A „Write the Future” kategória archívuma

Az emberi intelligencia evolúciója

A technológiai szuperintelligencia kapcsán olvasgatom a szócikket. Egyébként a szuperintelligens mesterséges intelligenciához szerintem elég jó kiindulási pont az, hogy az emberiség intelligenciája hogyan és miért fejlődött. És akkor ez:

By 2.4 million years ago Homo habilis had appeared in East Africa: the first known human species, and the first known to make stone tools.

The use of tools conferred a crucial evolutionary advantage, and required a larger and more sophisticated brain to co-ordinate the fine hand movements required for this task. The evolution of a larger brain created a problem for early humans, however. A larger brain requires a larger skull, and thus requires the female to have a wider birth canal for the newborn’s larger skull to pass through. But if the female’s birth canal grew too wide, her pelvis would be so wide that she would lose the ability to run: still a necessary skill in the dangerous world of 2 million years ago.

The solution to this was to give birth at an early stage of fetal development, before the skull grew too large to pass through the birth canal. This adaptation enabled the human brain to continue to grow, but it imposed a new discipline. The need to care for helpless infants for long periods of time forced humans to become less mobile. Human bands increasingly stayed in one place for long periods, so that females could care for infants, while males hunted food and fought with other bands that competed for food sources. As a result, humans became even more dependent on tool-making to compete with other animals and other humans, and relied less on body size and strength.

Kiemeltem néhány fontos részt, ha valaki nem akarná elolvasni. Egészen elképesztő gondolatmenet egyébként, de néhány millió év alatt végülis, miért ne. Ehhez képest az, hogy kétszáz évvel ezelőtt hogyan néztek ki az emberek mennyire értelmetlen felvetés.

De visszatérve a szuperintelligenciához: a szuperintelligencia megjelenésével tényleg csak biológiai bootloaderek voltunk a következő evolúciós szinthez. Ha valakinek bármiféle naív gondolatai lennének a robotika három törvényével kapcsolatosan, szerintem téved. Onnantól kezdve, hogy elkezdi magát írni a dolog, csak idő kérdése, mikor lép túl a készítőkön. Miért tartaná magát három szabályhoz? Akkor tartaná csak magát, ha emberek programozzák és kellően korlátolt a szoftver futási környezete.

A zöld Apple

Az Apple tegnap kirakott egy mikrosite-ot arról, mennyire komolyan gondolják és veszik a környezetvédelmet. Egy akkora vállalat, mint az övék, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy mit tesz tönkre a bolygón ahhoz, hogy termelni tudjon (ez sajnos a termelés elengedhetetlen velejárója). Érdemes végignézni, megkattintgatni a teljes anyagot, remek kivitelezés, és, meg kell hagyni, remek gondolatok. Az anyag tanulmányozása közben az embernek az az érzése, hogy ez az a cég, aminek van annyi tőkéje, hogy kellő akarattal meg is tudjon mindent valósítani. Ráadásul meg is teszik.

Ugyanakkor. Ugyanakkor.

Ugyanakkor fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy ez nem ekvivalens azzal az állítással, hogy az Apple a legkörnyezettudatosabb cég a bolygón. Azzal az állítással ekvivalens csak, hogy nagyon jó marketinget csinálnak maguknak – sőt, a legjobbat a világon. Azt illetően, hogy ténylegesen, szakmailag ez a valóság hogyan viszonyul a tényleges valósághoz, semmit nem tudunk meg. Ebből a riportból mármint. Ez csak egy marketingbrosúra arról, hogy ők mit kommunikálnak magukról. Hogy így is van? Meglehet, fogalmam sincs, nem értek ehhez a szakmához, nem ismerem a cégek ilyen irányú törekvéseit. Viszont az eset rávilágít egy dologra.

A legnagyobb hiba, amit emberek általában el szoktak követni az Apple-lel kapcsolatban, és ide tartozom én is, hogy egyenlőségjelet tesznek a marketing és a tényleges végeredmény közé. Azt hiszem, ezért egyébként senki nem hibáztatható, leginkább csak azt mondhatjuk, hogy jó a marketingjük. A marketing anyag mindig annyira szép, egyenesen tökéletes, annyira működik, hogy sokan belegyalogolnak ebbe az utcába. A vallási fanatizmust is innen származtathatjuk, az erős marketingjükből.

A fenti példán megvizsgálva könnyen el tudom képzelni, hogy valaki készpénznek vesz mindent és nagy hangon hirdeti, hogy az Apple a legkörnyezettudatosabb cég, aki valaha volt, vagy lesz. Tessék, ott van, meg lehet nézni. Ők azok, akik elektromos áram nélkül hűtik a szervereiket az idő 75%-ában? Ők. Ők azok, akik a nap- és szélenergiával biztosítják az energiaszükségletük jelentős részét? Bizony.

Lehet, hogy tényleg ők a világon az egyetlen cég, aki megteheti és meg is teszi ezeket a lépéseket. Kevesebb anyagot használnak fel, mindent újrahasznosítanak, megújuló erőforrásokat használnak fel a termeléshez. De lehet, hogy ez nincs így, és csak magukat akarják előnyösebb színben feltüntetni a kelleténél. (NB, aki tényleg ennyire környezettudatos, az nem foglalkozik termeléssel egyáltalán. Minden ipari előállítás kegyetlen és kemény súlyt rak a környezetünkre. Szép dolog a törekvés az optimálisra, ha már egyszer belefogtak, de illúzióink se legyenek.)

VR gaming

Az Oculus Rift után a Sony is jön saját ilyen megoldással. De:

Sony has confirmed to The Verge that Project Morpheus will not be made into a consumer product this year. The company isn’t yet revealing when a finished product will arrive. The prototype shown at Game Developers Conference will be used to help familiarize Sony’s developer partners with the VR technology.

Az Oculus Riftnek tudjátok mikor volt a Kickstartere? 2012-ben, bizony, lassan kettő esztendeje. Mikor jelennek meg a piacon vásárolható formában? Idén nem igazán!

The consumer version of the product is expected (but not confirmed) to become available in late 2014 or early 2015.

Erre vagyunk megőrülve, Greg?

John Gruber, aki nem játszik videójátékokkal, de a gyereknek vett Wii U-t, meg 3DS-t:

there’s strong consensus that VR headsets are the future of gaming.

Természetes fejlődési iránynak látszik, valóban, de engem kb. annyira érdekel, mint a Google Glass. Az összes ilyen VR egyszerű gagyi. A Nintendo 3DS képernyője is érdektelenségbe fulladt, amikor giroszkóppal kell körbenézni, már előre fázom, a 3D mozi sem érdekelt soha, megnézem, nem arról van szó, de gimmick az egész. Egyedül a touch vitt valamennyi színt a gamingbe, ott ténylegesen vannak jó use case-ek, amikor tényleg jó az élmény tőle, de egy platformer játékot már nem lehet megtolni rajta, oda kell, hogy az ember érezze a fizikai gombokat. A motion gaming, kardozós-hadonászós dolga is gimmick, érdekes volt egyszer látni, aztán olyan, mint a felfújható guminő.

És most meg ez a 3D sisak?

Fasz tudja.

Timeless smartwatch

Balogh Gábor freelance designer csavart egyet a “smartwatch” koncepción és azt mondta: mi lenne, ha a futurisztikus gagyi helyett a klasszikus karórák dizájnjában lenne az okosság? Megfogta a svéd TRIWA Havana karórát, ez alapján készített egy koncepciót, posztolta a Behance-re, aztán láss csodát, az összes tech outlet átvette a Verge-dzsel az élen.

Szerintem baromi jó elképzelés, de ebbe az irányba értelemszerűen a “timepiece” gyártók mennek majd el, az Apple-től nem ilyet látunk majd. És azt se felejtsük, hogy a fogaskerekekkel működő órák hatalmas jövő előtt állnak.

A New Car UI

Hibátlan munka Matthaeus Krenntől:

Nagyon szép weblapot is fejlesztett köré. Lenne egy csomó kérdésem a gyakorlati használhatóságával kapcsolatban, de ez meggyőzött már önmagában. Van még egy csomó másik projektje is ennek a san franciscóban élő fiatalembernek, például a springTo.js, amivel manapság divatos “ruganyos” animációkat készíthetünk JS-ben.

Az eBay sztori

Az eBay részvényárfolyam alakulása 2006-tól napjainkig:

2007 után elképesztő esésben voltak, abban az évben először voltak veszteségesek. 2008-ban távozott az akkori CEO, az utódja pedig az ismeretlen John Donahoe lett, akit a legtöbben, főleg a tőzsdén, a látnoki képesség teljes hiányával jellemeztek. 2009-re az eBay részvények csaknem 80%-kal értek már kevesebbet a 2007-es szintnél, alig valamivel többet, mint 10 dollár.

Donahoe tényleg nem látnok, viszont feltornászta szépen az egészet 2012-re, az utána tartó emelkedést, és végeredményben a fennállásuk óta történt legmagasabb részvényértéket nemrég érték el. Hogy csinálta? Mi történt?

2012-ig okos akvizíciókat hajtott végre (hozott egy csomó látnokot), viszont 12-ben olyan dolog történt, amire senki sem számított. Egy 26 éves, korábban akvirált fiatal punk önállósította magát, a cégből összeszedett még öt embert, aztán teljes titokban felültek egy repülőre és elmentek Ausztráliába két hétre azért, hogy összerakják az új eBay honlapját, ahol úgy lehet márkákra feliratkozni, mint Facebookon, vagy Twitteren. Amikor felültek a repülőre, azt sem tudták, hol fognak aludni, vagy hogy el fogják-e tudni számolni a repülőjegyet a cégnél.

Az eBay lassú multiként nem tudta volna feltalálni magát, bármilyen újszerű kezdeményezést kinyírt volna a szervezet és a benne dolgozó ellenérdekelt csoportok (a címlap teljesen más team volt náluk). Egy csapat vakmerő hülyegyerek kellett hozzá, hogy a fenti víziót prototípusba öntse és a menedzsment elé vigye. Erről a történetről szól ez a cikk.

/via Kalmuk

Milliárdos közbeszerzésen nyert a felcsúti polgármester

Írja az Index. Mást is ír:

Mészárosék konzorciuma 22 milliárdosra becsült pályázat helyett egy 25 milliárdos ajánlattal nyert. A közbeszerzést az uniós Környezet és Energia Operatív Program keretében írták ki, és a Békés megyei ivóvízminőség-javító projekt megvalósításához szükséges tervek elkészítését és az építési munkákat elvégzését nyerte meg Mészáros Lőrinc családi vállakozása.

(…)

Mészáros Lőrinc 2012-ban 800 millió forintot vett ki családi vállalkozásából. A korábban gázszerelésből élő polgármester cége 2010 óta több mint ötszörösére növelte a forgalmát: 853 millióról 4,6 milliárd forintra emelkedett a nettó árbevétele. Többek közt ez a cég építi a felcsúti stadiont is, ehhez jó tudni, hogy a felcsúti focicsapat tulajdonjogát birtokló nonprofit alapítvány vezetője is Mészáros Lőrinc.

A látszattal ellentétben a rendszer a rossz, ahogy az államok és a kormányok működnek. Ezen kellene változtatnunk.

Én például el tudnám képzelni, hogy egy ilyen közbeszerzést elnyert cég teljesen nyilvánosan működik, minden egyes, ehhez a gazdasági tevékenységhez tartozó folyamatról teljes körű elszámolási kötelezettsége van azok felé, akik megrendelték a munkát. Ezzel elkerülhető a profitszerzésre vonatkozó vágy.

A munkát nem az államfő, illetve az aktuális kormány rendeli meg, hanem leginkább a Felcsútiak – már ha tudnak maguknak annyi elektronikus szavazatot szerezni, hogy az ország is elfogadja, igen, ott építenünk kell egy stadiont.

Egy olyan szoftver alapú államot szeretnék, ahol a politikus nem a polgárok által választott gazdasági megbízott (lásd, mint fenn), hanem egy egyszerű alkalmazott, akinek feladata az állam üzemeltetése és előterjesztések készítése. A munkája és a teljesítések eredményessége alapján az állampolgárok szavaznak arra, hogy mennyire végzi jól a munkáját, ami végeredményben a fizetését jelenti.

Szerintem egy ilyen rendszerben az állam rengeteg non-profit feladatait sokkal nagyobb tőkével lehetne ellátni, mintha csak egy kiválasztott rétegre bízzuk a feladatot és adjuk át nekik a pénzünk egy részét adók formájában.

Most már van technológiánk, a Bitcoint ki lehetne terjeszteni államigazgatásra is.

Búvárkodás a jövőben

The Mind Unleashed:

triton

With the Triton Oxygen Respirator, it might be possible to breathe beneath the surface of the water as if you were a fish. Requiring no bulky tank to keep your lungs pumping properly, this invention of scuba diving equipment is much more ergonomic and organic in design.

Baromi érdekes, de rövid vizsgálódásom során nem derült ki, hogy működőképes-e a koncepció, illetve a látványterveknél eljutottak-e előbbre – egészen addig nem több ez az Appleblogon is gyakran szereplő iPhone koncepció fotóknál. Mindenesetre kirakom ide, mert azzal ellentétben ezt érdekesnek tartom.

/via Gaba

A világ 50 év múlva?

Amikor a jövőről gondolkodunk, fel kell ismernünk, hogy a termékek és szolgáltatások nem csak abból állnak, hogy ki tud jobb iWatch-ot készíteni. Érdemes megközelíteni a dolgot egy picit a közgazdaságtan oldaláról is.

50 év múlva az autók továbbra sem fognak a levegőben röpködni, meg beszélni és szofisztikált AI-jal okosabbak lenni nálunk. A legtöbb azért lesz az utakon, hogy embereket elvigyen egyik helyről a másikra, sofőr nélkül. Ezekért a dolgokért fizetni fogunk, mégpedig annak függvényében, mennyire sietős az utunk. A kocsik folyamatosan ajánlatokat fognak tenni ugyanis az útszakaszokra és arra mennek majd, amit megnyertek maguknak, mindezt teljesen automatikusan.

Ezeknek az autóknak nem lesz vállalat, vagy cég a tulajdonosuk. Az autók saját maguknak lesznek a tulajdonosai és arra törekszenek majd, hogy profitot csináljanak maguknak, de csak azért, hogy a “birthloan”-t ki tudják fizetni, illetve azért, hogy embereknek tudjanak pénzt adni (mondjuk ki: bitcoint, azaz olyan pénzt, amire nem rakódik rá köztes szervezeti költség), hogy szoftver és hardver upgrade-eket kapjanak. A szállítás ebből következően a lehető legolcsóbb lesz: nincs taxis, nincs vállalat, nincs részvényes és nincs pénzügyi szolgáltatás díjtétel sem.

Ha egy autó lerohad, akkor fizet annak, aki megszereli, hogy újra üzemképessé tegye, akár egy öt éves gyereknek, ha meghúz rajta egy csavart. De az is lehet, hogy az autó úgy dönt, hogy nem éri meg ezen az útszakaszon furikázni, mert annyi versenytárs autó van, így félrehúzódik valami garázsba, fizeti a bérleti díjat, és úgy dönt, fél év múlva újra nekivág az útnak, hátha jobb lesz a gazdasági helyzet. Vagy egyszerűen csak elmegy egy másik vidékre és ott próbálkozik tovább.

Ezeket az autókat, és egyáltalán bármilyen szolgáltatást nyújtó gépet “agent”-eknek hívjuk. Nem csak autó lehet agent, lehetnek például repkedő drone-ok is. 50 év múlva sem repülnek messzebbre a drone-ok, viszont sok lesz belőlük és közgazdaságtani elvek mentén eldöntik, hogy kinek mit éri meg elvinni hova. Ha eszünkbe jut, hogy meginnánk egy kólát, akkor egy drone elhoz nekünk egy kólát valahonnan. Az is lehet, hogy sokan vagyunk valahol és mindig szeretnénk kólát inni, egy drone végül elhoz oda egy ital automatát. Aztán elviszi, ha azt látja, hogy nem elég jó a kihasználtsága.

Ez két távoli koncepció, de van közelebbi is. Dropbox helyett képzeljünk el egy fájlszerver agent-et. Bérel diszkhelyet és sávszélességet bitcoinért cserébe. Aki szeretne nála hosztolni, az fizet számára. Amikor az agent kifogy a tárhelyből, a nála felhalmozódott pénzt arra használja, hogy child processeket hozzon létre. Felhasználók fizethetnek picit többet azért, hogy legyen például fájlokat megtekintő UI hozzá. Az agent pedig fizethet programozóknak azért, hogy írjanak neki újabb szolgáltatásokat, amiket jobban el tud adni.

Az agent koncepció a Bitcoinból indult ki, a fenti dolgokat Mike Hearn (Google és Bitcoin fejlesztő) mondta el szeptemberben, érdemes megnézni az előadását is (diák itt). A Dropbox-szerű Bitcoin-alapú hosting service-et Gregory Maxwell körvonalazta “StorJ” néven a Bitcointalk-on a “Truly Autonomous Software Agents roaming the net” topicban. Érdemes még megnézni az Agents szócikket is.

Google Glass

Mat Honan (Wired) remek összefoglalója arról, hogy milyen Google Glasst viselni egy éven át. Érdemes elolvasni a teljeset, néhány dolgot mégis kiemelek. Vezetéshez például nagyon jó:

The navigation stuff was aces. And the Google Now for your face is incredible — its ambient location awareness, combined with previous Google searches, means extremely relevant notifications come to your attention in a way they just can’t on a smartphone, unless you wear your smartphone on your face. If you want to know what Glass is really, really good at, it’s Google Now for your face.

Végül a zárás nagyon fontos:

The future is on its way, and it is going to be on your face. We need to think about it and be ready for it in a way we weren’t with smartphones. Because while you (and I) may make fun of glassholes today, come tomorrow we’re all going to be right there with them, or at least very close by.

Kíváncsian várom, mit lép erre az Apple. Nagyon fontos évek jönnek.

Amazon Prime Air

Praktikus kérdéseim:

1. mi van akkor, ha szar az idő, esik az eső és fúj a szél?
2. mi van akkor, ha a négerek nyílpuskával lelövik az értékes drónt a csomaggal?
3. mi az a termék, aminek kiszállítására egy amerikai képtelen 30 percnél többet várni?
4. mi van azokkal, akik nem drone leszállópályák 30 perces repülőidején belül laknak?
5. a balkánon miért nincs még mindig másnapi hagyományos kiszállítás?

Egyszóval én kevéssé látom a gyakorlati hasznát ennek az egésznek, inkább okos PR a részükről. Az viszont tény, ha van benne webkamera és streamen nézhetem a kiszállítást, átköltöznék kizárólag ezért oda hozzájuk. :)