Történt még ez-az a Portal poszt megírása után, megjelent egy “progress bar” a BBS-en, ez március 5-én érte el a 100%-ot, aztán következett egy rejtélyes termékbejelentés a Steam News szekciójában. Elvileg tehát jó későn, de jön, október 26-án a Portal 2. A vírusmarketing BBS-ről letölthető egy BASIC (!) program, amivel ún. “Aperture Image Format” (APF) képeket tekinthetünk meg. Itt a parser eleje:
10 REM ****************************************************
20 REM ** COPYRIGHT (c) APERTURE LABORATORIES 1985-1987 **
30 REM ** (MAINTAINER: DOUG RATTMANN, EXT. 3270) **
40 REM ****************************************************
50 F$="APERTURE":DIM MX%(9):DIM MY%(9):DIM MT$(9):DIM MF$(10)
60 KEY OFF:SCREEN 1,0:CLS:X%=0:Y%=199:P%=0:L%=0:I%=0:R%=0:SK%=0:SN%=0
70 FOR N%=1 TO 9:MX%(N%)=0:MY%(N%)=0:MT$(N%)="":MF$(N%)="":NEXT N%
Eddig két kép jelent meg ebben a fájlformátumban (a BBS-ről tölthetők le a régi backup/backup jelszóval), amiket mi magunk is lefuttathatunk BASIC-ben, az eredmény:
*taps* *taps*
Végezetül nincs is más hátra, mint közzétenni az egyik legnagyszerűbb “fan made” zenét a Portalhoz, amit egy bizonyos Gxp készített poénból a játék eredeti hangjait felhasználva, aztán a sikeren felbuzdulva megcsinálta a végleges változatot “The Device has been Modified” címmel, amit posztunk végén letölthet az érdeklődő. Remek munka.
El Perro del Mar (literally “The Dog from the Sea” in Spanish) is a musical project that was founded in December 2003 in Gothenburg, Sweden. The sole member of El Perro del Mar, Sarah Assbring, initially started as an MP3/CD-R artist and released her first songs through Hybris Records. Her music could be described as melancholic lo-fi twee pop. (…) Her song “Change of Heart” was chosen as the Starbucks iTunes Pick of the Week on January 19, 2010.
Töprengtem egy darabig, hogy hogyan vezessem fel a posztot, aztán rájöttem, hogy ez a bekezdés tulajdonképpen tökéletes összefoglaló:
A BombTheJazz pontosan 5 éve, 2004. október 23-án rendezte meg az ElsőHivatalos Magyarbulit, amelynek célja a magyar poptörténelem elfekvően lévő de annál életrevalóbb felvételeinek újra bemutatása, illetve táncrendbe állítása volt. Az Első sorrendben a Második követte, majd a Harmadik, míg végül a töretlen siker nyomán világossá vált, hogy a továbbiakban teljesen értelmetlen megszámozni e bulikat. A hiánypótló kezdeményezés mögött a Budapest Brakecsokkerz (DJ Haze, Kanada Káosz, Shuriken és Suhaid), azaz a Tilos Rádió elszánt bakelitvadászai állnak, alkik a magyar könnyűzenei örökség ritkaságainak gyűtésében járnak élen, illetve próbálnak egymásra licitálni.
Én őszintén szólva nem ismertem ezeket a “magyarbulikat”, ahol régi magyar elfeledett, ám annál jobb nótákat játszanak DJ-k, meghívott vendégek (október 23-án). Megmondom őszintén, a Qualitonst sem ismertem. Kovács Katiról is csak távoli benyomásaim voltak.
A bejáratnál futottunk össze teljesen véletlenül Mozsik Tibivel (DJ Keyser), aki kicsit konkrétabban foglalta össze mi várható: olyan számok, amiket Kovács Kati nem is nagyon énekelt, csak bement a stúdióba, felvették — nagyjából ennyi. Erre a koncertre is újra kellett tanulnia a számokat. Hangsúlyozta, amit akkor még nem értettem, hogy az idézetben megnevezett DJ-k hatalmas gyűjteménnyel rendelkeznek a magyar könnyűzenei örökségből.
Az A38-on volt a buli, fél tíz felé érkeztünk, az emberek is akkor szállingóztak. A pultnál Suhaid játszott, aztán elkezdtük hallgatni a számokat és hirtelen minden értelmet nyert: ezek a csávók beszívják a jót és kifújják a rosszat. Ebből a ‘60-as évekbeli beat korszakból, meg isten tudja mikből olyan B-oldalas gyöngyszemeket találnak meg, hogy csuda.
Nekem már az is elég lett volna, ha egész este Suhaid játszik, de itt nem álltak meg, jött a Qualitons, aki ugyanezt csinálja, csak éppen hangszerekkel. Az öndefinícióból:
Kanada Káosz megvalósította évtizedes álmát, és jobbnál jobb zenészeket bevonva összerakta a második évezred első és egyetlen autentikus magyar beat-funk-soul zenekarát, a Qualitons-t.
Tényleg hihetetlen, de LÉTEZIK egy autentikus magyar beat-funk-soul zenekar 2009-ben, ez pedig a Qualitons. És nagyon jól zenélnek, tényleg ennek a korszaknak a megjelenése fiatalos lendületben. Stílusosan előbb játszottak néhány számot a zenekar tagjainak fokozatos bekapcsolásával, majd jött:
Fantasztikus flyer!
Egyetlen számot sem ismertem, csak az “encore”-ból a Szólj rám, ha hangosan énekelek-et, amit szerintem obligát jelleggel nyomtak még le a végén. Fantasztikus koncert volt, nekem aztán különösen, hiszen fogalmam sem volt, mire számítsak. Remekül átjött az is, hogy ez nem arról szólt, hogy Kovács Kati újra összeállt, hanem arról, hogy Kanada Káosz megvalósította évtizedes álmát, elindult a beat, aztán látták, hogy ez jó, és rábeszélték Kovács Katit a fellépésre, aki szerintem tökéletesen azt se tudta, hogy mi történik, meg kik ezek a gyerekek.
A régi magyar nevek ugyanis leragadtak az RTL Klubozásnál, CD-s haknizásnál, ilyet viszont nem csinál senki, remek dolgok ezek az “alulról jövő” kezdeményezések. És a legjobb bennük az, hogy roppant komoly és széles választékból állt össze a lista, amit eljátszottak végül. Komolyan mondom, nekem időnként a libabőr szaladgált a hátamon!
A Qualitons egy másik fellépésen
És akkor megtörtént: rájöttem, hogy a világ nem csak rossz és beteg, meg aberrált. Itt vannak ezek a személyek, akik ennyire szeretik ezt a fajta zenét, és ennyire nagy tisztelettel fordulnak Kovács Kati felé, hogy elkezdenek összerakni egy ilyen bulit, meg próbálnak, a végén csinálnak egy koncertet, és én azon a koncerten részt vehetek és részesülhetek belőle. Valamiért a hangulat is ezt tükrözte a hajó gyomrában. Nagyon jó érzés volt és annyira boldog vagyok.
Kifelé menet a mosdó mellett megszólítottam a zenekar billentyűsét, Premecz Mátyást, és azonnal megkérdeztem, hogy kinek kell emailt írni, hogy ennek még legyen folytatása, és az egész megjelenjen CD-n. Állítólag felvétel is készült, de én nem ezt, hanem stúdió albumot szeretnék belőle. Komolyan, menjenek be és vegyenek föl egy csomó dalt, adják ki CD-n.
Kovács Kati és a Qualitons
Média nélkül nem fejezzük be ezt a posztot: Suhaid készített egy nagyjából órás Kovács Kati mixet, ennek előbb a tracklistáját, majd magát a mixet is szerepeltetjük. (Tegnap éjjel nem tudtam nyugovóra térni, míg ki nem túrtam a Google segítségével.)
Suhaid – Kovács Kati mix
1. Táncdalfesztivál ‘65
2. Hol parkoljak /w Omega
3. Ráz a villamos /w Studió 11
4. Veszíteni tudni kell
5. Szerelemben soha nincsen igazság
6. Itt a világ vége /w Körmendi Együttes
7. Többé ne telefonálj /w Illés
8. Add Már uram az esőt w/ Juventus
9. Milyen ijedős lány w/ Studió 11
10. Láttam, ne tagadd w/ Tolcsvayék és a Trió
11. Vihar Előtt, vihar után w/ Tolcsvayék és a Trió
12. Csupasz hold w/ Gemini
13. Merre mentél tőlem w/ Juventus
14. Télutó w/ LGT
15. Male mir, Sonne w/ LGT
16. Szomorú ló w/ Hungária
17. Jaj, nem vigyáztam w/ Studió 11
18. Egy bolondos álom w/ Expressz
19. Megtanítlak élni w/ Gemini
20. El ne hagyd magad w/ LGT
21. Hé Srác w/ V’73
22. Akinek nincs baja w/ Gemini
23. Kék farmer w/ LGT
24. Arcok a sötétben w/ Hungária
25. Sehnsucht w/ Hungária
26. Nem biztos semmi w/ Gemini
27. Van jó minden rosszban w/ Tolcsvayék és a Trió
28. Az eső és én w/ Szabó Gábor, Pege Aladár, Másik János, Kőszegi Imre, Dely “Shango Ray” István
29. Csendszóró w/ V’73
30. Ne vedd fel a telefont
31. Kérdés önmagamhoz w/ Universal
32. Keserű a méz w/ Expressz
33. Bánt a fény w/ Expressz
Akit a “Quick Start Guide” érdekli, ugorjon el az 50. percig a mixben és hallgassa meg a 28-as számot (“Az eső és én”). Sőt, tudjátok mit, nyomjátok meg a play gombot itt:
Aki szeretné a mixet letöltés nélkül streamelni, arra is van lehetőség:
Roppant jó svéd (mert az) szintipop, vagy nem tudom, minek hívjam. Olyan, mint annak idején Lizardkinget hallgatni Amigán. Hölgyeim és uraim, bemutatom önöknek Millét! További számok: myspace.com/technomille (az összes száma kurva jó, itt lehet interjút is olvasni vele az APC-n)
Egész klassz Celine Dion cover, igazából semmi meglepő, kifejezetten nem extra, viszont ha valaha elektronyos gitárral fogok performálni, akkor ezt ebben a formában tuti előadom. A vége felé levő punkosabb részt még erősebbre véve természetesen.
Ausztrál duó, kifejezetten, határozottan kellemes, francia-típusú, jó értelemben vett könnyed elektrót nyomnak, egyszerűen imádom. Ezzel a számmal búcsúztatnánk a munkahetet felkészülve a hétvégi — megérdemelt — pihenésre. A Turbo Love EP-jüket az iTunes boltból azonnal meg is vásároltam, roppant kellemes hangzás. A csapat MySpace oldala megtekinthető itt.
Justice, mi más! Remekbe szabott ELEKTRÓ, maximumra tekert hangfalakkal, belassított felvételen a csapzott hajam lóbálom, miközben szépen beúszik a Prodigy (mert be fog!) — hallgassátok végig. Remek inspiratív zene, de csak akkor működik meló közben, ha már kialakult az, hogy mit kell csinálni, amikor lefinomodtak már a görbék és folyamatos a mozgás. Azt a hullámot lehet meglovagolni.
“Basszátok meg! Az én videóklippem egy millió dollárba került, Pamela Anderson van benne, kibaszott szakadékok fölött ugrálok, meg minden! Ha nem én nyerek, akkor ez az egész díjkiosztó szart ér!”
– Kanye West 2006-ban az MTV Europe Music Awards díjkosztóján, ahol a színpadra ugorva méltatlankodott azért, mert a Justice nyerte a díjat a “We are your friends” videóval, nem pedig ő a “Touch the Sky”-jal
Wired: Szóval mi történt a Fabric mixetekkel? (hírhedt mix, amit végül nem jelentetett meg a kiadó)
Xavier de Rosnay, Justice: Hosszú történet. Lényegében a hosszával volt baj. Alapvetően két szabály van, ha Fabric mixet csinálsz: az első számú szabály, hogy nem lehet, csak 24 – 25 számnak megszerezni hozzá a jogait. A második szabály, hogy 70 és 75 perc hosszúnak kell lennie a mixnek. Mi gyakorlatilag szartunk a második szabályra.
(…)
A haverjaink a Fabricnél persze másképp gondolták. Először azt mondták, hogy “aha, van itt egy kis baj, a cucc túl rövid”. Aztán végighallgatták, és szerintem meglepődtek, hogy nem tettünk bele elektronikus tánczenét. Ez ugyanis gyakorlatilag a 25 kedvenc számunk — persze nem az összes, mert néhány kulcsfontosságú számot végül nem tudtunk betenni, de egy remek összefoglaló arról, mit hallgatunk és mik inspiráltak bennünket. Nem vagyunk igazi DJ-k, sosem akartunk azok lenni.
A hírhedt Fabric mix tracklistje pedig:
Justice - DJ_Mix_Leur_Selection
01. Sparks - Tryouts for the Human Race
02. Rondo Veneziano - La Serenissima
03. Goblin - Tenebrae
04. Daft Punk - Ouverture
05. Surkin - Next of Kin
06. Symbolone - Love Juice
07. Korgis - Everybodys Gotta Learn Sometimes
08. Midnight Juggernauts - Ending of an Era
09. The Paradise Ft Romauld - in Love with You
10. Justice - TTHHEE PPAARRTTYY (Acapella)
11. Chic - Everybody Dance
12. Frankie Valli - Who Loves You
13. Das Pop - Underground
14. Julien Clerc - Quand Je Joue
15. Daniel Balavoine - Vivre Ou Survivre
16. Richard Sanderson - Reality
17. Zoot Woman - Grey Day
18. Fucking Champs - Thor is Like Immortal
19. The Rave - Mother
20. Fancy - You Never Know
21. Frank Stallone - Far form Over
22. Sheila - Misery
23. Todd Rundgren - International Feel
44 perc, 51 mega. Az egyik legjobb mix, amit valaha hallottam, repeat-en hallgatom két napja. Annak idején az unokatesómék berendelték Angliából a Take That fan DVD-ket, ennek megfelelően én linket biztosítanék a Justice road movie DVD-re, illetve a Facebook csoportra, melynek ezennel tagja lettem.
A road movie (helyesen: A cross the universe) DVD-t kötelező végignézni, zseniális!
A Glasvegas, glasgowi skót bandának az azonos című, szeptemberben megjelent bemutatkozó albumáról mutatnánk be a “It’s My Own Cheating Heart That Makes Me Cry” című dalt — egyszerűen fantasztikus. Scots nyelven éneklik, nekem első hallásra németnek tűnt helyenként, pedig nem, angol az, csak skót. (Eklatáns példa: “dász iz it, dász iz it, dász iz it”.)
Jelentős, ingyen tölthető (!) anyag a JUSTICE-től. Négy track, remek elektró, legjobban lehet tőle koncentrálni a melóra. Minden műértőnek és kreatív munkásembernek kötelező. Britney Spears őrültek inkább ne töltsék le maguknak. Illetve: dehogynem. Mindenki szedje, a francia zene örök, csak mindig más és más köpönyegben érkezik elénk.
(…) when Justice does their shit, well that just changes everything. Today saw the release of “Planisphére,” a four part epic. Don’t worry guys, it’s offish, just check their MySpace. I honestly thought these guys were dried up after their MGMT remix but they’ve proven me wrong. The track is not a banger. It’s slower than most Justice tracks, actually resembling SebastiAn’s “Dolami” a little bit. Nonetheless, the boys have put out a quality series of tracks. I’m proud of them.
Mi is letölthetővé tesszük ezt a csillogó gyöngyszemet.
Az MGMT (korábban: The Management) nagyon kedves — sogenannte — shape-shifting psychedelic pop zenét játszó amerikai duó, első stúdió albumukról, az “Oracular Spectacular” címűről játsszuk most a “Kids” című nótát. Eredetileg a “Time to Pretend” című számukkal futottak be, amit a nemrég DVD-n megjelent 21 című film egyik betétdalaként is hallhattunk már.
Nekem bejött, egy végighallgatást megérdemel, csak ide a play gombra kell kattintani. Aki kedveli, le is töltheti, aki meg fraktálszerűen ráfodrozódna, szerezze be az albumot. Én azt hiszem be fogom.
Victims of Science - The Device Has Been Modified (MP3) [2:43m]: Play Now | Play in Popup | Download (919)
A Glasvegas, glasgowi skót bandának az azonos című, szeptemberben megjelent bemutatkozó albumáról mutatnánk be a “It’s My Own Cheating Heart That Makes Me Cry” című dalt — egyszerűen fantasztikus. 
Legfrissebb hozzászólások
wotan, initram5, argan [...]
andrasb, Dale, Andris [...]
Chal, neo446, ironyice [...]
Zeusz, angelday, GreeNThumb [...]
szenyo, Kiskovács, DnP [...]
Marci, asbi, DnP [...]