Mondhatni teljesen véletlenszerűen kötöttünk ki a Liszt Ferenc téri Miro Caféban vacsorázás szempontjából (kifolyólag). Először is: a Liszt Ferenc téri láncra fűzött éttermektől már régen elment a kedvem. Még a Menzától is, amiért állva hasad meg mindenki Pestbudán. Valamiért nem azonosítom a minőségi és jó éttermeket a Liszt Ferenc térrel. Tudom, hogy a gond velem van, ezen az attitűdön még fixálnom kell, de egyszerűen az ott levő éttermek többségét a Leroy-gagyiba sorolom.
Elég az hozzá, hogy elfogult vagyok. Amikor megnyitott annak idején a Buena Vista, roppant mód kedveltem, de annak már sok éve. Azóta az is bezárt, több minden átalakult arrafelé. Tény, hogy nem követem az eseményeket, de nem is hiszem, hogy bármi grandiózusról lemaradtam volna azon kívül, hogy mindenki a Menza rózsaszín ködjébe burkolózik, ha erről a városrészről van szó.
Egyszóval minden voltam, csak lelkes nem, amikor szűk családi körben leszálltunk a Miróban, vagy nevezzük egyszerűen Miró Grande étteremnek. Pestbudán egyébként hat étterme / kávézója is van a cégcsoportnak, ebből három viseli a Miro márkanevet.
Az étterem a Liszt Ferenc tér sarkában, belső tere kellemes, megszokott, a tértől elvárt. A konyha látvány, egy golyóálló üveg mögött készül az étel. Ez nekem annyira tetszett, hogy hosszú perceken át figyeltem a szakács és segédje pontos mozdulatait. Érdekes volt nézni őket, ahogy munka szerűen főznek, sütnek. Nem láttam, nem láthattam rajtuk azt a gyermeki tüzet, amit akkor lát az ember, ha olyan valakit néz, aki otthon főz. Ott minden étel mesteri alkotás, örömforrás tud lenni. De ez tulajdonképpen mindegy is, hiszen egy étteremben nem maguknak főznek.
Az étlapon nem láttam semmi rendkívülit, sőt, kifejezetten unalmas volt valamiért. Kelletlenül rendeltem tehát egy csirkepörköltet galuskával és fejes salátával. Na, ez az az étel, ami ahány étterem van, annyiféle képpen készíti, kivéve a menedzser menzákat, mert ott olyan, mint a sztenderdizált szocialista menza tea. Sőt: teja. Műanyag, sárga- vagy narancssárga színű literes kancsó, pisimeleg, cukros, citrom-ízű, sárgásbarna folyadék, hozzá viziló méretű konyhásnéni, aki időnként hopp, szoknya alatt igazít valamit azon a részen, hogy utána a kaját szedje ki a tányérra. (Megtörtént!)
A csirkepörköltön meglepődtem! Nem volt benne csont, hogy szerencsétlenkedni kelljen a késsel-villával, míg az ember leválasztja a falat húst, helyette kellemes ragu szerű pöri volt. A fűszerezése elment egy irányba, ami nekem szokatlan a pörkölt esetében a végén, de ennek a családomban levő indokolatlan paprika túlhasználat az oka, semmint bármiféle valóságon alapuló értékítéleti módszer. Mellette a galuska: fantasztikus. Enyhén összesütött, külön csészében levő adagolás. A salátához is kedvet kaptam, pedig csak egy sima ecetes, ám jól metszett zöldség:
Annyira meglepő és megrázó volt mindez így együtt, hogy rájöttem, kedvelem a helyet. Az asztaltársaság többi tagjának is szemrevalóan sikerültek az ételei. Az ételek árai viszont levarázsolták a mosolyt az arcomról, sajnos érzésem szerint éppen drágább, mint amennyit szánnék az élményre. Bár az is lehet, hogy ez a Liszt Ferenc tér, a 3 és 4 ezer forintos főételek birodalma.
Desszertnek egy belga csokoládé tortát kaptam málna szubsztanciával. A torta sajnálatos módon túl hideg, temperálni kellett volna szervírozás előtt. Máskülönben az íze málnalekvárral kellemes. A vacsora végeztével a pincér hozott még egy kör mézes barackpálinkát, ami egy szép gesztus, de mint termék: gagyi és lelombozó.
A kiszolgálás kedvemre való, nem volt semmi probléma, feszes, kicsit túllihegett, de nem zavaróan. Összességében egy jó élmény volt a Miró Grande, örömmel fogok máskor is visszamenni, ha egy finom vacsorázásra vágyom ezen az áron. Végeredményben 4/5-re értékelem a helyet azzal a kitétellel, hogy újra le kell kóstolnom.
Miró Grande
Liszt Ferenc tér 9.
(1) 321-8666
cafemiro.hu
Pont a minap hallottam, amint a rádióban reklámozták a helyet, sajnos nem figyeltem eléggé, de kiemelték a szakácsot, aki nagyon menő helyeken dolgozott eddig, ha jól emlékszem még michelin csillagokat is említettek…
Aha, meg is találtam a honlapon: “Patrick Lenotre, a világ egyik leghíresebb mesterszakácsa”.
Mint egy pár poszttal ezelőtt most is azt tudom tanácsolni hogy vedd kezedbe az Exit magazin legfrissebb számát, és üsd fel az étteremkritikáknál.
A belga csokoládétorta hidegen jobb, mert melegen megolvadhatik, sok benne a joghurt.
(A konyhásnénikről meg eszembe jutott egy régi dolog.)
@Casper: az online Exitben pont most volt a Café Miro ajanloja =)
http://www.exit.hu/kajapia/kajapia_gyujto/kajapia_ajanlo/15978
@speed: tudom, pont azért javasoltam
az előzőleg javasolt exitben pedig az Olimpia volt benne. 10/10/10 értékeléssel. Még a végén kiderül hogy Józsi nem csak ide írja az étteremkritikákat.
Mikor zárt be a Buena Vista? Legutóbb még egészen úgy tett, mint ami nyitva van, bár az valamikor ősszel volt.
Józsi, a “ragu” az rövid ú. Bocs, de nagyon szúrta a szemem.
Javítottam is. Köszi.
A Buena Vistát nem tudná clarifyolni valaki?
Ez a ragu olyan mint amikor leírják, hogy mobílinternet
kacagtató
meg az áru – árú páros
Már dolgozunk a problémán!
Úgy kéne ezeket az étteremkalauz bejegyzéseket írni, hogy az aljára, a cím mellé/ alá apró betűvel kiírnád, hogy teszemazt 4 fő 20 ezer Ft, csak főétel.
Tehát azt, hogy hány fő evett, hány fogást és mennyi volt a vége. Az ár fontos tényező.
A Menzán nagyon rosszul lettem egyszer valami tésztától.. azóta sem megyek a közelébe sem
lassan mar kezd annyi erdeklodoje lenni a gasztro-temanak, hogy erdemes lenne kialakitani valamilyen sajat ertekelesi szisztemat, jelolve a minoseget peldaul a plastik-almaval.
ja, az ár fontos tényező.
A többség az alapján kezd fikázni.
szenyo: mondjuk inkabb ugy, hogy az ar-ertek arany. jomagam egy bizonyos masodik keruleti hentesnel pontosan olyan jol tudom magam erezni es aranyaiban ugyanugy jo az etel, mint par nevesebb etteremben, persze mas kategoria az elmeny
mindenképp szeretnék vacsora ár-ügyben Józsi zsebében turkálni. Hamár a méret ügyben feleslegesen izgattuk fel magunkat. Magamat.
@casper
ezt most azert mondod, mert AD nem ir olyanokat, hogy a “szosz lehetne rafinialtabb”?
ami szvsz hatalmas fassag, mert semmit se jelent?
Rendben, a jövőben (innentől kezdve) árakat is közölni fogunk a review végén.
Az EXIT újságot nem forgattuk egyébként.