On branding

Egyik billboardot fotóztam le itt az Osztyapenkó környékén. “Villány barátságos bora, Lojzi.” Ismeretes, hogy Wunderlich pincészete kapott egy nagyobb tőkeinjekciót (ki kéne google-znom), befektettek, megépítették. Az ilyen plakátokon pedig látni, hogy mi a marketing és a terhes gondolatiság mögötte.

Ezt a plakátot ugyanis nem Wunderlich Alajos készítette, abban biztos vagyok. Ezt egy olyan személy készítette, aki azt mondta az egyik faszombuzi meetingen felszólalván, hogy: “Lojzit mindenki ismeri, Lojzi egy szerethető ember, aki szerethető, barátságos bort készít. Lojzi lesz a mi lojzink, a mi szerethető és személyes márkánk.” Megszületett tehát a szamuráj “W” logó, megszületett a “kreatív”, megy a kampány, megy a nagyipariság, ez a “mi” “barátságos” Lojzink, és az ő bora.

Nekem ez akkor lenne hiteles, ha tényleg Wunderlich Alajos állna mögötte és organikusan fejlődött volna a márka. NB, valóban organikus volt a “lojzi” brand Villányban. De ez már nem az, kispöcsök.

A mai kegyetlen világban egyébként örömmel látom mindig is a kísérletező dolgokat, amik valahogy mégis elkapják a fonalat. A British Film Institute (bfi) rebrandelte magát, amivel előálltak, az nekem első pillanatban az “előtte” verziónak tűnt. Megcsináltak egy 90-es éveket jellemző Photoshop lens-flare effektet, ami igaz ugyan, hogy álló helyzetben igen ratyin néz ki, viszont mozgásban annyira elegáns darab, amihez csak gratulálni tudok.

13 hozzászólás

Kianek Tamás

Ez a bor már a nagyközönségnek készült.

Lojzi – egy könnyen megjegyezhető név, olyan mind a kutyafája, napbor stb.

Az kérem, hogy nem Lojzi mosolyog ránk erről a plakátról, az nem egy meeting eredménye; az bizony Lojzi döntése volt.
Ez a döntés a tőkeinjekció elfogadásakor született.

Két útat látok:
1. Jó borokat készít és jó üzletember, ez lehet mondjuk: a Szepsy
2. Jó borokat tud készíteni és megkeresi egy üzletember. Ez lehet: Árvay, Wunderlich

Alois népszerűsége pécsi közgáz/jogász berkekben megkérdőjelezhetetlen volt, nem véletlenül Ő a megfizethető kategóriába tartozott.
Ez a jó sváb ember most plakáton hírdeti a Pesti nagyközönségnek: van egy megfizethető jó borom.

Németh Gábor képzett borszakértő “mit ittak kaszálás közben az emberek?” kérdéssel gyötörte a tokaji borászokat.
Bután néztek rá, egy valaki tudott rá választ adni:
Szepsy: muskotály, furmint volt a boruk- és most ezt készítek: egy jó száraz bort.
És ez a Lojzi fantázia névvel ellátott is az, egy jó bor.
Persze már nem kaszálás közbeni fogyasztásra ajánlják, hanem csakúgy munka után.
Megyek is visszakóstolom.

debil

szerintem meg tökmindegy, hogy milyen. itthon felesleges a reklámokat/brandeket fikkantani. nem a kreatívokkal van csak a gond, mert a hazai ügynökségek full a megélhetésért küzdenek már (részben, mert túl sokan vannak, részben pedig, mert szar az ügyfélkezelés).

az ügyfeleknél pedig a gazdasági sulit végzett reneszánszember marketingesektől pedig hiába várja el az ember, hogy képben legyenek bármi olyannal, ami kreativítást, esetleg művészi érzéket érdemel (alapszintű tipó/művészetismeretre gondolok, aminek alapján esetleg tudnának dönteni, hogy szakmailag melyik brand szebb/jobb). itthon ügyféloldalon vannak a nagyobb gondok, nem az ügynökségeknél… (hányszor kaptam olyan briefet, ahol a BB-n lévő 3 elemből (headline, subheadline, logo) kérték, hogy mindhárom legyen hangsúlyosabb… nem érdekelte őket semmilyen pozicionálás, arculat, meg egyáltalán a logika… )
bár a közeljövőben mindkét oldal szívni fog már, mivel a kreatívoknál is megkezdődött a szelekció (idén rengeteg ember repült, köztük én is monnyuk)… sokkal fontosabb ma már az ár, egyre többen akarnak ingyenmunkát is (végülis bárki tud photoshopolni és illustratorozni, az nem munka a laikus szemében).
pályázatokon már a meghívottak közé is nehéz bekerülni, ha nem vagy multi, azokon nyerni pedig gyakran zsírozás kérdése, mivel a képzetlen ügyfélnek tökmindegy, hogy a tipo milyen színvonalú, az eredeti ötleteket pedig általában képtelenek értékelni (el tudja bárki képzelni, hogy itthon egy olyan egyszerű ötlet, mint a labdás Bravia reklám megvalósulna?)
szal nem az a baj, hogy a kreatív aszongya, hogy Lojzi legyen a főember, hanem az, hogy a kreatívnak ezt kell mondani, mert ennek örülnek. és nem tudhatod, miért nincs rajta Lojzi a boroscímkén (mert nyilván adja magát az ötlet). nem tudhatod, miért ez az anyag nyert, ebben a formában. mert túl sok helyen ülnek nem odavaló emberek.

a bfi logo nekem viszont sehogysem tetszik.

cosX

Éredmes megnézni az Egervin most promózott 3-as “díszdoboz”-át (Egészen korrekt dolgok, külön-külön tűrhető cimkekkel). A világ boldogabbik felén a kotonot, rágót és motorolajat, etc szebben csomagolnak mint itt karácsonyi díszdobozt. Fogalmam sincs miért…

GT

Tökéletesen beleillik az itthoni gagyi tipográfiák sorába…

cosX

Az a baj ebben az országban, hogy építészt a műszaki egyetemen, reklámost meg gazdasági főiskolán képeznek, különben meg a főnök kisfia konyít a fotosoppozáshoz, és az egyrészt ingyen van, másrészt addig se lövöldöz a gépen az a büdös kölök. 🙂

óóóó a régi keravil.hu, micsoda közöny!

i

még ha igazad is lenne, te akkor is egy kis homokszem pöcs vagy.
majd ha a te billboardodat fikázzuk mi, akkor szólj.

Kretusz

ez most pont találó mondat angelday-nek, hogy: savanyú a szőlő.

DnP

A BFI animban meg mi tetszik annyira? Sztem otvar, MAXben kb 10 perc…