Fasírozott

Ma este salátát készítettem fasírozottal. A saláta egyszerű előre csomagolt káposzta-sárgarépa gyufaszál reszelékből és jégsaláta törmelékből állt (ezt így meg lehet venni bármelyik boltban), vettem hozzá öntetet, összekevertem. A fasírozott pedig annyira jól sikerült, hogy megosztom, hogyan csináltam. Alapvetően kezdő, kísérletező kedvű nörd kollégáimnak szánom, olyan részekkel, amik szerintem praktikusak a számukra. (A gyakorlott szakácsok és háziasszonyok ezt mind kirázzák a nadrágzsebükből, ők most forduljanak el.) A végeredmény:

Bármelyik boltban lehet kapni lefóliázott darált sertéshúst. A tálcán levő kivitel tökéletes, ebből vettem egyet. Kell még hozzá két friss tojás, négy gerezd összetört fokhagyma, két zsemle, zsemlemorzsa, só, bors, és egy flakon olaj. Nem árt, ha valami nagyobb edényben mixeljük össze, hogy legyen helyünk dolgozni.

Apropó: szerintem a jó főzés titka az alapos előkészítés. Mindent mosogassunk el, legyenek edények, tálak, törlőrongy, papírtörlő, gondoljuk át, mit akarunk felhasználni, legyen minden beszerezve, előre kikészítve. Rend és fegyelem. Innen kezdődik, baszki. Ez ugyanis már fél siker. A második dolog: mindig mosogatni kell a főzés közben, ahogy van idő, folyamatosan mossuk át langyos vízzel a dolgokat, mindig próbáljuk a rend állapotát fenntartani. A harmadik: igyunk alkoholt (bort vagy fröccsöt, esetleg sört, bár inkább a bor a jó).

A sertéshús be a tálba, rá két tojás. Összetört fokhagyma. Só és bors (mehet rá gazdagon). Mossuk meg a kezeinket, mélyesszük bele a húsba. A gema az ujjaink között fog játékosan szaladgálva fitymállani. Dolgozzuk össze. Mintha kezünkben rothadó csöcsöket markolásznánk. Élénk és vidám élmény. A két zsömlét is rakjuk valami edénybe, engedjünk rá vizet. Megszívják magukat, rüszmedék textúrát vesznek fel. Ezeket is nyomkodjuk ki (külön!), a végeredményt dolgozzuk össze a tálban. Mikor már úgy érezzük, hogy elég faszán összeállt a dolog, ízleljük meg. Ha ízetlen, több só és bors.

Ha rendben levőnek látszik, egy marékba rakjuk össze a gemát, formázzunk belőle valami húspogácsára hasonlító alakzatot, majd dobjuk bele az előzőleg tányérba gazdagon kiszórt zsemlemorzsára. Forgassuk át, picit még alakíthatunk a formáján is.

Forrósítsunk olajat, öntsük az egész flakont bele, a fasírozottat bő olajban kell kisütni. Én elrontottam azzal, hogy vizes serpenyőbe tettem az olajat és amikor felforrósodott, pattogott, mint a veszett franc. Szárazra kell törölni a serpenyőt!! Forrósítsuk fel, aztán tegyük takarékra a lángot (ha erős lángon csináljuk, el fogjuk baszni az egészet).

Helyezzük a pogácsákat (3-4 belefér) a forró olajba. Takarékon el fognak sercegni vagy 10-15 percig, mire faszányosak lesznek. Nem lehet elrontani ennél a tempónál, hiszen takarékon van a melegítés. Érdemes időnként megforgatni őket. Ha nagyon nem érezzük, mikor jó: akkor jó, amikor már mélyebb pirosas-barnás a színe. Össze is mennek, ki lehet bátran venni és késsel szétvágni, hogy látható legyen, jó-e már. Frankó kérget kell kapnunk. Amikor kivesszük az olajról, konyhai törlőre rakjuk, hogy felszívja az olajat (fontos).

Borzasztó egyszerű egyébként elkészíteni, remek vacsora.