A felmerült problémák miatt félek a frissítéstől, mint a tűztől, pedig a sok lényegtelen dolog mellett ebben jelenik meg a régóta fájlalt shift-cmd-4 utána pedig space kombinációra előjövő screenshot eszköz új fényképezőgép ikonja. (A régi ikon még a NeXT-es időkből maradt benne az OS-ben!)
Egyéb vizuális frissítések:
Klassz lett, remélem sok ilyen apróságot raknak még a jövő frissítéseibe is.
/via eFi
Bank Benjámin szúrta ki és küldte be ezt a pixelbuzéria problémát. Mac OS X alatt a bal felső alma ikon grafit színséma esetén is a kék háttérhez igazodik – kék a halo:
Once you see, you cannot unsee.
2005-ben a Cuban Council san franciscói irodájába besétált Mark Zuckerberg, és az akkor még “thefacebook.com” címen levő online site-jához megrendelt egy identitást azzal a kérdéssel, hogy “el tudnátok nekem magyarázni, mi az a design?”
A CC híres grafikai stúdió, annak idején ők csinálták a K10k.net — Kaliber 10000 online pixelmagot, ahol a kortárs webdizájner szcéna, így yours truly is, napi szinten megfordult. Dolgoztak sokfelé, nagy brandeken, illetve az akkor még viszonylag ismeretlen Zuckerbergnek is, akinek nyilván valaki ajánlotta a CC-t. (A Facebook eredetileg 2004. február 4-én kezdte meg a működését.)
A Cuban Council Joe Kralt (Testpilotcollective egyszemélyes stúdió) bízta meg az identitás kidolgozásával. Kral pedig lerakta az asztalra a logót, ami híressé tette a márkát. Érdekes módon nekem egészen a mai napig az volt a benyomásom, hogy a FB logó egy betűtípussal kiírt logó, nem pedig egyedi tervezés — márpedig az update: Process Foundry Klavika bold az alapja)
a világ legismertebb Bézier-görbéje!
Ennél is viccesebb a dologban, hogy a David Fincher-féle “The Social Network” című filmben maga Joe Kral is felbukkan egy kámeó erejéig annál a résznél, amikor megmutatja nekik a logót. Mint most megtudtuk, a valóság picit másképp nézett ki:
Íme Kral:
A grafikai melók mindig ilyenek egyébként, az emberhez besétál valaki, aztán hirtelen lesz belőle egy nagy brand. Facebook, Heti Meteor stb.
Egy kis ízelítőnek íme 1080p screenshotok a lemezről — már nagyon várom, hogy újranézhessem a filmeket, ilyen jól még soha nem néztek ki! A magyar megjelenés dátuma: szeptember 16.
a képekre kattintva feljön a lemezes 1:1 változat 1080p bontásban
Karottának, mint Index kreatív igazgatónak, még a Verdás szereplése előtt szegeztem neki a kérdést: mi az oka a “like” gomb megjelenésének az Indexen? És miért pont most? (Akkor még volt Inda.net is.) Mini-interjút szerettem volna, de Karotta egy remek felvetéssel hárította a gyenge próbálkozásomat. Azt mondta: “Fátter, miért nincs magyar szövegbeviteli rész iOS-en?” Erre én: “Van rajta” — és máris robogtunk bele az erdőbe messze a témától.
Pedig tényleg nincs. Magyar ékezeteket ugyanis csak úgy lehet előcsalni iOS-en, ha a kérdéses magánhangzót hosszan lenyomva tartjuk, erre feljön egy választható ablak. iPad-en cikkek gépelésénél kicsit lassít, viszont, protip!, ott meg lehet játszani, hogy a magánhangzó leütése után felfelé, valamilyen irányban rántjuk az ujjunkat és jön az égtáj szerinti magánhangzó. iPhone-on valamiért nem működik.
A magyar ékezetes rész így néz ki iPhone-on:
Karottának igaza van, ez tényleg nem magyar. Nekem viszont beugrott, hogy más, az értékesítési láncban nálunk magasabb szinten levő nyelvek esetében igenis van, figyelem, fixre mountolt natív betű. Linda például svédül használja a készülékét és nála ez látszik:
Elég, ha megszámoljuk a QWERTY során levő billentyűk számát: amíg a magyaron 10 db van, addig a svéden 11-et helyeztek el az Apple szoftverfejlesztő mérnökei. Belőlem viszont egyből kibújt a pixelbuzerátor és kimértem körzővel, szögmérővel a pontos távokat. Ez a különbség például Svédország és Magyarország között:
Tényleg mi lenne, ha megcsinálnák rendesen magyarul? Valahogy biztos el lehetne érni, hogy rendesen ki legyenek téve a leggyakrabban használt magánhangzók fixen, és hosszabb nyomásra jöjjenek a nem gyakran használtak.
Ha jól emlékszem, a fentieket egyébként annak idején már egy olvasó javasolta nekem, sőt, talán egy petíciót is kért, de akkor még elutasító voltam, viszont ez így ténylegesen jobb lenne nekünk GÉPELÉSI SZEMPONTBÓL.
Akárhogyis: We Want Apple Hungary-an
Ami pedig az Index like gombot illeti: sose tudtam meg, miért, és miért éppen akkor.
A Final Cut Pro X a Sony/Panasonic által szabványosított AVCHD (Advanced Video Coding High Definition) formátum kimeneti fájljait nem tudja direktben importálni. Ez azt jelenti, hogy a kimeneti MTS fájlokat hiába is húzzuk a szerkesztő-figyelem-léc fölé, nem látja őket sajnos. Handbrake-kel viszonylag könnyedén át tudjuk transzkódolni M4V-be, de 2011-ben az ember nem két lépcsősen importál, nem igaz?
Az FCP X kamerából importálni direktben a cmd-I (Import from Camera…) opcióval tudja viszont az AVCHD-t. Ehhez vagy rajta kell, hogy legyen a kamera (illetve az SD kártya), vagy pedig, még jobb, le kell, hogy másoljuk a teljes kártya tartalmát a merevlemezünkre:
Innentől aztán simán mountolható a mappa és nagyon kényelmesen importálhatók a klipek. Sőt, még proxy médiaként is behúzhatjuk, ilyenkor kisebb bontásban dolgozhatunk vele, aztán exportáláshoz majd visszanyal az eredetiekhez:
A Panasonic egyébként “ezen a nyáron” fog egy AVCCAM nevű importáló QT wrappert kihozni majd, amivel direktben etethetjük az FCP X-zel az MTS fájlokat. De engem nem érdekel a téma különösen, főleg, hogy kiderült, a teljes mappaszerkezetet gyönyörűen fogadja.
Azaz mégsem.
A Final Cut Pro X Supported Cameras dokumentuma szerint:
FCPX does not support footage recorded in 1080-50p from this Camcorder
És tényleg! Olyannyira nem, hogy csak 50i-ben, nyomorult interlace módban, LÁTJA csak a fájlokat. De nem lenne Józsi a nevem, ha nem néztem volna meg a különbséget az 50p és 50i között. 300%-os nagyítás következik:
Egyébként néhány frame-en durván látható a csíkozódás, még 100%-on is, a fenti minta nem ilyen frame-ből készült, de létezik, ott van.
Tudom, hogy az FCP X előbb-utóbb tudni fogja majd a progresszívet is, de most nem tudja, engem meg a tudat nyomaszt, hogy csak Interlace Ferencben tudok felvenni. Állítólag HD-ben nem annyira érdekes a kérdés, mozgás közben főleg nem, másrészt pixeleket nem érdemes figyelni a mozgókép témában. Once you see, you cannot unsee.
Az ikon alapján erre nagy esélye van!
classical pixel art is usually marked by an economy of means, minimalism, and inherent modesty, which some say is lost in modern computer graphics
Ezzel a mondattal indul nagyjából Johannes Kopf (Microsoft Research) és Dani Lischinski (Hebrew University) white paperje, ahol arra keresik a választ, hogy lehet minél szebb vektoros ábrákat készíteni egyszerű pixelekből — a projekt oldala itt.
Hogy ennek mi az értelme? Valós, gyakorlati haszna nem sok van, leginkább talán régi platformok emulátoraiban használatosak a nagyító technikák, amivel a mai képernyőfelbontások mellett is élvezetessé tehetők régi pixeles grafikák. (Én személy szerint soha nem tudtam így játszani, szépen kockásítok és úgy nyomom.)
Íme az alábbi sprite:
Ezt a piacon elérhető algoritmusok nagyjából így nagyítják fel:
Johannes és Dani algoritmusa pedig:
Egyáltalán nem is rossz. További példákat vizsgálva kitűnik, hogy rengeteg mindenhez roppant jól használható az algoritmus:
Érdemes belenézni a PDF white paperbe, mert onnan derül ki az, hogy pontosan milyen elmélet van az egész mögött. Például az, hogyha olyan pixelt találnak, ami teljesen eltér a környezetétől, akkor azt a képpontot mindenáron meg kell őrizni, mert valami szignifikáns dolgot tartalmaz az ábrán. Amennyit én értek ebből, abból az következik, hogy felrajzolják a négyzetrácsot, majd addig deformálják vektorokkal az egészet, míg jó nem lesz! 
Mivel sikeres volt a kalapozás a Kickstarteren, lesz Minecraft dokumentumfilm. (Ne kérdezze senki, miért nem Notch dobta be nekik az induláshoz szükséges 150 ezer dollárt, két posztot írtak nekik, amúgy jóban vannak.) Ma megérkezett a projekt finanszírozóinak, így szerény személyemnek is, a digitális letölthető háttérképek, skinek. Nagyon jópofák a fiúk, hogy sok digitális művésszel készíttették el a Minecraft skineket, köztük Paul Robertszonnal, aki Mecha Fetus blog elkefélt pixelmágusa (betegség). Íme a munkája:
Fentiek animálva a művészúrtól:
Kéne valami Minecraft comebacket csinálnom, de most nem érek rá. Soon!
A Lionban levő rendszer névjegy így néz ki:
Nem értem ezt a sokszínű ikonos fejlécet. Mi ez? Időgép? Csak én látom ilyen szörnyűnek? Tudom, hogy tabok és nem funkciókról van szó, ezért nem rakhatják ki ezt:
De akkor, baze, ki kéne tenniük ezt:
Vagy legalábbis valami ilyesmit iOS-szerűen (tudom, hogy funkciók):
Most nem ásom bele szombat éjjel magam jobban ebbe a kérdésbe, de valami itt nekem bűz-lik. Nem tetszik ez nekem. Ha mégis, akkor már rajzos ikonok legyenek, könyörgöm:
Azt hiszem inkább ez a bajom. Lehet, hogy ideiglenesek még azok az ikonok. Nagyon remélem, különben mehetünk vissza Windowsra ugrálni!
Van abban valami döbbenetes, hogy a retina bontású háttérkép sokkal rosszabbul néz ki magán a terméken, mint az Apple hivatalos sajtófotóján. Még csak azt sem mondhatják, hogy nem volt jobb minőségű fotójuk. Érthetetlen.
update: megviccelt az iOS. 3GS-en állítottam még be magamnak ezt a cseppes hátteret, aztán az iPhone 4-re frissítéssel értelemszerűen nem mappelte át a tapétámat, hanem átmásolta a régit. Most viszont erre is fény derült.
Kedvenc 16 bites korszakot idéző Minecraft textúra csomagom még nem frissült 1.4-re, viszont olvasgatva a fórumot Eld koncepciójára is fény derült. Az 1990-es évek néhány Amigás játékát, a Bitmap Brothers által rajzolt Cadaver-t, Speedball 2-t és Chaos Engine-t jelöli meg fő inspirációinak. Az emlékeket felidézendő néhány 200%-os nagyítású kép:
Egyszer majd utánaolvasok, hogy ki volt ez a grafikus, roppant meghatározó stílusa van. update: nem sokat kellett várni a posztra.
Nem nagyon szeretem a Minecraft textúra csomagokat, mert más lesz tőlük a játék hangulata. Nem is használok semmit, bár mindig a környéken van az Eldpack, ami az egyik legjobb 16 bites, Amigás jellegű kiegészítés az eredeti 16×16-os méretben:
Érdemes megnézni a honlapot, remek oldschool pixel stílus. (Még nincs 1.4-re frissítve és talán ez a legnagyobb baj a textúra csomagokkal: mindig várni kell az újat.) Az Eldpackkal ellentétben több olyan textúra kiegészítő is van, ami meghagyja Notch eredeti elképzelését és csak picit módosít, javít rajta. Egy ilyen a “Smooth Vanilla” is, ami az azonos típusú, egymás mellett elhelyezkedő textúrák mintázatának ismétlődését próbálja kiszűrni. Ezt leginkább két mintával tudnám demonstrálni:
Jól látható, hogy mindkét esetben eltűnik a sakktábla jellegű szabályosság és helyét egy egybefüggő textúra veszi át. A módszer nem ismeretlen a játékprogram grafikusok számára, valószínűleg ezt is egy ilyen szaktudással rendelkező illető készítette, idézem is, hogyan:
the low-frequency detail in many of the common textures has been reduced, and the dynamic range has been adjusted to compensate
Érdekelt annyira, hogy megnézzem Photoshopban, mi változott, tényleg nagyon finom, visszafogott!
Az eredmény pedig magáért beszél.
Ha már Minecraft és pixelek: Junkboy lecserélte a játék logóját az eredetihez nagyon hasonló, 16 bites pixeles rajzra az 1.4-ben:
Nem rossz, bár én már nagyon megszoktam a korábbit, ez meg olyan… szabvány, gyorsban megtolt valami.
Alig várom a nyarat, hogy végre telepíthessem a Mac OS X 10.7 Liont. Én már a Snow Leopard megjelenésére vártam, viszont az Apple csak 2011-re fogja végérvényesen eltüntetni az Aqua grafikai stílust. A böszme scrollbarok helyett finom indikátorok (iOS-like), a krumplik helyett pedig egyszerű formák dominálnak — végre! A következő képeken a Snow Leopard és Lion dock összehasonlítás képernyők:
Snow Leopard – System Preferences – Dock
Lion – System Preferences – Dock
Teljesen más a radio button, checkbox és legördülő stílusa is, ami végleg lefejezi az Aquát. E mellett megfigyelhetjük, hogy egyéb felületi elemeknek is nekikezdtek a kaliforniaiak:
Egyszerű, de jó, rácfelvarrás. Azt mondanám, hogy izzadtságszagú, de mégsem. Üdvözlöm a kisebb gombokat is a bal felső sarokban. Ráadásul, ha jól látom, az ablak kerekítései is picit határozottabbak lettek. Minden változtatással mélységesen egyetértek!
Teljes feed kínálatunk itt. 
Mi az a feed?
2006 februárig visszanyúló archívum oldalunk erre.
Sajnos olvasói levelekre nem áll módunkban egyesével, kimerítő módon reagálni, privát segítséget nyújtani, kérdésekről véleményt alkotni. Reklámanyagokat lehet küldeni, de ezzel kapcsolatos poszt-elvárásokat megfogalmazni teljesen felesleges.
Hozzászólásokat, véleményeket az egyes posztokkal kapcsolatban nyilvánosan itt már nem lehet írni, viszont emailen szívesen veszünk minden kiegészítést.
