A Facebook kérdéskör

Volt ez a balhé a napokban, hogy a Facebook néhány százezer emberen kísérletet hajtott végre azt illetően, hogy a posztok streambe válogatása hogyan korrelál a teszt alanyok posztolási stílusával. Ha szomorú dolgokat látok a falamon, akkor valószínűleg én is szomorúbb dolgokat fogok megosztani és viszont. (Persze így lett.)

Az internet természetesen felháborodott, pedig.

Nem vagyok nagyon benne a Facebookban, nekem az ottani személyes jelenlétem is elég visszafogott, általában megelégszem azzal, ha mindenféle pikírt megjegyzéseket helyezek el véletlenszerűen megosztott témákban (tevékenység leépülőben), viszont a fentiekkel kapcsolatban van véleményem.

Szerintem a felháborodott internet nincsen tisztában azzal, hogy a Facebook eleve ezzel a fajta dologgal kísérletezik ki tudja, mióta.

Emberek.

A Facebook egy olyan szolgáltatás, ahol valamiféle teljesen idióta algoritmus szerint rakja a News Feededbe a megjelenő sztorikat, posztokat. Ők már eleve csinálják és a maguk kénye-kedve szerint finomítják ezt az egészet. Teljesen felesleges felháborodni rajta. Most, ha jól értem, csak annyit finomítottak rajta, hogy nézték azt, hogy a tekergetés hatására a felhasználók mit posztoltak.

Az, hogy feliratkozom valakire, egyáltalán, sőt!, nem jelenti azt, hogy meg is fogom kapni azt, amit kirak magáról. Hogy mi jelenik akkor meg? Én még nem jöttem rá. De arra igen, hogy időnként felbukkannak rendre olyan sztorik, amiket már számtalanszor láttam és nem értem, miért van még mindig ott.

Másik oldalról hiába vagyok 50 ezer lájkkal rendelkező oldal, soha nem fogja mind az 50 ezer ember megkapni. Megkapják többen, ha a Facebook úgy gondolja, érdekes poszt, kevesebben, ha ő érdektelennek gondolja. (Persze, ha fizetünk érte, akkor kirakja nekik – de érdekes!)

Ezt a geciskedést nem csinálja egyébként pl. a Twitter, vagy Instagram. Ott amit írok, látja minden feliratkozó és én is látom mindenkinek a posztját, akire feliratkoztam. Ez normális és el is várt. De a Facebook tekeri az egészet.

Ez az egész valamiféle orbitális méretig felkúrt kísérletezés, aminek a vége természetesen az, hogy ez egy hirdetési cég, és abból él, hogy kísérletezik és mindezt kihasználja.

Szerintem a fentiek az okostelefonokon, meg laptopok előtt görnyedő agymentes Facebook generáció hatalmas szegénysége. És mi ezt az egészet támogatjuk, ezt az egészet használjuk. És annyira, de annyira használjuk, hogy tönkrement közben az IWIW bazmeg. Együtt tettük tönkre az IWIW-et.

Free IWIW.

(Csináljunk pólót.)