Penoff Gábor: gumimaci
A hagyományos gumicukor kétféle cukorból, keményítőből, ízanyagból, színezékből, citromsavból és zselatinból készül. Ez utóbbi miatt nem ehetünk meg belőle egy vödörrel, mert akkor tömbös macit kellene kiraknunk reggel, ami komoly kín.
A zselatint néha pektinnel helyettesítik, a vegák ugyanis nem ehetnek zselatinosat az anyag állati eredete miatt. A zselatin állati (jellemzően disznó és marha) kötőszövet extrakt: főleg csontból és bőrből kivont kollagén.
Az olaj helyett inkább a zselatin miatt kell aggódni – az anyag ellenzői állítják, hogy a zselatinban pathogén prionok (tiszta fehérje bázisú kórokozók) nyomulnak, amik az anyag forrásaként szolgáló marhaállatban a kergemarhakórt, míg az embereknél a CJD-t (Creutzfeldt-Jakob szindróma) okozzák. Mindkettő betegség agy és/vagy idegszövetet támad.
Mivel a gyerekek az utóbbi években igen gyakran használt ízfokozók (Na-glutamát és társai) hatására szép fokozatosan megfelelően rákattantak a gumicukorra, a mohó cukorgyártók elkezdtek xylitol adalékot használni, ami nagy mértékben csökkenti a fogszuvasodást.
A xylitol egy ötös szénláncú cukoralkohol, amely közel cukor édességű, ám kb 40%-kal kisebb kalóriatartalmú anyag, mindenféle utóíz nélkül, ráadásul a cukoralkoholoknak kisebb a hatása a vércukorszintre (egyébként xylitollal édesítik szinte az összes rágógumit).
Ha már édesítőszerek: elsősorban Paraguayban, de Közép- és Dél-Amerikában általában él vadon egy Stevia nevű “gaz”. Ez a növény kb. 250-szer édesebb, mint a cukor, s mindezt kalóriamentesen tudja, ráadásul sem pH változás, sem hőkezelés hatására nem bomlik el a benne levő édes anyag (steviol-glükozid). Ugyan nincs még rá kutatás, hogy agydaganatot okozna kísérleti patkányokban (mint ahogy van ilyen adat a világszerte zabált Aspartam-ra), mégis számos ország tiltja, többek között az EU is további kísérletek elvégzéséig az élelmiszerekben való felhasználhatóságát. A paraguayi natív csákók meg rágják a levelet ki tudja mióta. Az USA-ban és az EU-ban is egy ideje forgalmazható — az USA-ban csak külön, mint diétás kiegészítő, nem pedig úgy, mint édesítőszer.
Nemrég a Coca Cola kezdett el foglalkozni a növénnyel — talán az ő kezükben van akkora potenciál, hogy átlendül a stevia a holtponton és élelmiszer-adalék válik belőle.
Zoltán
Nem azt engedélyezik, ami egészséges, hanem azt, amihez valakinek érdeke fűződik.
Ugyanez műx fordítva is. Betiltják azt, ami sértené az érdekeiket.
Durva anyagok vannak abban, amit megeszünk és abban is, amit magunkra kenünk és persze ki mást támadnának, mint aki vitamint forgalmaz.
gn
ez igen!
a kép nincs valami nagyobb formátumban ahol olvasható rajta minden (vagy nyomtatásban is jól néz ki)
Realty Master
http://web.mac.com/moistproduction/flash/index.html
Itt a Digital menüpont, és ott megtekinthető nagy méretben a macianatómia. Elég sajátos Jason Freeny stílusa
trn
jozsefnek a forrasmegjeloles az mar smafu!
im calling hirbehozo right away!
angelday
Nem kell ehhez zsurnaliszta. Elég, ha a post címére tekintessz.
initram5
Itt pedig meg lehet vásárolni a palántát:
http://stevia.uw.hu/termekismerteto.html
vargatom
“persze ki mást támadnának, mint aki vitamint forgalmaz.”
Ha Lenkeire gondolsz, akkor az azért ennél jóval összetettebb téma…
Hofstatter
Ti is szeretitek olvasgatni a címkéket?
pappito
nagyjából esély sincs megtudni pontosan, hogy az ilyen aspartam-féle adalékok ártalmasak-e tényleg. A gyártónak nyilván nem érdeke a kutatást financérozni, mert mi van, ha kiderül, hogy izé. Más meg nem kutat éveket brazillion pénzekért, hogy később azt mondhassa, hogy “te figyi, ha ilyet eszel naponta, akkor megüvegesednek a golyóid”
Igyaztán a kutatások jobbára a piacháború részei.
Ízfokozó ügyben még falsabb a helyzet, és ezt most saját magunkon tapasztalom, egy fél éve gyakorlatilag nem eszünk ilyesmit, mindennap főzünk tisztességes nyersanyagból és mostanra kezdjük érezni az ételek saját ízét újra. Egy ideig csodálkoztunk, hogy miért kell 3szor annyi só a kajába, de most már az sem kell. A vegeta-ízvarázs ételízesítők, maggi és knorrkockák mind tartalmaznak ízfokozót, ami stimulálja a kis ízlelőbimbókat a nyelvben.
Ez önmagában nem baj, de simán el lehet élni enélkül. Érdekes tapasztalat.
Arról nem is beszélve, hogy a gumimaci-röntgen tök jópofa
edhellon
(Kvazi) az egeszseges taplalkozasrol szolo post a plastikon. Ezt is megertuk. Orul a lelkem. Mar megerte felkelni ma.
En szemely szerint egyebkent igen, elolvasom a cimkeket, nem veszek vagy fogyasztok aszpartamot vagy natrium-ciklamatot tartalmazo termeket (es ezt igyekszem propagalni masoknak is
es szinte kizarolag organikus (“bio”, btw, mi erre a jo magyar szo?) termekeket vasarolok horribilis osszegekert. (De tenyleg finomabbak ezek a termeket.)
peter
Azért vazz egy linket illene oda rakni a post végére. Már csak hogy a többi ki ne maradjon ->
http://streetanatomy.com/blog/2007/11/05/anatomy-of-a-balloon-animal/
http://streetanatomy.com/blog/2007/03/02/anatomical-studies-of-cartoon-characters/
peter
“a kép nincs valami nagyobb formátumban”
de van ->
http://hup.hu/node/57641
eFi
Ha már komplettírozzuk ezt a postot: fátter egy dolgot felejtett le csupán, mégpedig a kerettörténetét annak, hogyan is képződött a post anyaga. Na de játszunk egyet – egy sörrel jövök annak, aki kitalálja, hogyan lett egy “nyikorgó macbook” thread vége a gumimacik funkcionális anatómiája!-) Hajrá fiatalz!
Tibor
En tudom, de nem mondom meg.
Gzu
Sajnos ez a post elég sok csúsztatást és szubjektivitást tartalmaz, objektív köntösbe burkolva. Mindenkinek meg lehet a maga véleménye a különböző adalékanyagokról, főleg egy blogon, de akkor a fogalmazásában is mutatnia kéne, hogy saját vélemény. Itt viszont tudományos köntösbe bújtatott szándékos félrevezetés esete forog fenn. Egyenlőre sem az aszpartammal sem pedig a többi említett adalékanyaggal kapcsolatban nem bizonyítható az emberi szervezetre való ártalmasság. Az hogy sufnitudósok meg bioőrültek üvöltöznek minden adalékanyag kapcsán az már kicsit kezd szánalmas lenni számomra. Ezért kérlek Angelday, ha a fenti állítások bármelyikére van tudományos bizonyítékod, akkor annak forrását tedd közzé. Ha nincs akkor inkább talán nem kéne hangulatot kelteni valótlanságokkal vagy ha mégis akkor úgy kéne hogy hangsúlyozod hogy ez a saját véleményed.
angelday
Ahogy a post címe is utal rá, Penoff Gábor írta. Ha konkrétumokkal kapcsolatban van valami, akkor tedd fel a kérdést, bizonyára fog válaszolni nyilvánosan.
vsz
Gzu: Jartasnak tunsz az adalekanyagiparban; ez ott ugy van, hogy amig nincs bebizonyitva hogy valami karos, addig biztosan feltetelezhetjuk hogy nem az? Ha ez igy mukodik, akkor mondhatjuk-e, hogy maguk a fogyasztok a “live testing” kiserleti alanyai? Ha nem igy, akkor tudomanyosan es forrassal bizonyitani kellene, hogy az adott valami nem karos. Enelkul a commented is egy ugyanolyan szubjektiv velemeny, mint a post.
Kiserlet (otthon is elvegezheto!): Szigoruan nem tudomanyos alapon en arra jutottam, hogy minel vehemensebben tamad le valamit a penesz es a rothadas, annal kozelebb all a termeszetes allapothoz, ill. annal nagyobb esellyel tudja az emberi szervezet is hasznositani. Elso kiserletkent erdemes kiprobalni egy PizzaHut-os pizzaval, majd ugyanezt egy hazi keszitesuvel. Masodik kiserletkent egy hipermarketben vasarolt koltsegkimelo tortaszelettel, majd egy hazi keszitesu valtozattal. Elobbibol talalkoztam olyannal ami 3 evig hevert a huto tetejen, es mikor a kukaba kerult pontosan ugyanugy nezett ki, mint uj koraban, csak kokemeny volt es poros. Harmadik kiserletkent vehetunk egy Maggi/Knorr/kinai porlevest, es mellekrakhatunk egy tal hazit.
Gzu
Egy új élelmiszeripari adalékanyag engedélyeztetése közel olyan bonyolult procedúra, mint egy gyógyszeré, tehát több tíz éves kutatás előzi meg. Ami szerintem gond az engedélyeztetett adalékanyagoknál az nem az esetleges káros hatásuk, hanem az egymásra gyakorolt hatásuk, ami nem ismert és így veszélyeket hordozhat magában.
A penész nem azért “támad” valamit meg mert természetes vagy sem. A természetes citromlé pl sosem fog megpenészedni, mint ahogy a mézre sem jellemző. Az hogy mit “támad” egy penész főleg a termék vizaktivitásától (szabad és kötött víz aránya), pH-jától (kémhatás), és hőmérsékletétől függ illetve hogy van- e benne haszosítható szabad szénhidráttartalom.
calvinka
Na most ha tiltja az EU, akkor hogy lehet megvenni/nyilvánosan árusítani Mo-on?
érdekes a Wiki szócikk, mely szerint Japánban teljesen elterjedt a használata…
eFi
Gzu: gondolom az Aspartamról szóló mondaton akadtál meg. Aki tudományosabbul szeretne tájékozódni, annak itt egy releváns Wikipedia szócikk.
Gzu
Efi: köszönöm a linket. Az ott hivatkozott cikkek többségét ismertem és nem voltak meggyőzőek. Főleg a kutatások módszertanával és hibás következtetéseivel volt gondom, no meg azzal, hogy magukat “függetlennek” nevezett szervezetek megbízásából készítették A 2006-ban megjelent olasz [2 számú] cikk számomra is új, köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem. Na ez az amire utaltam a bejegyzéseddel kapcsolatban, mármint a forrás megjelölés.