Hétvégén esküvőn voltunk Debrecenben. A menyasszonyi csokor hátradobásánál levő izgalmas másodpercek:
Egyéb mérföldkövek: higanymozgással táncoltam is a mulatságon (csak semmi vonatozás!), megittam néhány sört, egy-két pálinkát, megvolt a villára peckelt töltöttkáposzta egyben történő elfogyasztása is.
Teljes feed kínálatunk itt. 
Mi az a feed?
2006 februárig visszanyúló archívum oldalunk erre.
Sajnos olvasói levelekre nem áll módunkban egyesével, kimerítő módon reagálni, privát segítséget nyújtani, kérdésekről véleményt alkotni. Reklámanyagokat lehet küldeni, de ezzel kapcsolatos poszt-elvárásokat megfogalmazni teljesen felesleges.
Hozzászólásokat, véleményeket az egyes posztokkal kapcsolatban nyilvánosan itt már nem lehet írni, viszont emailen szívesen veszünk minden kiegészítést.
Úgy tűnik, mintha Linda talán nem akarna annyira hozzád menni.
(próbáltam finom lenni)
Huh, már azt hittem fix programod lesz jövő nyárra! 8-)))
A szomorú igazság, vagy mi..
Pont az ilyenfajta esküvőktől kapok mostmár kétoldali faszrángást. Vőfély, násznagy, koszorúslányok, csokordobálás, etc. DIE!
@Zeusz
mert a Tiedre emlékeztet?
szarik rad
Ááá ez a vőfély ez a legjobbak közül való, legalábbis nála mindenki csak rosszabb volt eddig, azok közül akikkel én találkoztam.
EZ aztán nyakatekert lett…
Zeusz: pedig errefelé (Hajdúság) ez a divat…
Józsi, ez nagyon bátor poszt.
EdBoyWW: Tudom, az elmúlt években nyaranta kb 3 esküvőn voltam, és mindegyik ilyen tipikus lagzi volt, menyasszonytáncoltatással, éjféli gyertyagyújtással, menyecskeruhával, baszásról fogások között pajzánul beszélő násznaggyal, és olyan zenekarokkal, ahol az enyhén illuminált ergóhajú figura fonetikusan leírta a sárgatengeralattjárót, és azt énekelte, hogy ví ó lív indö jelószamberin.
Fúbazmeg, mennyire nem hiányzik.
idióta sznobok vagytok kommentelők.
képzelem hogy zsörtölődtök a töltöttkápi mellett.
így szar, úgy szar, de azért csak bedobtok két tányérral,
aztán meg írogatjátok mindenhova, hogy ezek a parasztok..
Zeusz anti establishment, ezt már régóta tudjuk.
árpi: se a kajának, se a származásnak nincs köze a dologhoz.
Voltam vőfély barátok esküvőin, lehet azt jól csinálni. Ismerőst kell megkérni a szerepre, mindjárt természetessebb lesz vagy mondjuk a vőfély elmehet a lánybúcsúra csipifiúnak- mindjárt lesz egy közös élmény.
Na, de a csokor elkapáshoz: egyetemi barátok esküvőin, általában ugyanaz a 2 csaj csípte el a csokrot hatalmas, látványos vetődéssel. Nekik még nem sikerült férjhez menniük, a többieknek már igen. Talán az üreskezűek taktikusak és azt gondolhatják, az a disznó nehogy azt gondolja ennyire férjhez akarok menni én bizony nem kapom el a csokrot.
Én magam reménykedtem mindig nehogy elkapja a kisérő partnerem a csokrot, mert az talán kötelezne vmire. Sosem kapták el a csokrot, utánna egy kicsit mindig csalódott voltam.
Ilyen csokordobást itthon még nem láttam, pláne hogy vőfély számol be előtte.
De eszembe jutott egy régesrégi esküvő, ahol én voltam katonacimborám tanúja. Talpig díszegyenruhában feszítettem Pécsen, a Boldogság Házában, ahol a TÉCSERI (társadalmi és családi rendezvényeket szervező iroda, ja) két esküvőt is egymásra szervezett, volt kis káosz.
De megoldottuk szerencsésen, és mint felelős tanú, aláírhattam a nagykönyvben, barátom sorsa egy életre megpecsételődött.
Utána Görcsönybe vitt utunk, három busszal és két ifával érkeztek a vendégek.
Nekem még sok feladatom volt, mindent úgy kellett a számbarágni, mert nem voltam előre felkészítve a show-ra.
Először is a fiatal pár, a templomi esketés után kettéfűrészelt egy farönköt, amit a kapuban keresztbe raktak fűrészbakra.
Vicces rokonok korábban szögeket vertek a fába, de idő volt bőven.
Aztán a kaputól a házig mindenféle törött cserépen gyalogoltak átal, ez biztosan a házasság rögös útját jelképezte. Vala.
Gyakorlatilag félpercenként íttunk, mindent, ami butít.
Egy dolgot akarok még feltétlen megemlíteni, a menyasszony cipőjét le kellett lopnom, hogy a vőfély ki tudja váltani. Kérem az asztalok alatt kúszván, vagy ötvenen rúgtak belém játékból, mire sikerült a dolog.
Elég drágán tudta visszakapni a fiatalasszony, elkértem az árát. Jelentősen emelte a vicces hangulatot, hogy egy szót nem tudtam szerbül, papírról kellett mindent felolvasni.
Szép este volt, két hét lafót kaptam miatta, mert egyszerűen nem tudtam két napig felkelni és visszamenni a kimaradásról.
Virágcsokor dobással mind jobban jártunk volna. Talán.
Józsigyerek, carpe diem és ezt Linda is tudja!
svedek mit keresnek ott?
mar ugy ertem Lindan kivul
Ha anti-establishment lennék, nem házasodnék, aztán baszki, kevesebb, mint egy hetem van.
Komolyan mondom sikítófrász tör ki az esküvők láttán. Egész egyszerűen borzalmas rendezvények. Szerintem még egyen sem éreztem IGAZÁN jól magam alapból csak ha berugtam. Éppen ezért én nem kívánok ilyet a saját barátaimnak. Valamit nagyon meg kéne reformálni ezen a szertartáson, mert ha kapok egy esüvői meghívót előre sírok.
“Kérem akkor gyűljünk itt össze egy közös fotózásra…” Csak a Zeusz féle DIE jut eszembe. Az alap, hogy az ifjú pár nem érzi jól magát. Az alap, hogy ha meghívnak fejenként egy 10-est vinni kell borítékban, ez a mi esetünkben 20 ezer forint, az esküvői szenzonban komoly megterhelés lehet. Sajnos a legtöbbször túl korán adják a fénylős selyempapíros-versidézetes-giccshegyeket tartalmazó meghívót hogy rögtön tudjam mondani miért nem érek rá.
Tudom nem gondolkodok normálisan de:
Hazudtam már betegséget, hogy ne kelljen elmenni.
A párommal több, mint 4 éve élünk boldogan együtt, közös házat építettünk, és komoly szerepe van az esküvőnek abban, hogy még nem vagyunk házasok.
Drága, rengeteg embernek elbassza a hétvégéjét, akik közül a legtöbb nem is érzi igazán jól magát, és még megszervezni is hatalmas macera.
Az alap, hogy az ifjú párnak élete legfárasztóbb napja. Kíváncsi vagyok, hogy egy ilyen vőfélyes lagzis dolog után hány menetet bírnak a nászéjszakán.
Az esküvői élő zene (jájájájá kokódzsámbó…) szavak nincsenek.
Tényleg rég rossz az az esemény ahol be kell piálni, hogy élvezhető legyen.
Még nem találtam ki, hogy mi a helyes út, mert persze el lehet menni sunyiban a polg. mesteri hivatalba, aztán két hét múlva elejteni, hogy ja és megházasodtunk. De ebből sértődés van…
Valahol a nagyon szűk körű legeslegjobb barát (fejenként 2-3) és szűk családban eltöltött intimebb ünnep lehet a megoldás de még dolgozom rajta…
Dewla: jah tokeletesen megertelek, mi is szolid eskuvot tartottunk, utana egy vacsorat szuk csaladi korben.
A lakodalom tolunk is eleg tavol allt, igy az eskuvo utan 2hetre csinaltunk egy 2napos bulit, kivettunk egy hazat balatonnal, felszereltuk minden joval, es csak jonni kellett (csak haverok). Eleg jol sikerult
Barataim kozott is eleg valtozatosan volt megoldva,
volt aki nagy lakodalmat csapott, volt aki csak bejelentette, hogy meghazasodott multheten…
sajat magunknak kell megfelelni, nem a rokonoknak/ismerosoknek
Szamomra is gyuloletesek ezek a vofelyes-jofejkedos hagyomanyok, viszont a toltottkaposzta vegtelen mennyisegben johet.
Az egyik unokatestverem Debrecen melle hazasodott, faluba, harmincan volt a mi rokonsagunk, a ferje meg haromszazan (messzi emberek vagyunk, na), raadasul augusztus elejen, ezerotszaz fokban. Akkor lattam eloszor telehanyt csapot.
A masik unokatestverem eskuvoje ennek szoges ellentete, dunaparti fogado jazzt (!) jatszo zsenialis ciganymuzsikusokkal. Menyasszonytanc kimaradt, vendegek osszesen ha otvenen, remek volt.
hát nem akarózott vetődnie
Dewla: szívemből szólsz.
legutobbi debreceni weddingen, amin resztvettem, ugyanez a forma volt a vofely
– bar minden vofely egyforma.
Meg kell kérni a kezét, mert a menyasszonyoknak már nem kell beállni a sorba
Tamás, akinek a rokona jazzmuzsikus cigányokat fogadott fel: melyik az a dunaparti fogadó, kik voltak a zenészek? Főleg a zenészek. Köszi az infót.
http://www.divshare.com/download/6592981-840DivShare File – 06 – The Wedding Samba.mp3
Mondjuk nekem se lenne létszükséglet egy nagy eskövő (bár a kérdés totálisan elméleti), de mielőtt mindenestül betiltanám az egészet, azért csak megkérdezném a lányokat, hogy ők is hidegrázást kapnak-e a látványtól. Vagy inkább bizsereg nekik a kis romantikus lelkületük, kis rózsaszínű tollpihéket látnak repkedni, meg hintókat, fehér lovakat, és azt gondolják, hogy hercegnők lesznek egy napra a mesebeli királyságban, és nem, ők egyáltalán nem azok a szemét redvás kurvák, mint amiknek a férfiak tartják őket, hanem szépek, csodálatosak, tiszták, üdék és jók.
Azért tetszik a kocsmatúrás párok lazasága is, de valahol mégis százszor lelkesítőbb, hogy ez a kibaszott drága giccsparádé mennyire értelmetlen és felesleges, és mégis mennyiszer megtörténik.
arsen: Ez tökre csajfüggő, meg azon is múlik, hogy mióta van együtt a pár. Kétéves kapcsolat után az emberek sztem könnyebben csinálnak ilyen hintós kurvanagy felhajtásos lagzikat (más kérdés, hogy aztán három év múlva elválnak, mint a sicc), de ahogy együttvagytok egy kapcsolatban éveken keresztül, a nő valszeg egyre kevésbé kívánja a nagy felhajtást. Mi a fenének? Nem attól leszünk pár, meg minden, hogy volt egy hintós nap a várban, hanem attól, hogy közös a tulajdon, közös az élet.
Zeusz, ha csajfüggő, az már nagyon jó, pont azért írtam ezt a hozzászólást, hogy csajfüggő legyen.
Szóval ha így csicskáztatod a barátnőd, hogy mit csináljon, h elkapja a kis csokrot, amivel kvázi kiérdemel téged… hm… én nagyon felbasznám magam ezen. Akarod őt? Ha igen, ne tedd ki ennek. Nem? Akkor pláne.
Vofelyes csokordobalos menyasszonytancos ciganyzenes eskuvotol a hideg veritek ont el. Mar jo parszor megfogadtam, ha valaha lesz eskuvom, azon a legszukebb csalad, 1-2 barat lesz, es nelkulozni fog mindnen ilyen kulsoseget, kenyszeredett jopofizast, nepszokast, miegyebet. Ja, a toltottkaposztat se szeretem, mielott barki megkerdezne
Boros Juli, ez valami nagyon rossz és mellreszívott feminista duma! Take it easy!
Na gyerekek.
Az én esküvőm kibaszott jó volt. Cigányzenészek voltak hárman, full unplugged, és egy playlist laptopról, amit én raktam össze. Ez váltva ment, hajnal felé utóbbi lett egyre hangsúlyosabb. Volt zúzás dire straitsre meg prodigyre, egyben minden generáció.
Nem “vőfély” volt, hanem megkértem egy haveromat koordinátori szerepkörre, remekül teljesített.
A meghívónkat én raktam össze szerény photoshop skilljeimmel, saját fotókból.
A templomba Akkezdet Phiai intro instrumentális verzióra vonultam be, alig győztek utólag ámulni a népek, hogy mennyire jó volt és mi volt ez.
Töltött kápi késő éjjel jött, a rendes vacsi svédasztalos volt.
Szóval: lehet rinyálni, hogy mennyire szar ez az egész, vagy lehet megpróbálni olyanra formálni, hogy kompromisszum legyen, és a kínos részeit próbálod levenni vagy tompítani. Ja: mindketten baromi jól éreztük magunkat végig.
És a másik közkeletű tévedés: a “nászéjszaka” nem reggel ötkor makonyarészegen szenvedés kell legyen feltétlenül. Sokan figyelmen kívül hagyják, hogy a menyasszony éjjel elmegy átöltözni, na akkor kísérje el az ifjú férj is szépen. Itt most úgysem az számít, hogy órákig orgiázzanak (arra van a nászút), hanem hogy megpakold úgy hogy rajta van A Ruha, meg az erre a célra gondosan megválasztott fehérnemű.
Szóval aki megteheti, hogy az egész rokonságát kihagyja életének ebből a tradícionális ünnepséggel járó bulijából és inkább berúg valami kulcsosházban, lelke rajta, a többieknek ott az édes kihívás, hogy a modern idők szava és a kényszeredett, kiüresedett tradíciók között okos kompromisszumot vonva tegye ezt a napot minden résztvevő számára széppé.
(disclaimer: 90 fő volt, a rokonság masszívan vidéki.)
lsg404, maximum respect neked a próbálkozásért, de gyanítom a lényeg amitől rosszak ezek nálad sem változtak…
AD: Nekem a volegeny a rokonom, te hogyan keveredtel oda?
Igazad lehet, nem ismerlek titeket,gyorsan ítélkeztem, egyszer megjavulok én
A legrosszabb az, hogy alig másfél hónap és a húgom esküvőjén kell paroláznom. És sajna ő afféle régimódi, romantikus szertartást képzel el, ami kapcsán meggyőződésem, hogy sokkal inkább magába a szertartásba szerelmes (“ez az én napom, erre várok gyerekkorom óta”) mint bármi másba.
Én is azt a nézetet osztom, hogy ez a fajta rendezvény messzemenően túlhaladott, sürgős megreformálására lenne szükség. Utálom pl. azt, hogy ezer éve nem látott rokonokkal kell jópofizni, megdumálni, hogy emlékszel, amikor blablbla, és mennyire szeretjük is mi egymást, csak az élet másfelé sodort és ígérjük meg, h mostantól tartjuk a kapcsolatot, aztán persze megint nem találkozunk évekig. Mi értelme ennek? Miért akarhatja bárki, hogy sok boldogságot kívánjon neki egy olyan ember, aki nem is ismeri?
Az életem legjobb lagzija a haveromé volt tavaly nyáron. Kibéreltünk egy frankó kis parasztházat Tolcsván, ott voltak a szülők, a testvérek, a nagyszülők meg én. Csak közeli rokonok és a szűk baráti kör (az élet úgy hozta, h a házasságok a barátik körből köttettek, így nem volt gond meghívni a barátokat). Templom nem volt, az anyakönyvezető kijött és összeadta őket a kertben. Menyasszonyi tánc nem volt, de volt pincelátogatás, evés, ivás, jókedv kacagás. Szép ruha is addig volt rajtam, míg összeadták őket, mert én voltam a tanú. Utána póló és rövidnaci.
Nem volt fotós, videos, vőfély sem, csináltunk képeket mi. Nagyon jó volt, ha nekem lesz egyszer én is ilyet szeretnék…
dewla: de jól elvoltunk.
Vonatozás sem volt!
klarky, ez addig működik amíg a vidéki rokonaid (másodnagybátyád, hetedunokatesód) nem mondják ki rád az omertát, amiért nem hívod meg őket. Illetve: ha te ezt leszarod, és a collateral damage-et is leszarod. (omerta szüleidre tesóidra stb stb)
lsg404
romantikus naszejszaka: “megpakoltad”
sorosuveget a fejere/hatara raktad kozben?
Szindbad, úgy érted Csikenfákör Levente a rokonod? Na, ez vicces.
Én a felesége oldaláról voltam jelen az esküvőn.
haha, de kis érzékeny a proli lelked
Jaja, es nem is olyan tavoli. Gyerekkorunkban verekdtunk parszor, meg szedtuk a lealmat az almasban.
@lsg404: Engem pont annyira érdekelnek a rokonaim, mint ahogy ők érdeklődnek utánam. Nem jellemző (sajnos) a családunkra ez a fajta nagy összetartás.
Abba bele sem merek gondolni, mi lesz ha egyszer a csajom családja lesz ilyen összeborulós. Én leszek az első ember, aki nem lesz ott a saját esküvőéjén. 8-)) Megoldom majd a neten keresztül… 8-))
lsg404: Én a megkönnyebbülést láttam a rokonaim arcán, hogy nem lesz éjszakába nyúló dáridózás és táncolás. A HÁTUK KÖZEPÉRE KÍVÁNJÁK!
lsg404: félelmetes ahogy egyes szám első személyben leírtad az ÉN esküvőmet, pedig ott se voltál… (ugye?!)
Vannak az egyszerűek, meg a nagyok. Mindekettőben a jót kell látni, oszt kész.
Az esküvő ELSŐSORBAN a menyasszonyságról szól, a többiek csak asszisztálnak…
Hú talán az igazi mélypont a templomban/anyakönyvvezetőnél a gratulációra/puszira sorban állás ahol aztán mindenki ugyan azt mondja: “Gratulálok, sok boldogságot kívánok nektek!” És a menyasszonynak 100 fölött embert kell végigpuszilnia.
Klarky amit írtál nagyon szimpi, valahogy így kellene. Csak marha nehéz meghúzni a határvonalat. Szülők legjobb barátai akik 0 éves korom óta ismernek? Legjobb barátból nincs sok, de nagyon jó haverből máris több van és a határvonal sem egyértelmű mindig (pl. régen legjobb barát, már inkább nagyon jó haver).
De ez a szép helyre elvonulós, anyakönvvezető kertben összeadós móka jól hangzik.
lsg404, ha vonatozás nem volt akkor valóban nem lehetett annyira vészes
Én előre jelezni fogom a násznépnek, hogy megsértődök, ha nem vesznek részt a “megy a gőzös hasonfekve” című mutatványomban.
És az a félelmetes, hogy amilyen barátaim és rokonaim vannak, meg is fogják csinálni és jól is fogják érezni magukat!
Szeretném jelezni, hogy Zeusz, hülye vagy.
átolvastam a hozzászólásokat… akkor mit írjak én, aki elég gyakran kap agyvérzést egy esküvő és az azt követő lagzi fotózása során. de hát a pénz az pénz.
Elaboráljad, Józsi!