Ezt a szezont is megúsztam sérülés nélkül. Murauból hazavezetni pribék volt, de megcsináltam. Utolsó nap már nem csúsztunk, idő is szar volt, jegyet se vettünk. Sok kitérő volt még út közben, például megálltunk Parndorfban. Figyelmes Plastik olvasó ismerheti a parndorfi hozzáállásomat, viszont ezt most felülírnám: hétköznap mentünk, este 17 óra körül értünk oda, alig lézengett néhány szlovák, volt kínálat is, remek böngészésre volt lehetőségünk.
Nekem ma kifejezetten egy ok miatt volt érdekes az outlet: a Burton bolt miatt. Nem tudom, ki mennyire van képben a legnagyobb snowboard gear és apparel gyártót illetően, itt van két infó. Az első, hogy tavaly áthelyezték a lapok gyártását Vermontból Ausztriába (költségcsökkentés miatt, bár szerintem Innsbruck is csöcs drága — ők tudják). Jake azt mondta, hogy az R&D továbbra is Vermontban lesz, de Európában gyártanak. A gyár Innsbruck mellett van, de a városban van egy flagship boltjuk is. A másik infó: Parndorfban van a hivatalos európai outletjük, amit még a weblapjukon is hírelnek kiemelten. Ez:

Kurva jó. Van méret mindenből, sok modell, lapok nincsenek 160 fölött, kötés is csak kirakat szinten, de ruházatot lehet vásárolni jól és elég olcsón. 250 euró körüli retail árú ruhákat nem ritkán 80 eurón lehet megpattintani, úgyhogy egy felsővel, egy nadrággal és egy farmerral távoztam. Mindent harmad áron vettem, a farmerért konkrétan 10 rugót fizettem ki. És volt hízott blogger 38-as méret is, fasza, nem is pödörtem sokat a részleteket.
Egyáltalán nem zavar, hogy az új szerelésemet nem fogom viselni őszig/télig, széles a vigyor az arcomon, hogy szezon utáni leértékelésben tavalyi modellt milyen frankón vettem! Ráadásul a ruha is nagyon tetszik. Határozott elképzelésem volt, hogy újítok, 2003 óta nem vettem semmit magamnak.
A kötésemet egyébként +6 / -6 fokba átrakattam utolsó napon, sőt, szélesebbre is vettük:

ruha még a régi, kihízott, kinőtt
A 159-es lappal az a tervem, hogy Lindának adom (mérsékelten érdeklődik), én meg veszek majd valamit leértékelve — ugyanezt csináltam a teniszütővel is, megvettem a Nadal-féle Aero Pro Drive-ot 40 ezer bruttó helyett 17-ért, valami versenyzői teszt ütő volt, kb egy órát játszhatott vele csórikám. A snowboard-célom 160 fölötti fa freeride lap — nem tudjátok hol érdemes rámozdulni? A mostaniban nincsen fa és a kötése is ez az annak idején még menőnek számító “Custom SI” step-in féleség. Igazából nem jó, mennem kell a pántosra, rohadt fura, hogy nem én rántom fel a lapot, hanem a talpamhoz van “ragadva”.
Különösebben nem érdekel a téma, őszig van időm felkészülni. Amit viszont nem fogok lespórolni, az az állóképesség. Előtte két héttel intenzív edzést kell nyomni lábra. Ez a Szasza-féle “endurance cross” kurva jó rá, kár, hogy nem csináltam huzamosabban.
Murauról meg annyit, hogy március 15 körüli napokon az iszonyatos magyar invázió miatt nem javaslom senkinek a részvételt. Komolyan, mindenhova, csak a Kreischbergre ne.
Amúgy a felszereltség se jó (nagyon jól fogalmazta meg valaki a hozzászólások közt, hogy úgyhagyták a magyaroknak), hütték is repedt-szarok — a fő hüttében a tojás tetején például kora délutánra elfogytak cikkek, käsekreinert egyáltalán nem is tartanak stb, sorolhatnám holnapig az elkényeztetett problémáimat… Schladming, Naßfeld nekem sokkal jobban tetszenek például.
A síelésnek tehát vége, holnaptól jönnek a DOLGOS HÉTKÖZNAPOK!!