Plastik média

A T-Mobile mai sajtóközleményéből:

Január 1-jén a T-Mobile – az országban elsőként – elindította az első 4G/LTE alapú mobilinternet szolgáltatását. A szolgáltatás Budapest 10 kerületének nagy részén vált elérhetővé LTE-képes eszközzel, valamint Net&Roll 4G mobilinternet csomag igénybevételével, melyre a T-Mobile most promóciósan havidíj kedvezményt biztosít. (…)

A szolgáltatás használatához a Net&Roll 4G mobilinternet csomagra és LTE-képes mobilinternet stickre van szükség. A Net&Roll 4G csomag január 1-jétől (az akció ideje alatt, de legkésőbb március 31-ig) 2.000 Ft havidíj kedvezménnyel 9.990 Ft-ért rendelhető meg (…)

A 40 GB adatmennyiséget tartalmazó csomagban nincs túlforgalmazási díj, a forgalmi keret elérése esetén a sávszélesség csökkentésre kerül, vagy 3 GB-os forgalombővítő opció vásárolható hozzá. (…)

A T-Mobile 4G/LTE hálózatán elérhető garantált le és feltöltési sebességként 4000 kbps és 2000 kbps értékeket vállal vonatkozó általános szerződési feltételeiben.

Mobiltelefonoknál a Google Galaxy Nexus az, amiben van a 4G/LTE modem. Állítólag az aksit pillanatok alatt lemeríti, nem lehet véletlen, hogy az iPhone 4S-be még nem ilyet tettek.

Én egyébként a következőképpen viszonyulok ehhez a 4G hálózathoz: ha lehetne választani az országban mindenhol elérhető, stabil 3G és az ultragyors budapesti net között, különösebb gondolkodás nélkül tudnék dönteni. (Tudom, hogy nem függ össze a kettő, de engem mégis máshogy érint.)

Disclaimer: A T-Mobile korábbi hirdetőnk. Nem kértek meg, hogy kirakjam a közleményt, arra viszont megkértek tavaly, hogy teszteljem a szolgáltatást, de visszautasítottam a fenti dologra hivatkozva.

Guardian – Nigeria on alert as Shell announces worst oil spill in a decade:

The company said up to 40,000 barrels of crude oil was spilled on Wednesday while it was transferred from a floating oil platform to a tanker 75 miles off the coast of the Niger delta.

Olaj az óceánba gyakorlatilag havonta jut. A közhiedelemmel ellentétben ilyenkor nem egy hajó lyukad ki, hanem a fúrótoronynál történik valami gebasz. A Deepwater Horizon British Petrol fúrótorony robbanása volt a közelmúlt egyik hasonló jeles eseménye. Az a torony a mai napig köpi az olajat. Ajánlott film: There Will Be Blood.

A tévét, a távirányítót, meg egyáltalán az egész hardvert illetően sok kérdésem lenne, de pillanatnyilag megelégszem azzal, hogy majd kitalálnak valamit rá. A szoftver oldalról viszont már összeálltak a dolgok ilyen-olyan formában, látszik, merre haladnak a dolgok.

Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, akkor azt mondom, hogy az iPhone-nál is nagyobb méretű iPhone az iPad, aminél még nagyobb méretű lesz az iTV. Az Apple megcsinálja az iOS-t televízióra. Erről már régóta mennek a találgatások, hogy mikor indul el az App Store Apple TV-re, szerintem nem várható érdemi előrelépés addig a pontig, míg nem lesz meg a televízió méretű eszköz.

Viszont nem az Apple fogja megreformálni a piacot: ezt majd a televíziós társaságok teszik, akik megírják a megfelelő app-ot maguknak, ami az új eszköz SDK-ján keresztül mindenféle klassz dolgokra lesz képes, egy XXI. századi, interaktív élményt nyújtva. Persze, lesz benne úgynevezett stream, miért ne lenne, de egy csomó olyan interakció kerül majd bele az SDK-n keresztül, amire eddig nem volt precedens.

És ezt nem az ujjamból szívom: a Bloomberg TV deszkára írt alkalmazás pontosan ezt csinálja. Megy a tévéadás, szakértenek a témában, alatta grafikonok, mindenféle interakciók. Nem a legjobb példa, de szemléletes.

Viszont képzeljük csak el: a Wimbledon Grand Slam szervezői készítenek az iTV-re egy Wimbledon App-ot. Ezzel például a képernyő alsó részén valós idejű információkat kapunk a kérdéses meccsről, vagy éppen más pályán folyó meccsek eredményjelző tábláit nézhetjük. Nagyra méretezett gombokkal válthatunk pályákat, vagy éppen kameraállásokat. (Persze nagy kérdés, hogyan lehet majd megfelelő infrastruktúrát építeni ennek kiszolgálására.)

A Wimbledon szervezői kínálni fognak előfizetéseket az App Store-on keresztül pontosan úgy, mint ahogy most vásárolhatunk újság előfizetéseket magunknak. Megvesszük a Wimbledon App-ot. Lehet, hogy egy összegben, lehet, hogy havonta, ezt majd az alkalmazás fejlesztői szépen kitalálják magunknak. Persze sok kizárólagos szerződés köti őket csatornákhoz, de nem kell különösebb képzelőerő ahhoz, hogy lesznek, akik elsők lesznek.

A hagyományos sugárzás is megtalálja a helyét. Az HBO-nak jelenleg is van egy HBO Go nevű szolgáltatása. Ez jelenleg Amerikában, és ahhoz képest picit körülményesen működik: a kábelszolgáltató jelszavával kell bejutni. De látni lehet, hogy mi az irány.

Kis túlzással azt mondhatnánk, hogy már minden készen áll ahhoz, hogy átalakuljon a tévés piac is. Az, amit látunk az iOS eszközeinken, természetszerűen sugallja a tévés irányt is. Én mindenesetre nagyon várom már.

RIM:

Microsoft:

Apple:

Annak idején, főleg a bemutatásakor, még nem tudtam, hogy ez mire lesz való. Nagy méretű iPhone? Mi lesz a jó abban, hogy odaülök elé? Miért kellene a laptopom mellé vásárolni egy újabb kütyüt?

Remek termék, nagyon kézre áll. Tegnap például bevonultam a kádba, mint a disznók, dagonyázni. Nirvanát hallgattam rajta, közben olvastam. Ma meg a kanapén, ahogy besütött a nap, ugyanezt.

És amikor azt mondom, hogy Nirvanát hallgattam, akkor nem tettem hozzá, hogy iTunesen Wi-Fi synckkel átdobáltam két ikont (értsd: két albumot) a deszkára, miközben csobogott a víz, aztán a tökéletesre rajzolt iOS 5 “Music” alkalmazásban kiválasztottam a számot, majd átmultitaszkoltam iBooksba, ami tökéletesen szinkronban tartja az olvasott tartalmat a telefonom és iPadem között. Ráadásul, ha egy ismeretlen szóra vagyok kíváncsi, csak megkoppintom, definiálom. Máskor meg kiemelek részeket az olvasmányból (szeretek kiemelni jó gondolatokat).

Egyre jobban tetszik.

Authors: Kevin Karsch, Varsha Hedau, David Forsyth, Derek Hoiem

Abstract: We propose a method to realistically insert synthetic objects into existing photographs without requiring access to the scene or any additional scene measurements. With a single image and a small amount of annotation, our method creates a physical model of the scene that is suitable for realistically rendering synthetic objects with diffuse, specular, and even glowing materials while accounting for lighting interactions between the objects and the scene. We demonstrate in a user study that synthetic images produced by our method are confusable with real scenes, even for people who believe they are good at telling the difference. Further, our study shows that our method is competitive with other insertion methods while requiring less scene information. We also collected new illumination and reflectance datasets; renderings produced by our system compare well to ground truth. Our system has applications in the movie and gaming industry, as well as home decorating and user content creation, among others.

A bal oldali videó egy rövid klipsorozat, jobb oldalon pedig a tesztalany agyában (!) leképzett vetület mintája, amit a YouTube-ról összeszedett 18 milliós másodperces adatbázis, mint minta alapján állítottak össze — az eljárás nagyjából az, hogy a videókat mintavételezik, aztán az agyi folyamatokhoz hasonlókat kompozitálnak az adatbázisból.

A kísérletről itt lehet többet olvasni. Nekem nagyon tetszett az, hogy a készülékbe először maga a három tudós ült be, nem pedig ismeretlen tesztalanyokat kerestek a kísérlethez.

És gondolom itt nem állunk meg.

Egy svéd cég fantasztikus innovációval rukkolt elő az egyik mobiltelefon társaságnál: a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos információkat élő videotelefonos konferenciahívás közben a diszpécser mutogatja el a képernyőn, mégpedig úgy, hogy közben a termékinformációs képeket, táblázatokat Minority Report-szerűen mozgatja a vásárló képernyőjén:

Vadul fejlődik, alakul a jövő a szemünk láttára. De mondanék még egy szempontot: baromi érdekesnek találom, hogy a jövő fejlesztőmérnökei olyan inspirációkat használnak fel, amiket ők maguk is a tudományos fantasztikum asimovi csecsén szoptak magukba, amikor azok annak idején még csak kreatív lázálomnak tűntek.

/original via PBS, animgif Plastik media

Nagyon jó cikk arról, hogy Izraelben hogyan oldották meg a repülőgépek biztonsági ellenőrzését.

“First, it’s fast — there’s almost no line. That’s because they’re not looking for liquids, they’re not looking at your shoes. They’re not looking for everything they look for in North America. They just look at you,” said Sela. “Even today with the heightened security in North America, they will check your items to death. But they will never look at you, at how you behave. They will never look into your eyes … and that’s how you figure out the bad guys from the good guys.”

Nagyjából leszarják, hogy kinek mi van a táskájában, nem öntetik ki az ajándék bort, inkább azt nézik, ki hogy viselkedik. 8 éve, 2002 óta nem történt visszaélés a Ben Gurion reptéren, annak ellenére, hogy naponta érkeznek fenyegetések valamilyen formában.

Tetszik, hogy azzal kezdik: megérkezel a reptérre, egyből van egy közúti ellenőrzés, odajön két tiszt (gondolom M-16-osokkal, hehe), aztán két egyszerű kérdést kérdeznek: hogy van? honnan jön? — innentől aztán a reakciók már segítenek szűkíteni a kört.

Mondjuk az is igaz, hogy ilyesmit csak ott lehet bevezetni és sikerrel alkalmazni. El tudnám képzelni, hogyan nézne ki ugyanez Magyarországon. Erős szórással.

Remélem ti is érzitek, hogy egy fantasztikus korban élünk. Főleg, hogy nem százmillió dollárból kifejlesztett katonai projektet látunk, hanem két egyetemista munkáját.