Ki nyeri holnap az év filmje Oscart?

1. Amour
2. Argo
3. Beasts of the Southern Wild
4. Django Unchained
5. Les Misérables
6. Life of Pi
7. Lincoln
8. Silver Linings Playbook
9. Zero Dark Thirty

A fettelt sorokat láttam, a ZDT-t megnézem ma. Egyik sem emelkedik ki különösebben, de ha mindenképpen kellene választanom, a Life of Pi-t mondanám.

update: Zero Dark Thirty nagyon jó film. Ezerszer inkább most kellene Bigelownak Oscart adni, mint 2009-ben a Hurt Lockerért. Remélem meg fogja kapni.

update 2: megnéztem még Oscar előtt a Beasts-et is, nagyon különleges, mágikus alkotás.

Hipotézisvizsgálat: a Sublime Text és a Google Chrome tabja azonos pixeleket alkotnak

Ebben a nem retina pixelvizsgálatban arra a hipotézisre kerestem a választ, hogy a méltán népszerű Sublime Text szövegszerkesztő és a Google Chrome tabjai azonos pixelekből állnak-e. Egymás mellé téve a kettőt talán már másnak is feltűnt a hasonlóság:

A hipotézisvizsgálathoz helyezzük egymásra a kettőt:

Állítsuk a felső ablak áttetszőségét 60%-ra:

A nagyításban jól látszik a különbség:

A hipotézist 100% konfidencia szint mellett elvethetjük.

update: alig fejeztem be a posztomat, látom, hogy a Chrome-hoz jött frissítés (25.0.1364.99 az új verzió). Érdekes módon pont változtattak a grafikai megjelenésen.

Mészáros Zsófi is elmegy az Indextől

Szily Laci, Cink.hu:

Tegnap óta tudom, hogy Mészáros Zsófi főszerkesztő elmegy az Indextől (…)

[Az Indexben] két embernek, Mészáros Zsófinak és Uj Péternek mindenkinél nagyobb szerepe volt. Uj Péter szórakoztatóan motyogott, firkálgatás meg íróasztalfarigcsálás közben valahogy kitalálta, hogy mi lesz a menő a következő pár évben, és mellékesen megmutatta, hogy milyen fergeteges dolgokra lehetünk képesek, ha használjuk az agyunkat és bízunk az ötleteinkben. Zsófi pedig mindebből fanatikusan dolgozó szerkesztőséget, nem kevésbé fanatikusan együttbulizó baráti társaságot, működő szervezetet és a magyar sajtóban egészen egyedülálló lapot csinált.

WarioLand 3 (GameBoy Color, 2000)

A videojáték történelem egyik legmeghatározóbb platformerjéről 2000-ben én írtam review-t az Indexre (sőt, a GameFAQs releváns FAQ-jában keressünk csak rá az “angelday”-re!). A Nintendo volt olyan kedves, hogy kiadta a játék virtual console változatát tavaly december elején, így újra elő lehet venni ezt a kivételes platformert immáron 3DS-en. Előrebocsátom: sem előtte, sem utána nem tudott Wario így megfogni, nem is játszottam velük, de kipróbáltam az összeset. Lehet, hogy a WL4-nek adok még egy esélyt (Ambassador program keretében került hozzám), mert azt is ugyanez a csapat készítette GameBoy Advance-re, a Nintendo Research & Development 1.

Nem terveztem, hogy újrajátszom. Azt semmiképpen, hogy elviszem az end screenig. De elvittem 10 óra játékidővel (ezt gyakorlatilag reptereken és repülőgépeken raktam bele, kivéve a végét tegnap este). A 3DS-nek van egy olyan fantasztikus képessége, hogy minden játékról részletes statisztikákat készít: dátum és játék szerint is riportozható, mivel mennyit töltöttünk. Hát nekem vén fejjel most ennyi ideig tartott 50%-ra megcsinálni a játékot.

A WarioLand 3 is ilyen ugyanis: ha haladunk a sztorival úgy, ahogy elő van írva, a kincseknek pontosan a felét fogjuk megszerezni. Eddigre lesz kimaxolva a karakter, nagyobbat tud ugrani, fel tudja kapni az ellenfeleket stb. Picit fura a játékban, hogy az első pályán a négy kincsből csak nagyon sokára tudjuk majd felvenni a maradék három ládát. Ezzel együtt kell tudni élni. Az is fura, hogy ha vissza kell jönnünk egy régi pályára, meg kell keresni azokat a részeket, ahol még nem jártunk, vagy nem tudtunk továbbhaladni. Rengeteg pályaismeretet feltételez, nagyon meg kell ismernünk minden részletet és kigyakorolni, merre kell menni.

az egyik legidegesítőbb bossok egyike

Mi ez a játék? Nagyon röviden egy platformer, amiben nem lehet meghalni. Az ellenségek nagy része valamilyen módon transzformálja Wariót: selyemhernyók gombóccá göngyölik össze, mire kontrollálhatatlanul gurulni kezd, és kerül vissza a pálya elejére, vagy süteménnyel etetik apró szakácsnak öltözött kutyák, mire megdagad és nem tud létrára mászni, viszont bizonyos köveket össze tud zúzni maga alatt. Van vámpírrá transzformáló rész is, vagy éppen zombi Wario, aki bizonyos részeken lefelé tud esni. Őrületesen jó koncepció és nagyon jól is működik.

Végigvittem a fő sztorit, a kincseknek 50%-át kapartam össze. De mi jön most? Eleve szokás szerint van 2-3 pálya egyenként 4 ládával, amit még nem is adott be a gép ezen a ponton. Ha esetleg végigvinném és megszerezném mind a 100 kincsesládát, akkor újra végig kéne gyűrnöm a játékot és megkeresni mind a 8 music coint a pályákon. Ebből 5-6 lazán összejön, majdnem triviális helyekre vannak elszórva, de az utolsó kettőt belapátolni – őrültség. Ráadásul ezeket egy kanyarral kell megcsinálni, az sajnos nem opció, hogy most felszedünk kettőt, később találunk megint egyet stb. Egyszerre kell meglennie. Ha az összes pálya összes music coinját megtaláltuk, akkor a nyereményünk egy újabb mini golf pálya.

Mindez 160×144 képpontból álló képernyőn.

Sublime Text tutorial videók

Pap Gergely olvasótól kaptam ezt a linket Jeffrey Way oktatóvideóira, aki olyan érdekességeket és izgalmakat mutat be a Sublime Texthez, amivel azonnal meghozza bárki kedvét hozzá (akinek meg volt kedve annak biztosan lesz benne egy sor jó tipp, hogyan lehet még jobban használni a programot). Ajánlom a “Vintage Mode” 10 perces epizód nézésével kezdeni. Én a 9. perc környékén konkrétan sikítozni kezdtem a gyönyörtől. (Igen, ez a Macen is jelenlevő Vim és Sublime kapcsolatáról szól – apropó, Vim.)

Hozzáférhető dialógusablakok markupja

Ha saját dialógusablakot tervezünk és markupolunk, akkor fontos szempont, hogy a különféle screen readerek is megfelelő módon legyenek tájékoztatva erről. A “role” és “aria-label” argumentumokkal írhatjuk le ezt:

<div id="my-dialog" role="dialog" aria-label="New Message">
    <-- Your dialog code here -->
</div>

Az ARIA az Accessible Rich Internet Applications rövidítése és ezek a role-ok (listájuk itt) a szemantikát hivatottak belevinni a markupba. Érdemes még foglalkozni azzal a kérdéssel is, hogyan adunk és vesszük el a fókuszt a dialógus ablakokról billentyűzettel, hiszen aki screen readerrel közlekedik a képernyőn, bizonyára nem fogja tudni egérrel bökdösni az érdekes részeket. Ehhez is van egy sor olyan dolog, ami a részünkről viszonylag kevés erőfeszítésbe kerül, viszont nagyon sok ember életét könnyíti meg.

Mindez Nicholas C. Zakas remek posztjából.

Képernyő felbontások villámgyors váltogatása

Az Eye-friendly app (€4,49.- HU Mac App Store) egyszerűen beül a menübe és onnan fogadja egyszerű billentyűzet parancsokat, amikkel kényelmesen lehet felbontásokat váltani. Leginkább a retinás tulajoknak való, akiknél ennek rengeteg értelme van, például pro apphoz 1680 logikaiba kapcsolni 1440 helyett könnyedén, de külső monitorosok is hasznát vehetik. A weblapon részletesebb bemutatót is kapunk.

MacBook tetoválás

Nem vagyok különösebben híve a MacBook matricázásnak, de amikor megláttam ezt a Zeldás rajzot, egyből beindultak a fogaskerekek.

Sajnos azonban nem lehet igazán jól az alma logóhoz igazítani, mindenképpen hozzá kellene nyúlni:

Kirakom azért ide, hátha valaki illusztrátorként elindulna rajta – nem könnyű a meló, mert nem csak kipótolni kell a tetejét, hanem az alma köré építeni a dolgokat, van vele pöcsölés rendesen. A nagy felbontású kép itt.

StarCraft path-finding hack

Patrick Wyatt:

Because the project was always two months from launch it was inconceivable that there was enough time to re-engineer the terrain engine to make path-finding easier, so the path-finding code just had to be made to work. To handle all the tricky edge-cases, the pathing code exploded into a gigantic state-machine which encoded all sorts of specialized “get me out of here” hacks.

Új kifejezés: state-machine. Ezzel jelöli azt, amikor manuálisan programozunk le bizonyos eseteket, állapotokat. Itt például azt hekkelték bele a StarCraftbe annak idején, hogy sok harvester esetén ne legyen collision check, mert folyton beakadnak. Akkor derül ki a turpisság, ha megállítjuk őket – egyből megpróbál mindenki beállni egy nem foglalt helyre. Wyatt azt mondja, hogy a pro gamereknek feltűnt a dolog.

Sony keynote, február 20

Tegnap a Sony végre lelibbentette a fátylat a PlayStation 4-ről. A specifikációkat tekintve elárulták, hogy a mostani 256+256 mega helyett 8 giga lesz benne a RAM, 8 magos CPU az AMD-től és megtartják a Blu-ray olvasót. A hardvert egyelőre nem mutatták be, csak a DualShock 4 kontrollert:

A közepén nem színes lámpás menü gomb, hanem két pontot érzékelő kapacitív touchpad van. A kontroller share gombjával a játékmenet néhány utolsó percét lehet majd megosztani másokkal, illetve a USTREAM-en keresztül élőben streamelni a játékmenetet. Az ismerősöknek még arra is lehetőségük lesz felügyelet mellett, hogy átvegyék az irányítást.

A Nintendóval ellentétben nekik nem saját “gamepad”-jük lesz, hanem például iPadről használhatjuk majd a boltot, léphetünk be a kontónkba stb.

A bejelentett játékok: Deep Down (working title) – Capcom, Destiny – Bungie, Diablo III – Blizzard Entertainment, Driveclub – Evolution Studios, Final Fantasy (TBA) – Square Enix, Infamous: Second Son – Sucker Punch Productions, Killzone: Shadow Fall – Guerrilla Games, Knack – SCE Japan Studio, Watch Dogs – Ubisoft Montreal, The Witness – Jonathan Blow (ő készítette a Braidet, tegnap színpadon is volt)

A PS3 2006. november 11-én jelent meg, a PS4 várhatóan hét évvel később kerül a boltokba.

Az ún. “csak egy fejre szerelt, hálózatra kötött kamera” argumentum …

John Gruber:

I don’t get the appeal of this other than as network-connected head-mounted camera, which I personally have no need for. If you have a phone in your pocket, why wear this? And it doesn’t seem to replace the need to carry a phone. Whole thing still seems very vaporware-y to me.

Sikerült mindösszesen két rész kiemelésével saját farkába haraptatnom a történelem kerekét:

I don’t get the appeal of this other than as a big iPhone, which I personally have no need for. If you have a phone in your pocket, why have this? And it doesn’t seem to replace the need to carry a phone. Whole thing still seems very vaporware-y to me.

Java alapismeretek

Ezt a posztot összefoglalásképpen írtam azért, hogy helyre rakjak néhány dolgot a fejekben. Ebből kifolyólag lehet, hogy didaktikusabb lesz a kelleténél. Azt gondolom, hogy minimum ennyit mindenkinek illik tudnia, aki a kezébe internetet vesz.

Három dolog között kell különbséget tennünk:

1. JavaScript

A JavaScript és a Java nem ugyanaz, előbbi ugyanis egy böngészőben futó – kis túlzással – előre le nem fordított programnyelv. Az interneten futó alkalmazások használják többnyire mindenféle böngésző manipulációhoz, hibaüzenet kezeléshez, de pl. a Gmail legtöbb felhasználó számára látható funkció is JavaScriptben íródott. A modern web egyik alappillére.

2. Java programozási nyelv és környezet

1991-ben kezdték el írni a Sun cégnél (a Sun-t 2010 elején megvette az Oracle). A Java programozási környezet az egyik legnépszerűbb és legmodernebb szoftverfejlesztési platform, amit elsősorban nagyvállalati környezetben használnak, nagy weblapok, vállalati szoftverek kiszolgáló motorjai Javában íródnak stb.

A Java egyik okossága az volt, hogy ha megírtak valamit Javában, akkor az minden gépen el tudott indulni függetlenül attól, hogy Linux volt, Mac, vagy Windows PC. A programozónak nagyon könnyű volt a dolga, egyszer kellett megírnia, az mindenhol futott. Ez az ún. Java Virtuális Gép (JVM).

A Java nyelv egy szabvány, amihez létezik többféle fordító, amelyek mindegyike olyan kódot generál, amit a JVM szabványnak megfelelő virtuális gép tud futtatni. A Java SE és a Java EE közötti különbség az, hogy ugyanaz a Java milyen környezetben fut, és milyen szolgáltatásokat ér el. A Java SE azokat a szolgáltatásokat éri el garantáltan, amelyek tipikusan egy desktop környezetben kellenek. Tehát nincs feltétlenül adatbázis elérés, míg a Java EE implementációban minden olyan szolgáltatás elérhető, ami enterprise környezetben kell.

Általánosságban amikor a gépünkön levő Javáról beszélünk, akkor Java SE-t értünk alatta. Ez kell például a gépünkön levő Minecraft játék futtatásához is.

3. Java böngésző plugin

A JVM böngésző plugin formájában is megjelent az interneten elég régen. Rengeteg szoftvert írnak ma is így: ilyen a CIB bank kiszolgálója a böngészőben, ami gyakorlatilag ugyanazt a funkcionalitást pontosan ugyanúgy nyújtja Windowson és Macen is, de ilyen volt annak idején az IWIW előtt a WIW (Who Is Who), ami a kapcsolati hálót kirajzoló fát Java pluginben mutatta meg. Alapvetően kényelmi célja van ennek a fejlesztésnek: ha a CIB elkészíti a netbankját egyszer, az elvileg minden Javát támogató gépen el fog indulni böngészőben, másrészt egy modern programozási nyelvben kell mindezt elvégezni.

Miért érdekes ez az egész?

Ahogy megyünk előre az időben és a web egyre modernebb és több dolog kiszolgálására alkalmas felület lesz, úgy van egyre kevesebb szükség azokra a környezetekre, mint a Flash, vagy kliens oldali Java. Ma már egy gépre teljesen felesleges Javát telepíteni, hiszen a modern weblapok is képesek elérni ugyanazokat a célokat, amik programozásához eddig Javára volt szükség.

Ezzel sem lenne gond, de megjelent egy újabb probléma: a Java keretrendszer több, mint 850 millió PC-n található meg, böngészőből ennyi gépet el lehet érni. Ekkora installációs bázis már kellően izgalmas a vírusok íróinak ahhoz, hogy célzottan rámenjenek a Java biztonsági réseire, hiszen egy weblap látogatása során gyönyörűen ki lehet aknázni a hibákat és hozzáférni a gazda géphez. Bármilyen jó és biztonságos a Mac, ha a JVM-nek vannak jogosultságai és a JVM-ben megtalálnak valami hibát, egy egyszerű weblapon keresztül be lehet jutni a gépbe.

Ez a probléma annyira eszkalálódott már az utóbbi időben, hogy az Apple egy tavaly októberi Software Update során egyszerűen kikapcsolta a Java böngésző plugint (és így a CIB banki szoftvert is). Sőt, ha ma megvásárolunk egy új Macet, vagy operációs rendszert frissítünk, nem lesz rajta Java egyáltalán, sem böngésző plugin, sem Java SE.

Ha olyan helyi, lokális, nem böngészőben futó szoftvert akarunk futtatni, mint például a Javában írt Minecraft játék, akkor az Apple felajánlja, hogy letölti a Java SE 6-os változatát. Mivel helyi szoftverről van szó, ezzel általában nincs sok probléma, talán csak célzottan annak a játéknak a célzott támadásai nyithatnak felületet a hackerek számára – ez független egyébként a Javától, Flashben, sőt, Xcode-ban (ez a Mac fejlesztői keretrendszere) írt alkalmazások is pontosan ugyanennyire vannak veszélynek kitéve függően jellemzően attól, hogy mennyi biztonsági rést fedeznek fel bennük.

Egy új gépen a Minecraft futtatásakor az alábbi üzenetet kapjuk:

Ez felteszi a Java SE 6-ot, de nem teszi fel a böngésző plugint, minden veszély forrását. Abban az esetben, ha nekünk egészen konkrétan, és adekvát módon, a böngésző Java pluginre lenne szükségünk, mert például CIB ügyfelek vagyunk, akkor nincs más hátra, mint letölteni az Oracle oldaláról a böngésző plugint, vagy rákattintani a “Missing plug-in” feliratra a böngészőben. (Ne örüljünk túlzottan, mert a CIB netbank Oracle böngésző pluginben nem lesz copy-paste, viszont körül lehet járni a problémát.)

Az Apple mindezt elmondja a Java SE 6 oldalán is:

On systems that have not already installed Java for OS X 2012-006, this update disables the Java SE 6 applet plug-in. To use applets on a web page, click on the region labeled “Missing plug-in” to download the latest version of the Java applet plug-in from Oracle.

Vagyis a régi Apple-ös plugin már nincs többé – ezzel elveszik a Windows gombos copy-paste is, egyes appletek font-aliasingje stb., egészen addíg, amíg az Oracle meg nem oldja. De mit tehetünk, ha mégis hozzászoktunk? Létezik egy súgócikk, amivel vissza tudjuk hekkelni a régi Apple Java appletet. Vigyázat, ez csak profiknak!

Végeredményben annyit mondhatunk, hogy 1) Macen viszonylag könnyű feltenni a helyi programok, így például a Minecraft, futtatásához szükséges Java SE-t, csak nyissuk meg a játékot, vagy Terminalban írjuk be azt, hogy “java”, 2) a böngésző plugin minden bajok forrása, de ezt az Apple egy biztonsági frissítés során kinyírja nekünk. Ez valószínűleg egy következő Safari/OS X kiadás során másképp fog kinézni, viszont ha teljesen meg akarjuk nyugtatni magunkat, akkor győződjünk meg arról, hogy a használt böngészőinkben a Java ki-, a JavaScript pedig be van kapcsolva. Erről leírást ebben a posztban adok.

Google Glass

A nap híre, hogy a Google újra hallat a futurisztikus szemüvegéről, a Google Glassről – egyelőre tentatívan Project Glassként hívják. Érdemes megnézni a weblapot és a videót hozzá, nagyon tetszik az irány. Tovább mentek minimalista irányba, roppantul egyszerűsödött az egész felület, csodálatosan egyszerű, de ami még fontosabb: el lehet már képzelni igazi eszköznek.

Én baromi lelkes vagyok, tetszik az “ok glass” trigger is, de nem hiszem, hogy indulnék a Google hirdetett #IfIHadAGlass versenyen, ahol lehet nyerni ilyen cuccot – már ha van kedvünk kifizetni érte nettó 1500 dollárt (kb. 330 ezer forint) és részt tudunk venni a hivatalos ceremónián valahol Amerikában.

És az Apple?

Nos, az Apple ha dob is valami wearable computert (viselhető számítógépet), akkor semmiképpen nem mond róla egy szót sem. Egy keynote-on fogják bemutatni és megmondják, mikor lehet majd vásárolni. Ez általában nem szokott nagyon messze lenni a tényleges időponttól, de semmiképpen nem kell a bejelentés után éveket várni (a Glass valamikor 2014-ben kerül piacra). Az Apple nagy esélye az lenne, ha most bejelentenének valami hasonlót. Szerintem nem fognak. Arra is kíváncsi lennék, hogy új kategóriát teremtő eszközt hogyan tudnak piacra vinni Steve nélkül. Egyáltalán képesek lesznek-e sikerterméket készíteni.