Archive for the ‘tutorial’ Category

DVD másolás Mac-en

Published
angelday
on November 8th, 2009
in tutorial
39 Comments

Winklerre fogom az egészet. Felhívott szombat este azzal, hogy van nála egy DVD és szeretné lemásolni. A sztori ennél bonyolultabb, mert az asztali lejátszója nem viszi, csak a Mac, tehát most akarna belőle csinálni egy újabb példányt, mielőtt az is az enyészeté lenne.

Kb. egy órát fogalmaztam a posztot arról, hogyan lehet DVD-t másolni. Megpróbáltam leegyszerűsíteni az egészet. Sajnos nem egyszerű a kérdés, hiszen a másolásvédett, régiókódolt DVD lemezt előbb le kell juttatni a Mac-re, viszont ehhez legtöbbször speciális szoftverre van szükség, aztán egy másikra, amivel az eredményül kapott vanilla VIDEO_TS mappát kiírjuk majd.

Ahogy mentem egyre jobban és jobban befelé, annál inkább jöttem rá, hogy mennyire értelmetlen a megközelítés. Kitöröltem az egészet és más módon fogom leírni, mégpedig szoftvereket mutatok be, pontokba szedve.

1. AnyDVD

Windowsos program, 49 euróba (kb 15 ezer forint) kerül, vagy 79 euróba (kb 23 ezer forint) a HD változata 2 évre. A szoftver csak egy “driver”, ami a DVD illetve HD változat esetén a Blu-ray lemezeinket másolhatóvá teszi. Tartalmazza az összes másolásvédelmet, amit ezek a lemezek fel tudnak mutatni. Semmi egyebet nem csinál, mint azt, hogy figyeli, amikor CD / DVD / Blu-ray lemez kerül a meghajtóba, és ugyanúgy fogjuk tudni másolni, mintha éppen nem lenne rajta védelem. Miután így lemásoltuk magunknak DVD esetén a VIDEO_TS mappát, nincs más dolgunk, mint kiírni azt olyan formában, hogy megkajálja az asztali lejátszó.

2. Disco

Mac-es program. Kicsit régen, 2008 elején frissítették utoljára, viszont ez az általam ismert legolcsóbb és legkényelmesebb szoftver, ami képes arra, hogy az előzetesen előállított VIDEO_TS mappát kipörkölje nekünk. 20 dollár (kb 4 ezer forint) az ára, aki komolyabban ír, vegye meg. A Disco ezen túlmenően képes arra is, hogy CD-t gombnyomásra duplikáljon, illetve másolásvédelemmel NEM RENDELKEZŐ DVD-vel megteszi ugyanezt. Próbálkozni kell vele.

3. Handbrake

Mac-re, Windowsra és Linuxra is van, ingyenes. Minimális DVD másolásvédelemmel megbírkózik, de alapvetően arra való, hogy H.264-be transzkódolja a DVD lemezt. Én általában ezt használom, ha le akarok archiválni egy DVD-t magamnak itthonra. Az összes régi DVD lemezeimet is ezzel a szoftverrel kezelem meg.

4. Roxio Toast

Klasszikus Mac-es, ősrégi múlttal rendelkező szoftver, mindenféle másoláshoz, optikai médiázáshoz. Nem tudom, hogy DVD másolásvédelemből mi van benne, de ezt a szoftvert alapvetően arra készítették, hogy bármiből bármit tudjunk készíteni.

100 dollár (kb. 19 ezer forint) az ára, képes arra, hogy DVD-t készítsen bármilyen formátumból, esetleg kiírjon nekünk egy lejátszható DVD-t, fotókat dobálhatunk bele és megcsinálja belőle a mozgó DVD menüt, illetve alapvetően minden multimédiás dologra alkalmas. Arra is jó, hogy egy HD MKV-ből készítsünk valakinek DVD kópiát (!). Aki szeret DVD-kkel pöcsölni, vagy sokat szokott haveroknak, ismerősöknek, családtagoknak írni, mindenképpen jó vétel lehet.

5. MacTheRipper

Nagyjából az AnyDVD Mac-es megfelelője. Sajnos elég régi szoftver, a 2.66-os verzió érhető el ingyenesen, az újakért fizetni kell és meglehetősen bonyolult a hozzájutás: egy fórumon kell beregisztrálni, privát üzenetet kell írni egy tagnak, ahol kérvényezni kell a gift küldést, erre ő megírja majd, hova kell elküldeni a pénzt és akkor megkapjuk a licenc információt — elég körülményes, ha valakinek nagyon kell, akkor inkább AnyDVD-t használjon.

6. DVD2one

A szoftver 40 euróba (kb 12 ezer forint) kerül, viszont pont arra képes, amit Winkler is keresett: egy gombbal másolja a DVD-t, ha nem fér rá, újratömöríti stb. Rusnya felülete van, de megold mindent, amit az ember akar: csak a movie-t másolja, vagy mindent átmásol, tv sorozatokat organizál bele egy diszkbe. Viszonylag aktívan fejlesztik, a legutolsó változat Snow Leopard kompatibilis már.

7. ReduxEncoder

A megboldogult VisualHub utódja, ingyenes video tömörítő és formátum-festő. Gyakorlatilag a Toast egyes funkcióit veszi át, segítségével bármilyen formátumból bármilyenbe tudunk konvertálni. Tipikusan arra való, hogy néhány média állományból kiírjunk egy DVD imázst, amit már csak a sütni kell. Elég aktívan fejlődik, hamarosan jön belőle az új változat. Erősen ajánlott a gyűjteménybe.

8. iDVD

Mac-en az iDVD (iLife csomag részeként) képes nagyon klassz menüvel ellátott DVD-ket készíteni és írni. Otthoni házimozi alkotáshoz remek darab, tényleg. Másolni vele nem lehet, ez csak otthon készített alkotások írására jó, arra viszont remek.

9. hdiutil

A Mac-hez adott parancssoros imázskészítő. Segítségével gyakorlatilag bármit, de tényleg bármit tudunk írni. Érteni kell a használatához, viszont ezzel tényleg olyan imázst írunk, amilyet csak akarunk. Lehet VIDEO_TS mappából rendes asztali DVD-t is, mindenre van lehetőség, csak érteni kell hozzá.

Hosszan lehetne dagasztani még a témát, viszont felsoroltam a legfontosabbakat. Ennek függvényében mindenki eldöntheti, milyen irányba induljon. Én leginkább a Toast-ot, Disco-t és a DVD2one megoldásból valamelyiket javasolnám Winkler problémájára.

Saját céljaimra a Handbrake, iDVD és ritkábban a ReduxEncoder szokott kelleni.

Bónusz tipp: ha készítünk egy mappát például “myvideo” néven, abba beledobunk egy már rendelkezésre álló VIDEO_TS mappát és átnevezzük az előzetesen létrehozott mappánkat myvideo.dvdmedia névre, akkor a Mac-es DVD player duplakattintás után azonnal DVD-ként kezdi el lejátszani. Aki DVD-ket akar eredeti formában tárolni, az így tegye a NAS-án, nagyon kényelmes megoldás!

XS4ALL

Published
angelday
on May 23rd, 2008
in tutorial
49 Comments

Érdekes dologról olvastam ma: otthoni jóárasított Wi-Fi internetszolgáltatás a tömegnek.

A lényeg: megfogunk egy sima routert otthon, gyári förmvert megpatkózzuk, beállítunk valami jó kis díjat az internetszolgáltatásunkért (akár havi elérésre, akár valami per session alapúra, vagy ezeket kombinálva akár — mint a nagyok!), nyilvánosra tesszük az SSID-t, aztán várjuk, hogy jöjjenek netezni a széles tömegek.

Egyetlen dolog kell ehhez: egy payment processzor, aki a dolog üzleti hátterét csinálja, és nem veszi le az embert nagyon. A www.hotspotsystem.com foglalkozik ilyennel itthon, 30%-ot fognak a rajtuk átmenő bevételből, 70-et a mini-ISP-nek fizetnek ki, azaz nálunk marad. Install guide alapján bárki összebarkácsolja magának az affiliate programot.

A multik ugyanezt nyomják nagyban, csak — úgymond — kedvezőtlen áron.

A T-Com hotspot kiépíti a wifi hálózatot egy helyen, viszont a bevételből nem oszt vissza tudomásom szerint a hostnak. Ilyen hotspot rengeteg van a városban, az egyiket például úgy “social-hekkeltük” meg a múltkor, hogy beültünk fdssel az étterembe egy somlói galuskára, majd megkértük a pincérnőt, hogy lépjen már be a wifire, mert meg kellene néznünk valamit. Épp volt nálunk egy laptop is. Ő belépett, mi meg megjegyeztük, milyen úton kell reprodukálni a sikeres wifi konnekciót.

A Wiera is szolgáltat rengeteg helyen, ők olyan 50-50% felosztással dolgoznak, de szerintem otthonokba ők sem telepítenek, csak frekventált helyeken.

Attól, hogy a “multik” viszonylag drágára áraznak, a kisembernek is van lehetősége alájuk lőni. Gyakorlatilag mindenhol van rés. Aki pl a MOM park közelében lakik és be tudja antennázni magát hozzájuk, az egészen biztos tud kedvezőbb árat és klassz forgalmat csinálni az ott elérhető T-Com helyett. Én például a múltkor 30 rohadt percet vártam az órásra (mert cseszett nyitni időben, doh), aztán a szifonon láttam, hogy csak szaros drága net van. Így aztán GPRS-en olvastam az Ekker Józsi összest.

Aki jó helyen lakik és ki tudja közvetíteni a wifi jelét az utcára, plázába, akárhova, annak érdemes egy ilyen modellel próbálkozni. Egész nap úgyis csak ott ül a net és semmire sem használjuk, maximum töltjük a torrenteket, de azt lehet búvópatak módjára is.

Sárkány ellen sárkányfű! Ki kell kényszeríteni az olcsó netet az egész planétán.

Azzal legyünk tisztában, hogy ez az ISP felé súlyos szerződésszegésnek minősül, és nemcsak a szolgáltató, de a különféle állami, pénzügyi ellenőrző szervezetek is a fejünkre koppinthatnak — feltéve ha kiderül, mint a fehér holló. A Plastik media célja az információ szolgáltatás és elhatárolódik mindenféle illegális tevékenység, így például az internet patkolt routeren való továbbértékesítésétől, valamint a füves cigaretta és egyéb tudatmódosító szerek használatától is.

Drunken Monkey

Published
angelday
on March 28th, 2008
in tutorial
9 Comments

Gyerekkoromban nagyon szerettem rajzolni naturalisztikus objektumokat, úgyis mint, ház, bokrok, napocska, felhő, emberek, lovak (lovakat nem tudtam sajnos úgy megrajzolni, hogy legalábbis kicsit hasonlítson az állatra). Ha valaki abban az időben azt mondja nekem, hogy Józsikám, 2008-ban meg fogom neked mutatni, hogy lehet ilyet rajzolni, hát biztos odaadom érte a fél tökömet:

monkey.jpg

Ötletem sincs, hogyan kell egyáltalán elkezdeni az ilyesmit. Mágiának tűnik az egész. Varázslásnak. Pedig, mint ahogy a bűvésztrükköknek, ennek is borzasztó egyszerű a megfejtése: el kell kezdeni az elején, és apró elemekből felépítve, sok gyakorlattal és érzékkel el kell jutni a végeredményig.

Nagyjából:

progress_animation.gif

Tényleg semmi durvulás nincsen benne, egyszerűen csak össze kell rakni. A legvégén természetesen nagyon részletes color kezelés van, de ezt már nem mutatjuk be itt, viszont linkelünk az eredeti tutorialra. Érdeklődőknek a colorról erre van még egy videó is. Érdemes megnézni.

CSS writing skillz

Published
angelday
on January 14th, 2008
in tutorial, web
35 Comments

Ugyan nem CSS-ezek, de ez tetszett.

Írásmód 1:

#wrapper {
    width:800px;
    margin:0 auto;
}

#header {
    height:100px;
    position:relative;
}

#feature .post {
    width:490px;
    float:left;
}

Írásmód 2:

#wrapper            {width:800px; margin:0 auto;}
#header             {height:100px; position:relative;}
#feature .post      {width:490px; float:left;}

Nekem sokkal szimpatikusabb és áttekinthetőbb, különösen hosszabb listában.

Nem értem

Published
angelday
on January 5th, 2008
in gamez, open question, tutorial
7 Comments

A Wikipedia Picross demo 20×20 tábla megoldás animációját elnézve nem értem a megoldások egyikét. Valaki tudja esetleg a választ a kérdésemre?

Minderről természetesen készítettem egy videót, erre a linkre kattintva lehet megtekinteni (H.264 MP4, 6 mega).

update: Jano volt olyan kedves, hogy screenshotokkal illusztrált választ készített a dologról. Köszönöm, ennyi figyelmességet ritkán kapok.

Tenisz, 2008

Published
angelday
on January 3rd, 2008
in sport, tutorial
7 Comments

tenisz_georgo.jpg
Fotó: Georgiev Viktor

Ha az év is olyan jól sikerül, mint a mai tenisz, nem lesz okom panaszra.

Két és fél hetet kellett nélkülöznöm (vidéki legatio, Malmö), végül egy last minute december 31-i teniszre voltam jó — pocsékul ment. Ma viszont a rendes szerda esti 6-os teniszem mesés volt.

Megint “szereltem” valamit a tenyeresemen. Most az az új ötletem, hogy olyan 10 frame-mel ütés előtt elernyesztem az ütőt tartó csuklómat, aztán onnan (értsd: T-10 frame) geci nagyot húzok rajta. Csodálatos lesz tőle. Egyáltalán nem triviális, rengeteg gyakorlással lehet jóra gyúrni. Az ember ugyanis ösztönösen görcsösen markolja a gripet, mintha legalábbis valamilyen életmentő eszköz lenne.

Nem is értem, miért nem dolgoztam jobban eddig a csuklómmal. Ezen túlmenően az ütés előtti 10 frame-ben elernyesztett csuklónak még olyan hozadéka is van, hogy jobban irányíthatóvá válik a labda. Ez amolyan pszichológia, amit egyszer olvastam egy agytréninges könyvben: ha erősen gondolunk valamire, akkor a testrészünk kvázi “tudattalanul” is megcsinálja azt. Persze mi irányítjuk, de olyan, mintha magától történne. (Teszt: ujjunkra kötött 20 centi hosszú cérna, végére erősített súllyal. Kezdjük himbálni valamilyen irányba az ujjunkkal, majd erősen gondoljunk arra, hogy a lengetés iránya megváltozik. Persze ne lengessük sehogyan sem, de mégis másfelé fog lendülni a dolog. A gimnáziumok szellemidézései is említhetők még, mint hasonló példa.)

Egyszóval az elernyesztett csukló T-10 frame-ben csodákra képes.

Ezen túlmenően valami egészen fantasztikus új élmény keretében először érzékeltem, hogy a fonák nyesés végre értem, és nem ellenem dolgozik. Meccseztünk is, remekül kisegített. 6:2 lett az eredmény (én kaptam ki természetesen), de benne volt egy 6:3 is. Több egészen fantasztikus, jó teniszező számára magától értetődő, számomra MENNYEI, ütést is be tudtam adni.

Nem tudom kinek volt meg ez az érzés, de arról van szó, amikor az ember felépít egy poént, aztán a végén egy remek ütéssel befejezi azt. És akkor az érzés, hogy nem basztam el, és összejött, és képes vagyok rá, és mennyire veri fasza ez az egész. Soha nem fogom elfelejteni.

A világegyetem nem is szemét.

MUFLI

Published
angelday
on December 31st, 2007
in c64, design, tutorial
5 Comments

Nézzük meg ezt a képet:

35737.gif

Nagyítsunk bele:

crest.png

320×200, 16 színben, ha még nem derült volna ki, Commodore 64. Egy új grafikus módban készült (MUFLI), gyakorlatilag mindenféle régi és új technológia van benne összegyúrva. Én már majdnem kezdtem örömködni, hogy akkor hallelujah, lehet “hires” 16 színű képeket is rajzolni innentől, éljen.

A dolog nem ilyen egyszerű, nem lehet akárhogyan: bizonyos szabályok betartásával lehet csak rajzolni. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan tudunk ilyen felbontású, kvázi 16 színű képeket rajzolni C64-en, meg kell értenünk a MUFLI grafikus mód leírását. Ehhez segítségül Credo-t hívtam, aki minden ilyesmit össze tud foglalni:

Van egy HiRes FLI layer, ahol minden 8×2-es HiRes blokkban szabadon választhatsz két színt, az egyik a papír, tehát a blokk teljes háttere lehet csak, nem lehet vele rajzolni, a másik a rajzoló szín, ezzel HiRes-ben pixelezhetsz.

Ezentúl van egy egész képernyőt lefedő, X irányba hardveresen zoomolt, fix (tehát nem trükkös, dinamikus) sprite layer. Ennek 48×2 HiRes pixelenként (tehát két egymást követő sprite-ot kontrollál egyszerre, két soronként) két paraméterét változtathatod. Az egyik a színe, a másik a módja.

Minden blokkban meghatározhatod, hogy az adott sprite (azaz csak az érintett blokkja) HiRes vagy multicolor legyen. Mindkét módban egy színt választhatsz szabadon blokkonként, azzal HiRes módban 2 valódi HiRes pixel széles gridben rajzolhatsz a papír fölé, ugyanakkor a tinta alá (a kettő között van a sprite layer, erre utal a névben az U betű, így a tényleges tintával kell ügyeskedni, hogy “HiRes-ebben nézzen ki”, ne legyenek nagy egyszínű blokkok a széleknél meg a részletesen kidolgozott részeknél), multicolor módban egy sprite pixellel már 4 HiRes pixel széles gridben lehet rajzolni, ugyanakkor ebben a módban még két további sprite szín használható (azok globálisak, tehát az egész képre kell definiálni őket).

Érdekesség még, hogy a kép duplasoros blokkjai és a sprite-ok duplasoros blokkjai nem esnek egybe, váltják egymást, tehát vertikálisan a kép blokkja közepén indul a következő sprite blokkja — ennek technikai okai vannak, de emellett még több szín halmozását is lehetővé teszi.

Tiszta? :)

Még 2006-ban is derülnek ki újabb és újabb trükkök a C64 világából. Egészen elképesztő. Crossbow készített hozzá egy MUFLI rajzolóprogramot (helyesebben megjelenítő és pixel-pakoló programnak kéne hívnunk, mert mindössze a fent ismertetett szabályrendszer van benne gyakorlatilag), amit letölthetünk innen.

Ezzel a posttal megyünk tehát 2008-ba, mindenkinek boldog, békés új esztendőt kívánok a MUFLI sprite layerei mögül.

Hogyan tudunk kifordítani egy gömböt?

Published
angelday
on November 14th, 2007
in fogalom nélkül, tutorial
33 Comments

Anélkül persze, hogy elszakítanánk, vagy az éleknél túlságosan megfeszítenénk.

Matematikai probléma, persze. Egy 20 perces videóban hozzánk, matematikai halandókhoz is közelebb hozzák a megoldást (annyit megenged a modell, hogy saját magát tudja keresztezni). Nem lehet nem végignézni az egészet. Nálam konkrétan ez volt a nap (mit nap, hét!) videója.

A problémát egyébként “Smale paradoxonának” hívják.

Készülünk a Leopárdra

Published
angelday
on October 25th, 2007
in mac, tutorial
43 Comments

Handrásnak szeretném jelezni innen a Plastik media szerkesztőségéből, hogy nekem egy Leopard Retail Box-ot szíveskedjen félretenni, azonnal kell, ha megjön.

A telepítés egy olyan számítógépét elsődleges gépként használó technofil előtt, mint amilyen én vagyok, nem történhet fail-safe megoldás nélkül. Ezért az alábbi tranzíció tervet alkottam meg:

1. vásárlok egy 160 gigás 5400 fordulatú lemezt (ehhez a funds-ot a kedves olvasók eddig 45 dollár értékben finanszírozták, lásd itt)

2. erre a lemezre, mint külső meghajtóra feltelepítem nulláról a retail boxos Leopárdot

3. az összes programjaimat, beállításaimat egyenként beállítom és beKANfigurálom

4. tesztelem a megoldást live környezetben

5. no-go decision :) amint elégedett vagyok a megoldással, elmegyek az Almárium szakszervízbe, ahol a garancia megtartása mellett kicseréltetem a két diszket (30 perces műtét)

6. nincs hatodik lépés

Ma mindent le is szerveztem, sőt, a diszket is az Almáriumban veszem meg, 19 + ÁFA áron. (Nem volt érdemes másikat venni, ráadásul a 7200-asok nagyon melegednek és folyton zúg a gép, tehát +40 giga a benefit.)

NAGYMACSKA HEJJJ!

Tenisz meccs

Published
angelday
on October 24th, 2007
in sport, tutorial
4 Comments

Akik először kezdenek meccsezni, mindig meglepődnek, mennyire más, mint “gyakorolni”, hiszen a meccsnek nagyon más a ritmusa. Itt pontokat kell számolni, labdát szedni, sétálni a térfelek között, szerválni, vagy fogadni, kivárni, míg összejön a másik szervája — konstans off-time-balance. Néhány órányi játék után meg lehet szokni. Más, de ugyanolyan jó.

Örömmel jelentem, hogy életem első love szerva game-jét is sikerült elérnem. Nem bántam volna, ha tudok szépíteni egy 6:2-t azért, de sajnos csak a második szett első fogadó game-jében tudtam a második game-emet megcsinálni. Az Excelbe tehát ez került: 6:1 0:1.

A jövő teniszező palántáinak az a tanácsom (innen a szerkesztőségből), hogy ne várjanak túl sokáig a meccsek elkezdésével, hanem minél előbb. Ennek persze első lényegi pontja a viszonylag biztos adogatás megtanulása, tehát a gyakorlások végén igenis mindig le kell ütni legalább egy kosár labdát.

Én úgy vettem észre, hogy a tanulásnál a legjobb módszer az, ha mindaddig elsőt ütők, míg el nem hibázom. Ha elhibázom, másodikat ütök, ha azt is elhibázom, újra elsőt stb — tehát pontosan úgy, mint a pontjáték alkalmával. Azt vettem észre, ez szoktat rá a meccsre leginkább.

A szervák gyakorlásánál ne arra törekedjünk, hogy minél erősebben tudjuk megbaszni a labdát. Az ilyesmi csak a forrófejű rookie-k megközelítése, nekünk, a nyugodt erő képviselőinek ez csak mosolyt csal borotválkozás közben megfáradt arcbőrünkre.

Nagyon fontos továbbá, hogy akármilyen sebész is, de legyen egy második, 90%-nál is jobb arányú adogatásunk. Pont. Aki ennek lényegét nem fogja fel, az nem való meccsre és kész. Ezt nem is vagyok hajlandó jobban fejtegetni.

Salak.

A munkafüzet más adatforrásokra mutató hivatkozásokat tartalmaz

Published
angelday
on October 15th, 2007
in a köz szolgálatában, arbeit, excel, tutorial
No Comments

Íme a rettegett hibaüzenet:

csatolasok1.png

A jelenség magyarázata (annak, aki tényleg képtelen elolvasni és/vagy értelmezni, ami oda van írva): valamely cellában, vagy cellákban, egy másik file-ra való hivatkozást talált a motor, viszont a file nincs a helyén. Tipikusan akkor fordul elő, ha átmozgattuk a hivatkozott Excel sheetet, vagy emailben kaptunk valamit, és nincs mögötte a forrás állomány. Számokat fogunk látni, de az Excel arra hivatkozik, hogy ezek nem feltétlen friss számok.

A “Szerkesztés” menü “Csatolások…” pontja alatt kaphatunk részletes elemzést erről:

csatolasok2.png

A feljövő ablakban láthatjuk a hivatkozott állományt, és rendelkezhetünk a probléma kezelése felől:

csatolasok3.png

A kollégáknak küldött esetben érdemes a bal alsó sarokban levő “Indító rákérdezés…” pont alatt a “Ne legyen rákérdezés …” pontot bekattintani és úgy elmenteni a lapot:

csatolasok4.png

Ha kapott anyagból dolgozunk és meg akarjuk találni a kis gonosz cellákat, amik a külső lapokra hivatkoznak a “Szerkesztés” menü “Keresés… (Ctrl-F)” funkciójával tudunk rákeresni a kérdéses részre:

csatolasok5.png

Látható, hogy a keresett szöveg a korábban megállapított file nevének egy részlete. A “Listába mind” gomb összegyűjti mindazon előfordulásokat, amik a külső file-ra mutatnak. Innen már egyszerű a debug.

Credit: a tudás Penoff Gábor szakember irányából érkezett.

Leopard grafikai stílus

Published
angelday
on October 14th, 2007
in design, ismerd meg a mac-et, mac, tutorial
4 Comments

Augusztus 7-én jelent meg az iLife/iWork ‘08. Ennek grafikai eszköztárában teszünk mai postunkban látogatást.

Az októberben megjelenő Leopard egyik interface újdonsága, hogy az operációs rendszer és alkalmazások számtalan stílusú felhasználói felületét sokkal egységesebb formába hozza. Vége a brushed metal ablakoknak, innentől középszürke átmenetek, sokkal kontrasztosabb feliratok és ikonok jelennek meg a felületeken. Az új iLife/iWork párosnál van alkalmunk először megtekinteni ezeket.

Ebben a példában az iLife csomag Garageband alkalmazásának kontroll részéből emeltünk ki egy részletet:

gb_1.png

Ha 200%-on elemezzük a képet, megfigyelhetjük, hogy gyakorlatilag egy egy pixeles eltolt árnyéka van minden objektumnak, az üveg hatást pedig mérsékelik a kiegyensúlyozottság jegyében:

gb_2.png

Kis üveg, középszürke egymáshoz közeli átmenetek és egy pixeles, lefelé eltolt kiemelések alkotják az összhatást. A szövegek mellett a látszólag elég egyszerű grafikai elemek pontos és élethű rekonstruálása kisebb kihívás elé állítja a folyamatosan seggfej ügyfelektől és irreális igényektől megfáradt, ám a mélyen változatlanul lelkes Photoshop felhasználót.

A fenti példán levő kis karika például az alábbi layer erdővel állítható elő Photoshopban:

gomb.png

layers.png

A pontos rekonstruálásnak elengedhetetlen feltétele a potik megfelelő és arányos méretű tekerése, a subpixel világában tett látogatás megértése. Ez nem lehet elefánt-a-porcelánüzletben jellegű munka és septiben összevágott bevel igénytelenkedés. A tarthatatlan határidőkre készített kreatív munka által rögöt képzett mutatóujjaknak pontos és fegyelmezett haladási iránya kell, hogy legyen. Kulcsa a 0 pixelre állított anti alias érték. Veerle Pieters hasonló elemzése is említhető.

Célunk az út kijelölése, a haladási irány meghatározása, a platformok közötti akadálymentes ugrálás.

Pontos. Precíz. Apple.

apple-logo.png

300

Published
angelday
on August 27th, 2007
in média, open question, tutorial
42 Comments

Valaki mondja el a közösségnek, hogyan kell így effektezni egy nyersanyagot (vagy meghalok):

300 comparison

update: Kommentek között _alesi_ mutatja be, hogyan lehetséges ilyen eredményt elérni. Végigkattintva a képeket kaphatunk egy elég jó elképzelést a dologról. debil szövegesen oldja meg. Ajánlható még Reidl Rómeó két linkje is (a többi már megvolt mindenkinek). Namaste, much love.

Vodafone költségek

Published
angelday
on June 15th, 2007
in fogyasztóvédelem, magyar, tutorial
27 Comments

- Ez drága.
- Jó, de mennyire?

Vacek és az öreg

picture by HandrásValamelyik nap rájöttem külföldi tartózkodásom során, hogy semmit nem tudok arról, mennyibe kerül, ha MMS-t küldök. Vagy hívást fogadok. Vagy internetezek. Ebben a postban összefoglalom mindazon információkat, amik a mai vizsgálódásaim során kiderültek. A kutakodást a mobilszélessáv termékük kapcsán kezdtem el (lásd még Gregnél), és igyekeztem tisztába jönni több dologgal is. Vodafone előfizető vagyok, így ennek a cégnek a megoldásait ismertetem, gondolom kisebb-nagyobb átfedéssel a többi szolgáltatóra is igazak a megállapítások.

Vágjunk bele!

  1. Hang hívás
    1. belföld

      Belföldön az éppen aktuális, kialkudott, szerződött tarifa szerint. Ezzel gondolom mindenki tisztában van.

      Ha külföldet hívjuk ezen táblázat segít a díjszabásban.

    2. külföld

      Külföldhöz be kell kapcsoltatni a “roaming”-ot (díjtalan). Ez után gyakorlatilag minden országban tudunk hívásokat kezdeményezni és fogadni. Amíg ezt nem tesszük meg, nem tudunk. Ha már be van kapcsolva, ezen az oldalon vannak összefoglalva a tarifák. Országonként vannak jobb (olcsóbb) és rosszabb (drágább) szolgáltatók. Előbbieket a Vodafone Preferált szolgáltató néven hívja.

      Példa: Ausztriában a preferált szolgáltató a Mobilkom (A1). Ha kimegyünk a sógorokhoz és erre áll rá a telefonunk ország váltáskor, akkor hívás kezdeményezésekor (Magyarországra, vagy Ausztriába, vagy harmadik országba) percenként 259,80 forintot fizetünk (forrás). Fogadáskor, tehát ha valaki otthonról hív bennünket 94,80 forint a percdíj, amit nekünk kell percenként fizetni. A hívó fél természetesen otthoni tarifáját fizeti a szolgáltatója felé, ha csoportunkon belüli hívó, akkor lehet, hogy nem is fizet (mert teszem azt egy kollégánk hívott minket például).

      Ha nem Mobilkom (A1)-re áll be a telefonunk, hanem például a T-Mobile-ra, akkor 309,90 forint a percdíj. Fogadás 94,80. (forrás)

      A Vodafone csinált egy Passport szolgáltatást (ingyenes), amivel bizonyos országokban segítenek levinni a költségeket. Ezek listája itt található, többnyire európai országok. Ennek díja úgy néz ki, hogy 300 forintot fizetünk minden megkezdett küldött/fogadott 10 perc hívás után egyaránt, amire a küldött esetén pedig még a kialkudott (lásd: Hang hívás / belföld pontot) tarifa is rátevődik. Ez csak akkor lép életbe, ha a Passport-ot támogatott ország preferált szolgáltatóján vagyunk. Ha nem ott vagyunk, roaming díjat fizetünk arra a szolgáltatóra, akire éppen rácsatlakozott a telefonunk.

      A Passport VitaMax előfizetőknek csak egyszer charge-ol 300 forintot, ennyiben eltér ott a működés.

      Példa: Józsa István Gergő felhív bennünket Budapestről, miközben mi az Alpokban isszuk a Vogelbeer-t. Megcsörren a telefonunk. Nem rezzenünk össze, mint eddig, hanem eszünkbe jut, hogy a Passport szolgáltatásunk aktív, a mobilunk pedig a preferált szolgáltatóra állt rá, aminek kódja A1 világít a kijelzőn (áldjuk az eszünket, hogy utazás előtt memorizáltuk ezeket). Fogadjuk Józsa István hívását. Amint megnyomjuk a gombot, 300 forintot a Voda charge-olt a túloldalon. Ezután már pofázhatunk Józsa Istvánnal majdnem 10 percet, nekünk ugyanannyiba kerül. 9 perc körül fejezzük be a hívást.

      Mivel Ausztriában kb 95 forint minden fogadott roaming perc, ezért a Passport előnyeit igazán csak kb 4 perc után élvezzük fogadás esetén, a hívásoknál az előny hamarabb jelentkezik. Általánosabban: sok kis hívás langyos bré-szopás Passport esetén, sok hosszú hívás előny, amennyiben 10 egész számú többszöröseit minél jobban megközelíti alulról. Igazából nem olyan jó ez a Passport sem, de nincs jobb.

      Fújjuk ki magunkat, mert ez még nem minden!

      Ha külföldön vagyunk passporton, és “harmadik országos” számot hívunk, először kifizetjük a passport árát, amire rárakódik a korábban már megismert külföldi hívás ára, tehát úgy, mintha Magyarországról hívtuk volna külföldöt (értsd: passport + “a Magyarországról nemzetközi irányba indított hívások díjazása szerinti hívásdíj a nemzetközi hívásokra vonatkozó számlázási egységenként.”)

      Ha külföldről nem harmadik országot, hanem azt az országot hívjuk, ahol vagyunk (pl. Ausztriából egy osztrák számot), akkor a képlet: passport + “az ügyfél által használt tarifacsomag Magyarországon érvényes belföldi, hálózaton kívüli hívásdíja a tarifacsomaghoz tartozó számlázási egységenként.”

      Sima roaming esetén (nincs, vagy nem lehet Passport) azt a díjszabást fizetjük értelemszerűen, mintha Magyarországról hívnánk az adott külföldi országot.

      Ez az egész meg van fejelve még egy Európa tarifa csomaggal, amivel kedvezőbb tarifákat kaphatunk, ha gyakran hívunk európai országokat.

      A Passport listából nem derül ki, hogy a szolgáltató pontos neve mi, illetve a kijelzőn megjelenő operátor felirat hogyan néz ki, a már korábban említett oldalon kell az adott ország preferált szolgáltatójának adatlapjáról (!) kiolvasni az információt, és figyelni arra, hogy a telefon valóban ezen a szolgáltatón legyen. Példánknál maradva a Mobilkom (A1)-en kell lennünk, a telefonunk kijelzőjén pedig A1 felirat jelenik meg.

      Érdemes utazás előtt tanulmányozni ezeket az oldalakat, kiírni, hogy a Passportnak mik a szolgáltatói neve, és azokra csatolakozni (vagy beszopjuk a brét).

  2. Wap

    A Wap-ot leszarom.

  3. Internets

    Először némi információ: az internet adatforgalma GPRS vagy HSDPA protokollon zajlik a telefonon. Ez utóbbit valamiért 3G-nek szokták hívni (ne kérdezzétek miért, hiszen a 3G nem azt jelenti).

    Magyarországon állítólag HSDPA helyett UMTS protokollt kell érteni a 3G szabványokon belül, ami jóval lassabb. (írja Til a kommentekben)

    Mind az internetezés, mind pedig MMS-ek küldözgetése a szőrös nemi szervünkről GPRS / HSDPA-n keresztül megy (noha az MMS-ek darabra vannak árazva!). A mai telefonokon a GPRS / HSDPA kiválasztás fall-back rendszerrel megy, ha nincs HSDPA, akkor GPRS-en megy a folyam, csak ott lassabb. HSDPA nincs az országban mindenütt, GPRS pedig van. Lefedettség térkép itt.

    Hogy ezt a kapcsolatot a mobiltelefonunk segítségével a laptopunkon keresztül Bluetooth-on (vagy nélküle gyorsabb kábellel), külső USB modemmel plusz egy SIM kártyával, esetleg külső modemmel a telefonunk SIM kártyájának átrakásával érjük el, egyéni ízlésünk és preferenciánk kérdése. Célszerű megjegyezni, hogy a Voda most futtat egy akciót, amivel a plussz SIM kártya és modem 1 forintért megszerezhető 2 éves hűség esetén. Tehát máshogy: a mobilszélessáv nem más, mint egy adat-csomag (ha jobban tetszik internet) előfizetés. Félrevezető a reklámokból, hiszen lófasz köze van a laptophoz, aki azon keresztül használja, az úgy teszi, aki nem, az nem.

    Ahol visszazuhanunk GPRS-re a lefedettség hiányában, ott nem lesz gyors netünk, viszont netünk mindig lesz, ahol lehet telefonálni (egyszerűen megfogalmazva). Jelen pillanatban Csongrádon ülök a barátnőm nagymamájának nappali szobájában és bluetooth-on GPRS-en keresztül megyek ki a netre. A sebesség egyszerűbb modemmel vetekszik, de végülis tudok “dolgozni”.

    Passport internetes forgalomra nem érvényes.

    1. belföld

      A belföldi csomagok általános leírása itt található. Az internetre belföldön két opciónk van gyakorlatilag: 200 megás csomag, illetve 5 gigás csomag. Előbbivel azok járnak jól, akik mobiltelefonról kevesebbet neteznek (én még az 50 megás csomagomat sem léptem át — igaz, gyakorlatilag csak mobillal nézegettem), a gigás azoknak jó, akik fosnak bele. Az 5 gigás 5 rugó / hó, érdemes azoknak ezt választani, akik sokat akarnak laptopról netezni, és nem mindenütt van wifi.

    2. külföld

      Külföldön az adatforgalmi hívás 0,5 megabyte alapú elszámolással történik session-önként. Díjszabás itt. Tehát ha megnézzük a leveleinket Párizsban, 1249.80 / 2 = 625 forintot fizetünk. Ha kilépünk, elmegyünk kakimanóra, megint megnézzük, ugyanúgy 625 forintot fizetünk a második “hívásért”. Célszerű, ha ilyenkor egy session során minél többet netezünk, hogy pénzünknél maradjunk.

      Az sem mindegy, hogy preferált, vagy nem preferált hálózaton vagyunk-e. Ausztriában a Mobilkom (A1) szolgáltatónál megánként 1800, míg a T-Mobile-nál 2800 forint ugyanez az összeg. Külföldi utazás előtt ellenőrizzük és memorizáljuk a hang hívásnál már megtanult módon, hogy biztosak legyünk abban, hogy a lehető legkevesebbet fizetjük.

      A HSDPA jelenleg az alábbi országokban érhető el. A díjszabás ugyanaz, mint a GPRS roaming esetében, csak gyorsabban jön az adat.

    1. SMS

      1. belföld

        Az aktuális csomagunknak megfelelően.

      2. külföld

        A roaming díjszabásnak megfelelően attól függően, melyik hálózatra tudunk csatlakozni.

    1. MMS

      1. belföld

        Az MMS-nek belföldön fix díja van, ennek pontos listája itt, külön kell rá előfizetni. Szolgáltató oldaláról külön termék, mint az internet, noha mindkettő ugyanazon a protokollon zajlik (GPRS vagy ha van HSDPA).

      2. külföld

        Aki eddig figyelt, kitalálhatja, mi jön: MMS Roaming! Leírása itt. Röviden a lényeg: fogadni ingyenes, küldeni pedig darabonként 300 forint. Mindegy, hogy preferált, vagy nem preferált a szolgáltatónk. Az MMS roamingot nem kell tudtommal külön bekapcsoltatni, elég, ha az MMS aktív.

Jó tudni még

Az 1751-es telefonszámra ha elküldjük a NET szót, visszakapjuk SMS-ben az adott havi adatforgalom számlálónk állását. Ennek díja 80 forint körül van.

A tudakozók drágák. A malac tudakozó (198-as hívószámmal) 60 forint plusz percenként 44, a tudakozó plusz (197) pedig 162 percenként. Gondoljunk bele, ez utóbbinál ha elkezdik keresgélni a kért telefonszámot a bla-bla internet segítségével, gyakran kell hosszú percekig várnunk az információra, ami könnyedén több ezer forintban áll meg. (forrás)

Ha az 1702-es telefonszámra elküldjük egy ország nevét ekezet nelkul NAGYBETŰSEN, pl. “AUSZTRIA” vagy “HORVATORSZAG”, akkor visszaküldik a nem-passport díjakat, illetve a preferált hálózat nevét.

Végül

Az egészet áttekintő lap formájában összeraktam egy PDF-be, ami letölthető innen:

Epilógus

Azt hiszem nagy fába vágtam a pöcsömet, amikor elkezdtem ezt a post-ot. Ahogy mentem beljebb és beljebb, úgy lett egyre nagyobb, és vörösebb, aztán már viszketett is. Én a magam számára azt szintetizáltam ki, hogy célszerű utazás előtt megnézni a viszonyokat, memorizálni a szolgáltatót, kiírni a díjszabásokat, utána pedig a számlarészletezőn megvizsgálni az értékeket.

Sajnos ma még a nemzetközi telefónia, a mobil internet görnyed az extra profitok alatt, és ez a folyamat csak nagyon lassan alakul át olyanná, hogy ne kelljen foglalkoznunk azzal, mikor kit hívunk. Én bízom benne, hogy lesz idő, amikor egy megállapított percdíjjal fogunk fizetni.

Tegnap, amikor beszéltem három (!) Vodás ügyfélszolgálatossal, hogy egyáltalán képbe helyeződjek, végső kétségbeesésemben megkértem az egyiket, hogy ugyan, küldje már át a tréningjükről az összefoglaló táblázatot. “Nincs ilyen” – jött a válasz, ők is mindent a weblapról szednek össze.

A különbség köztünk az, hogy nekik ez a munkájuk, nekem ez meg csak azért kell, mert kibaszott drága, és tudni akarom, mennyire.

Függöny.

Céges levélpapír – Microsoft Wordben

Published
angelday
on May 18th, 2007
in open question, tutorial
11 Comments

Volt már téma a Plastikon. Most újra beleütköztem a problémába, és megosztom azt, ameddig eljutottam:

- A design alapvetően kifutó (lenne). A nyomtatót, dokumentum beállításait képtelen vagyok olyanra megcsinálni, hogy rendesen nyomtatható legyen. A nyomtató saját opcióiban levő beállítás nem jöhet szóba, univerzálisan működnie kéne mindenhol. A Fájl – Oldalbeállítás menüben kotorásztam még, de erősen hiszem, hogy nem lehet kifutóra nyomtatni.

- Nézet – Élőfej és élőláb alatt kell készíteni egy szövegdobozt, ahová elhelyezhető a grafikus objektum. Mivel a Word csak WMF vektoros formátumot ismer, ezért AI-ből exportáltam ki egy ilyet. Sajnos nyomtatáskor a vektorok valami teljesen érthetetlen módon “elromlanak”, és a görbék elég szaggatott módon néznek ki.

- Az egyetlen működő megoldást az nyújtotta, hogy kiexportáltam az AI-t GIF-be 500%-os nagyításon, és azt tettem be. Így nyomtatva “egészen tűrhető” eredményt kapok, de még ez is messze van BAZMEG attól, hogy rendes vektort nyomtasson a csórikám. (Sajnos a GIF 180 KByte-os, a WMF pedig 45 KByte-os .DOC méretet jelent. Ez is baj.)

Végül a következőt szintetizáltam ki:

Kell csinálni egy nem kifutóra menő fejlécet, amit meglehetősen nagy GIF-be kell exportálni, és azt szövegdobozba az élőfejbe elhelyezni. Margók, betűtípusok opcionális állítása.

Teljesen csalódott vagyok, tényleg. Lehet, hogy tényleg nincs mese, és Wordart-ban kell megcsinálni. De akkor megindulok egy háromfaszú négerrel Redmondba, az is biztos.

« Older Entries