,000 “music codes” and 3.5 million “music coupons”.

Le is lehet tölteni az ellopott adatokat, bár mindenhonnan leszedették már.

Olyan, mint a festékpatron, meg a borotvapenge biznisz. Úgy döntöttünk: nem.

Apple Aperture (HU Mac App Store) — €62,99.- azaz felfelé kerekítve 18,000.- bruttó
Adobe Lightroom (szoftver.hu) — 95,125.- bruttó

Egy dolgot biztosan ki merek jelenteni: ennyivel nem lehet jobb a Lightroom. Apropó, ha már Aperture, ajánlom Vincze Vilmos Aperture posztjait a program használatáról.

Sok időt és energiát fektettünk abba, hogy a PayPalt 100 millió felhasználó számára egyedivé tegyük. A PayPal “titkait” komolyan vesszük és személyes ügynek tekintjük, ha valaki nem. A mai napon hoztunk egy döntést és perre megyünk a Google-lel és két ex-kollégánkkal szemben, akik most ott dolgoznak, név szerint említve, Osama Beider és Stephanie Tilenius.

Nagyon tetszik ez az egyszerű, de nagyon komoly kommunikációs stílus, és különösen az “aki itt nem vagány, azzal kibasznak” anti-attitűd, ahol név szerint mennek rá azokra, akik keresztbe raktak nekik. A teljes anyagot tartalmazó PDF is így emeli ki őket név szerint:

Tényleg személyes ügynek tekintik.

A Sony CFO-ja, Masaru Kato bejelentette, hogy a március 31-gyel lezárult pénzügyi évük vesztesége 3,2 milliárd dolláros lesz, a cég történetében a második legnagyobb. Annyira azért nem szörnyű a helyzet, mert pozitívak lettek volna, ha nem kellett volna leírniuk egy 4,4 mrd-os adóhitelt — utalva arra, hogy ez előtt volt inkább tragédia a pénzügyi helyzetük. Az AP riportjából az is kiderül, hogy eddig 170 millió dollárba került nekik a PlayStation Network feltöréséből okozott közvetlen kár, de az iPod, iPad és iPhonennak köszönhetően is rengeteg pöcsre-pacsit kapott a piacon a cég. Szerintem sajnos Nintendo lesz a következő, aki veszteni fog a gamingen az iOS/Andi gaming miatt — manapság a játékpiac a minőségi néhány perces szórakozásé, amit én a “kvarcjáték” kategóriának jelölök. (Mondjuk ez engem gamerként nem zavar, mindent fogyasztok, a Nintendót csak sajnálom, nekik a gaming a mindenük.)

TWICA: Az Android platform működése
(a témához hozzászólni a TWICA posztnál lehet)

Igen ám, de a munkahelyváltás azt eredményezte, hogy a munkáltatója nem oda utalta neki a lóvét, és az most teljesen mindegy, hogy hova, vagy miért, lényeg az, hogy nem oda, ezért aztán, ma reggel egyszerűen leinkasszáltak 3 kilót a számlájáról (a bank állítólag egy darab ajánlott levelet adott fel ezzel kapcsolatban, ezt a levelet senki nem látta). Ezt vette észre ma, amikor rám várt: nem tudott fizetni, sőt, utána én hívtam már meg a kólára, meg adtam neki két kilót, hogy ki tudjon állni a garázsból.

Háttér, amivel jó tisztában lenni: a bank hitelszerződés aláírásakor mindenféle kedvezményeket ad az embernek azért cserébe, ha a bank számlájára érkezik az adós fizetése, csoportos beszedési megbízásokat ad a bankon keresztül és így tovább, ezt mind szépen alá kell írni. (Egyébként mindez opcionális, választható néhány százezerrel több költség is, de nem sokan szoktak ezzel élni.) Nincs ezzel semmi gond, csak ez így is menjen. Ha ugyanis nem így megy, akkor a bank bizony tényleg, és jogosan!, tartja magát a szerződésben foglaltakhoz, aztán elég gyorsan inkasszál is.

Kicsit hasonlít az egész a South Park 15-ik nyitó epizódjához, ahol ugyanezt lovagolják körbe. Az emberek nem olvassák el, mit írnak alá.

Itt jön a csavar a sztoriban: kinek van igaza? Jogilag a banknak. Viszont mi van a haverommal, aki tényleg, késedelem nélkül 3 éve minden törlesztőrészletet azonnal átutalt? Most ezt jogosan érzi kibaszásnak, 3 kilóval megrövidítették. Sőt, ez a három kiló pont a következő havit takarta volna be, most aztán matekozik.

A bank, ismétlem, jogszerűen jár el, tényleg aláíratta, tényleg így működik, ez a modell, ez a játék. Mégis, keserű az ember szája széle tőle. Egy kicsi kibaszást azért lehet érezni mögötte. Attól függ, kit kérdezel.

A pénzt persze nem fogja visszakapni. A bankok ilyenek, önös érdekeiket nézik, nem azt, hogy nekünk legyen jó. (Ugyanis azzal, ha rajtuk vezetjük keresztül ezeket, keresnek.)

Összezsebkendőzném, ismét. Mert ez nem jól van így, nagyon nem jól van. 3 év alatt egyébként már rég megkeresték azt a 3 kilót rajta, simán pluszos a bank bulija.

Köcsög világ.

Függöny.

Ha egyszeri eseményt számlázunk, akkor a teljesítés dátuma a teljesítési igazolás dátuma. Ez nem muszáj, hogy megírt, kinyomtatott és aláírt teljesítési igazolás legyen, elég egy szállítólevél, vagy bármi, ami igazolja a teljesítést. (Teljesítési igazolást egyébként egy példányban készítünk, amit a szállító fűz le.)

Fontos még tisztában lenni azzal, hogy teljesítést lehet múltba is dátumozni.

Abszolút kezdőknek: hogy mi az a teljesítés? Az elvégzett, teljesített munka, vagy szolgáltatás. A kiállított számlának három dátum mezője van, a számla kelte (amikor kiállítottuk a számlát), a teljesítési dátum (könyvelést tekintve nem kell szó szerint venni!), illetve a fizetési határidő. Ki a szállító? Nekünk az, aki valamilyen terméket, vagy szolgáltatást áruba bocsájt, költséget indukál a saját számviteli rendszerünkben. Ki a vevő? Az, akinek mi szállítunk.

(Ezek a szarok egyébként soha nem érdekeltek, de menet közben kell megtanulni hegedülni — milyen iskolában oktatják ezeket egyébként?)

Bezárt az első magyarországi Pizza Hut, a Király utca és a Nagykörút sarkán fekvő étterem 18 évvel ezelőtt nyitott meg, és néhány hete végleg bezárt.

Nemrég zárt be a lánc egy másik belvárosi üzlete a Károly körúton. A láncot üzemeltető Amrest kft. negyedéves pénzügyi gyorsjelentéséből is kiderül: az éttermek száma kettőre csökkent, a Pólusban és az Aréna Plázában található még Pizza Hut. A lánc az idei évet még öt egységgel kezdte.

Én szerettem a Pizza Hut-ot, különösen a kolbászos pizzáikat World of Warcraft közben. Előbb a házhoz szállításuk szűnt meg, most meg úgy tűnik szépen elsorvad itthon az egész márka. A ’90-es évek végén nagyon bírtam a Dunkin Donuts franchise-t is, annak is vége van, mint a botnak. Az Ikea cheddar sajtos hotdog viszont még mindig tartja magát!

Last month we reported that the Wired app sold 31,000 and 28,000 copies in July and August respectively, a significant dip since launch. Wired isn’t worried though, sales have progressively increased as iPad penetration grows, meaning that the Wired iPad app has levelled off to a figure of about 32,000 per issue, around 39% of print sales.

As digital adoption increases, Wired is finding that developing its iPad application is requiring 20% extra resources than the print version, thanks largely to the inclusion of extra interactive elements and video clips.

39%-a a printnek? Elég jelentős, bár figyelembe kell vennünk, hogy a Wired egy meghatározó tech újság, ráadásul az egyik legnagyobb húzónév. Érdekes látni a tranzíciót, hogyan kapaszkodik a print. Szerintem összességében nagyobb a szopóroller, olyan ez, mint a CD / digitális letöltés piacon: a torta mérete csökken. A kisebb kiadók kisebb márkáikkal még jobban meg vannak borulva. Az is érdekes kérdés, hogy az eddigi olvasók hova vándorolnak át? Szerintem a netes free modellben olvasgat már mindenki.

/via Doransky