Kötelező film, ami eddig elkerült. Aki még nem látta, most hagyja abba az olvasást, jelölje meg a posztot későbbi olvasásra, majd térjen ide vissza.
A dán filmrendező, Nicolas Winding Refn nem rontja el, pedig annyi helyen elrontható lenne, mégsem sikerül neki.
Csinált hozzá egy ’80-as évek hangulatot, de úgy, hogy az mai szemmel is teljesen releváns. Jók a zenék, működik a kép, visszahozza azt, amikor Sonny Crockett és Tubbs csendben mennek autójukkal elintézni a bűnt Phil Collins “In the air” című számára. (Eredetiben a jelenet itt, ez volt a Miami Vice sorozat legelső epizódja 1984-ben. Mai szemmel talán már kicsit béna, de 28 éve milyen menő volt!)
Ryan Gosling főszereplő az új forró téma Hollywoodban, mostanában olyan, mintha minden csak róla szólna. Vannak ilyen színészek, most éppen neki áll a zászló. Ő a főszereplő, egy Don Johnson találkozás Steve McQueennel karakter, akibe beleugrik még Clint Eastwood is – és mégsem ciki.
Pedig minden adott lenne hozzá, hogy ciki legyen, eleve a mű ’80-as évek, aztán ott van a Bullitt film erős visszacsengése, de emlékeztet a Leon a profira is – ez a film leginkább egy mashup film. Igazából talán azért nem zavaró ez a dolog, mert ha úgy tetszik, minden remix.
A skorpió mintás szótlan hős a film alatt ikon lesz, egy picit talán antihős, de megold mindent és a végére megver mindenkit. A szinopszis szerint kaszkadőr, aki esténként vállal egy kis mellékes fizetést, ahol bűncselekményeknél furikázik bűnözőket. (Hogy ettől hogyan válik valaki profi verőemberré, azt nem fejtettem meg. Ennyi túlzásnak bele kell férnie, hogy a fiatal csajok Goslingben egy tini ikont lássanak.)
Már a film legelső jelenete erről szól, ami ráadásul olyan üldözési jelenet, ami tényleg páratlan ebben a műfajban. És itt jön az, hogy a dán nem rontja el. Ha ugyanis a szokásos hajtunk a sötétben, nyomjuk a gázt dolog lenne, máris egy nagy értékelhetetlen, eldobós szemét film lenne a Drive, de itt nem ez történik: végig belülről látjuk a hétköznapi autót, semmi üldözés, hangtalanul ülnek a kocsiban, végig macska-egér játék. Meglátja a rendőrt, leáll, kisakkozza a helikoptert, nem hajt – kurva jó. Baromira bejött, azt az érzést kaptam, amit már régen kerestem egy filmnél.
Refn végigviszi az egészet, nem lesz kellemetlen bár talán a sztoriban egy picit mást vártam volna. Ott is az lett volna a tökéletes, ha az elején szereplő üldözéses jelenet gondolatiságát tudta volna megőrizni, azaz nem válik ő egy tökéletes megoldóemberré, verőemberré, hanem egy hidegvérű profivá, aki jól vezet – nekem ez az untermann, aki megoldja az LA maffiát valahogy már sok lett.
Ettől függetlenül kellemes film remek soundtrackkel (5 jó szám van az albumon, a többi Cliff Martinez filmscore-ja, a magyar boltban €8,99.-, és itt, az amerikai bolttal ellentétben, meg lehet vásárolni külön is a számokat).