A Flappy Bird története rekonstruálva

Csodálatos összefoglaló a Mashable-ön a Flappy Birdről. Nem az a döbbenetes számomra, hogy egy faék egyszerűségű játék hogyan lesz ekkora siker; a cikket olvasva inkább az, hogy ekkora siker mennyire hozza, blog.hu terminológiában, az “index címlap” jelenséget. Szerencsétlen fickó semmit sem csinált, csak egy játékot két nap alatt, máris meggyanúsítják, hogy mesterségesen tuningolta a helyezését kamu app store review-kkal, lopta a grafikát, kap egy csomó fenyegető levelet, újságírók vájkáló kérdéseire és idióta felhasználók számonkéréseire kell válaszolnia stb.

Gyönyörűen látszik, milyen a siker, hogyan működik és mit kell valakinek ekkora reflektorfényben kibírnia. Nem csoda, ha a hírességek minden energiájukkal azon vannak, hogy eltűnjenek az emberek szeme elől, ha már az interneten nem tudnak. Szegény csávó sajnos fiatal és tapasztalatlan, ha azt hiszi, a megfelelő válasz a sikerre az, hogy leveszi a store-ból és minden visszatér a régi kerékvágásba. Nem volt hozzászoktatási görbe és idő, de sajnos el kell fogadni, fel kell nőni hozzá, hogy innentől ő is a következő Notch.

Olyan lehet ez, mint nyerni a lottón: egyik pillanatról a másikra megváltozik az életed. Hasonló példa még Andreas Illiger a Tiny Wingsszel, ami hasonló sikertörténet. Az övé nem lett ekkora siker egyik pillanatról a másikra, de nagyon hasonlít mind a játék, mind a pénzügyi része is a Flappy Birdre.

Remélem Dong Nguyen sikeresen túljut a krízisen és tovább gyártja majd a játékait. Megnéztem a másik kettőt is, messze nem olyan jók, mint a Flappy Bird, a ninjás kifejezetten rossz, a dekázgatós pedig elmegy. A Flappy Bird pedig?