Category archives for "bitcoin"

Can Mike Hearn kill Bitcoin?

Given the recent outburst and leave from Mike Hearn, here is a post of a sage, Gavin Andersen, who stays strong and remains the Chief Scientist of Bitcoin:

Clever engineers will find ways to work around around the limit, whether that is ‘extension blocks’ or the lightning network or a sidechain that everybody moves their coins to doesn’t really matter. I’d prefer a nice, simple, clean solution, but I’m old enough to know that most of the world’s great technologies are built on top of horrifying piles of legacy cruft, and they work just fine pretty much all of the time.

After banned from Reddit, Hearn has joined a consortium of banks. What a tool. Stepping back, the whole stunt was only good for helping the concept survive. This was a good call and people now will work together and solve the problems. But first some blood will be shed.

Ethereum

What is Ethereum:

You’ve built a website and someone wants to buy it for $5000 but they can only pay in March. In the traditional approach, you transfer control of the website and write down what’s been agreed on a piece of paper. March arrives and it seems there has been some confusion. You assumed the contract meant this March but they insist they meant next March. Get ready to argue in court about the meaning of “March”.

So we’re looking at a Bitcoin-based Smart contract implementation. But I don’t think it will work. Just look at the example above, how can a smart contract ensure that the developer made the customer happy and it was a good business for both parties?

I don’t know about you but I developed websites and I also had websites developed for me. I don’t think I can recall a single case where it was as clear as Ethereum makes it seem it is. The argument is usually about mapping expectations both for the product itself and the delivery by the contractor to reality.

Example: What if March arrives but a component is missing from the website? Or the component is there but doesn’t work the way the initial arrangement was made? If this was carried out through Ethereum, I, as a client, would certainly be annoyed. The implementation focuses only on transferring ownership, but doesn’t focus on the delivery itself.

The example code transfers ownership in case the 5k was transferred before the deadline. It doesn’t say anything about the delivery.

I’m pro Bitcoin and new world, but I’d be sceptical to use this.

Blockstream ajánló

Blockstream sidechains:

Bitcoin has greater difficulty than other Internet protocols in adapting to new demands and accommodating new innovation.

We propose a new technology, pegged sidechains, which enables bitcoins and other ledger assets to be transferred between multiple blockchains. This gives users access to new and innovative cryptocurrency systems using the assets they already own. By reusing Bitcoin’s currency, these systems can more easily interoperate with each other and with Bitcoin, avoiding the liquidity shortages and market fluctuations associated with new currencies. Since sidechains are separate systems, technical and economic innovation is not hindered. Despite bidirectional transferability between Bitcoin and pegged sidechains, they are isolated: in the case of a cryptographic break (or malicious design) in a sidechain, the damage is entirely confined to the sidechain itself.

This paper lays out pegged sidechains, their implementation requirements, and the work needed to fully benefit from the future of interconnected blockchains.

A LinkedIn egyik alapítója, Reid Hoffman (aki nem mellesleg igen komoly angel investor), most néhány másik figurával 21 millió dollárt pumpál bele a Blockstreambe. A fentiek nekem azt súgják, hogy a Bitcoinba fektetni ma sem hülyeség, illetve azt is, hogy a Bitcoin is here to stay. A karácsonyi szünetben végigolvasom a white paperjüket.

Hülyét csinált magából a Newsweek

Egy újságíró máris zaklatni kezdte Dorian Nakamotót, Wired:

Los Angeles Times reporter Andrea Chang says she confronted the man — identified as 64-year-old Dorian Prentice Satoshi Nakamoto — at a sushi restaurant near his home in the Los Angeles suburbs and later at the Associated Press bureau in L.A. “I spoke with him at the restaurant and in the elevator at the AP. Denies everything,” she writes. “Told me in elevator that he’s not involved with #Bitcoin.”

Szerencsétlen Doriannak rossz napjai lehetnek, ennek érdekében az igazi Satoshi Nakamoto előbukkanva a homályból megtörte a csendet:

Ahogy egy Reddit user megfogalmazta: a Newsweeknek várnia kellett volna 3 konfirmációt, mielőtt lehozza a sztorit. 😀

Nicolas Mendoza:

I am Nicolas Mendoza from P2P Foundation, we are in the process of verification of Satoshi’s post in our Ning network. We will publish an official statement on this subject in the next hours.

Megvan az igazi Satoshi Nakamoto (…)

Leah McGrath Goodman a Newsweeken állítólag leszedte a maszkot Satoshi Nakamotóról, a Bitcoin feltalálójáról. Elolvastam a hosszú cikket, és ha jól értem, a bizonyítás ún. “circumstantial evidence”-en alapszik, és egy szerencsétlen, azonos nevű japán embert állít be a kripto-pénz feltalálójának. A cikkben egy sor mindent tudhatunk meg a japánról, klasszikus doxxing stílusban, azt azonban nem, hogy lenne-e valóban köze a dologhoz, csak olyanokat, hogy “hasonlóan központoz, mint Nakamoto”, meg hogy keveri az amerikai/angol írásmódot, mint Nakamoto. Ez a mondat egyébként elhagyta a japán száját:

I am no longer involved in that and I cannot discuss it.

A cikkben megszólal Gavin Andersen is, aki ma a protokoll egyik fő fejlesztője és idéz néhány sort a korai levelezésükből, ezekért érdemes elolvasni. A Bitcoin researchöm során az igazi Nakamotótól olvastam egy idézetet, ami a Wikileaks-szel volt összefüggésben, az alapján nekem teljesen kizárt, hogy ez a 65 éves japán fickó lenne:

Dec. 5, 2010: No, don’t “bring it on” [Wikileaks]. The project needs to grow gradually so the software can be strengthened along the way. I make this appeal to WikiLeaks not to try to use Bitcoin. Bitcoin is a small beta community in its infancy. You would not stand to get more than pocket change, and the heat you would bring would likely destroy us at this stage.

Ilyet az ír, aki nagyon is tudatosan dolgozik, nem a saját nevén működik és erős sejtése van a dolog kimeneteléről. Egyáltalán nem tűnik egy 65 éves japán befelé fordult embernek, nagyon is érdekelte a dolog, és amikor felismerte, hogy megy magától is, jöhetett a szintén tudatos exit. Ezt az emailt írta egyébként a 65 éves japán.

Gavin Andersen nyílt levele az újságíró nőnek:

Hey Leah:

I meant exactly what I tweeted: I am disappointed you (or your publishers) chose to publish enough personal information that people can easily find Dorian and his family.

The pieces might all be public information, but you worked really hard to piece them all together, and the crazy people who might decide it is a good idea to go visit “Satoshi” are likely not as smart or hard-working as you.

And all of your evidence is circumstantial, EXCEPT for the “I’m not involved in that any more” quote, which might simply be an old man saying ANYTHING to get you to go away and leave him alone.

Anyway, I hope some good comes of all this; I hope it stimulates more debate on personal privacy and the role of journalists in our “pan-opticon” world.

Aki maga eredne a dolgok nyomába, itt egy poszt, ahol Dorian (a fenti Nakamoto) posztjait és nyilvánosan elérhető írásos dolgait szedi össze – köze nincs hozzá, elég csak ezt az Amazonos product review-t megnézni. A Newsweek most jól tönkretette egy szerencsétlen ember életét ezzel a nyilvános doxxolással.

Egyszóval érdemesebb volna inkább Satoshi bitcoin címein elindulni…

Óvakodj a bitcointól

Az MNB sajtóközleményt adott ki:

A Magyar Nemzeti Bank véleménye szerint egyes fizetésre használható virtuális eszközök (így különösen a Bitcoin) sokkal kockázatosabbak, mint a felhasználók által már jól ismert elektronikus fizetési megoldások (pl. bankkártya, elektronikus pénz, stb.). (…) Az MNB felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy legyenek rendkívül körültekintőek, fokozott óvatossággal járjanak el, mielőtt ilyen eszközöket, például Bitcoint használnak.

Korrekt egyébként, informálni akar, óvatosságra int. Kár, hogy ez volt az első lépés. A WSJ térségi blogja is átvette az anyagot. Bezzeg a Brókernet, az igen, attól nem kell inteni a polgárt.

/via @szotyee

Az Mt.Gox eltűnt

Senki nem tud semmit, egyelőre. Re/code:

The one-time giant of bitcoin exchanges Mt. Gox has gone offline, adding fuel to claims of other bitcoin companies that the exchange is about to declare bankruptcy. The exchange’s website was showing a blank white page as of about 10:30 pm ET on Monday evening amid reports on Reddit and Twitter that Mt. Gox had halted all trading.

Letörölték az összes tweetjüket is a Twitterről korábban, lemondott Karpeles, tegnap meg ez. Nagyon durva. Én nem égettem meg magam, mert nem tárolok pénzt cégeknél. Kíváncsian várom, mit fog hozni a Bitcoin még az életünkbe, egyelőre sok-sok hossz után beköszöntött a bessz.

Faith!

Az Apple eltávolította az utolsó Bitcoin walletet is a store-ból

Blockchain.info:

“Here’s to the crazy ones. The misfits. The rebels. The troublemakers. The round pegs in the square holes. The ones who see things differently. They’re not fond of rules. And they have no respect for the status quo. You can quote them, disagree with them, glorify or vilify them. About the only thing you can’t do is ignore them. Because they change things. They push the human race forward.” – Apple, Inc.

Perhaps Apple should have added a disclaimer: “As long as the ‘rebels’ don’t threaten our profit margin”. The rebels no longer run the show at Apple Inc, the beancounters are now firmly in charge.

Nagyon egyet tudok velük érteni és maximálisan támogatom az erőfeszítéseiket is.

A világ 50 év múlva?

Amikor a jövőről gondolkodunk, fel kell ismernünk, hogy a termékek és szolgáltatások nem csak abból állnak, hogy ki tud jobb iWatch-ot készíteni. Érdemes megközelíteni a dolgot egy picit a közgazdaságtan oldaláról is.

50 év múlva az autók továbbra sem fognak a levegőben röpködni, meg beszélni és szofisztikált AI-jal okosabbak lenni nálunk. A legtöbb azért lesz az utakon, hogy embereket elvigyen egyik helyről a másikra, sofőr nélkül. Ezekért a dolgokért fizetni fogunk, mégpedig annak függvényében, mennyire sietős az utunk. A kocsik folyamatosan ajánlatokat fognak tenni ugyanis az útszakaszokra és arra mennek majd, amit megnyertek maguknak, mindezt teljesen automatikusan.

Ezeknek az autóknak nem lesz vállalat, vagy cég a tulajdonosuk. Az autók saját maguknak lesznek a tulajdonosai és arra törekszenek majd, hogy profitot csináljanak maguknak, de csak azért, hogy a “birthloan”-t ki tudják fizetni, illetve azért, hogy embereknek tudjanak pénzt adni (mondjuk ki: bitcoint, azaz olyan pénzt, amire nem rakódik rá köztes szervezeti költség), hogy szoftver és hardver upgrade-eket kapjanak. A szállítás ebből következően a lehető legolcsóbb lesz: nincs taxis, nincs vállalat, nincs részvényes és nincs pénzügyi szolgáltatás díjtétel sem.

Ha egy autó lerohad, akkor fizet annak, aki megszereli, hogy újra üzemképessé tegye, akár egy öt éves gyereknek, ha meghúz rajta egy csavart. De az is lehet, hogy az autó úgy dönt, hogy nem éri meg ezen az útszakaszon furikázni, mert annyi versenytárs autó van, így félrehúzódik valami garázsba, fizeti a bérleti díjat, és úgy dönt, fél év múlva újra nekivág az útnak, hátha jobb lesz a gazdasági helyzet. Vagy egyszerűen csak elmegy egy másik vidékre és ott próbálkozik tovább.

Ezeket az autókat, és egyáltalán bármilyen szolgáltatást nyújtó gépet “agent”-eknek hívjuk. Nem csak autó lehet agent, lehetnek például repkedő drone-ok is. 50 év múlva sem repülnek messzebbre a drone-ok, viszont sok lesz belőlük és közgazdaságtani elvek mentén eldöntik, hogy kinek mit éri meg elvinni hova. Ha eszünkbe jut, hogy meginnánk egy kólát, akkor egy drone elhoz nekünk egy kólát valahonnan. Az is lehet, hogy sokan vagyunk valahol és mindig szeretnénk kólát inni, egy drone végül elhoz oda egy ital automatát. Aztán elviszi, ha azt látja, hogy nem elég jó a kihasználtsága.

Ez két távoli koncepció, de van közelebbi is. Dropbox helyett képzeljünk el egy fájlszerver agent-et. Bérel diszkhelyet és sávszélességet bitcoinért cserébe. Aki szeretne nála hosztolni, az fizet számára. Amikor az agent kifogy a tárhelyből, a nála felhalmozódott pénzt arra használja, hogy child processeket hozzon létre. Felhasználók fizethetnek picit többet azért, hogy legyen például fájlokat megtekintő UI hozzá. Az agent pedig fizethet programozóknak azért, hogy írjanak neki újabb szolgáltatásokat, amiket jobban el tud adni.

Az agent koncepció a Bitcoinból indult ki, a fenti dolgokat Mike Hearn (Google és Bitcoin fejlesztő) mondta el szeptemberben, érdemes megnézni az előadását is (diák itt). A Dropbox-szerű Bitcoin-alapú hosting service-et Gregory Maxwell körvonalazta “StorJ” néven a Bitcointalk-on a “Truly Autonomous Software Agents roaming the net” topicban. Érdemes még megnézni az Agents szócikket is.

Új Bitcoinra épülő technológiák

Kyle Torpey:

At its core, Bitcoin is a new technology that allows everyone around the world to come to a consensus on who owns what without the use of a centralized third party.

Baromi fontos mondat. A Bitcoin technológia abban segít, hogy központi szervezet nélkül megállapodjunk abban, hogy kinek mije van. Ez lehet pénz, de lehet bármi más is.

For example, if you can have a decentralized ledger that explains who owns which asset, then why do we need centralized stock exchanges? If we can have a global consensus on who owns which domain name or email address, then why do we need centralized versions of these services? If it’s possible to create a global marketplace where buyers and sellers can find each other in a decentralized manner, then why do we need to use eBay?

A cikk továbbmegy és a Bitcoinból épülő további technológiai érdekességeket mutat be, ezeket most csak címszavakban: Colored Coins, Mastercoin, Open Transactions, Decentralized Autonomous Corporations, Protoshares (“anyone who owns Protoshares will also get a stake in the decentralized autonomous corporations”).

Sosem gondoltam volna, hogy 2014-ben így szerkesztődik majd a jövő.

A Bitcoin ismertetője

Decemberben elkezdtem írni egy ismertetőt a Bitcoinról hozzám hasonló geekeknek. Jó sok estém ment a szöveg gondozására illetve egyáltalán arra, hogy megértsem ezen a szinten, amihez nagy segítség volt Fuchs András (és még néhányan). A szöveg egy 1.0 publikus kiadását most közreadnám, a célom a téma népszerűsítése. Üdv, Józsi.

Fogalmak

Bitcoin – a hálózat és maga a protokoll
bitcoin – a pénz

A Bitcoin hálózat

A bitcoin egy olyan virtuális pénz, amit a Bitcoin hálózatra önkéntesen csatlakozott számítógépek működtetnek. Ennek a hálózatnak nincs semmiféle központja, vagy ellenőrző testülete, nem nagyon lehet ellene mit tenni, betiltani, leállítani, vagy korlátozni. Nincs ugyanakkor ügyfélszolgálata, a hozzá nem értésből fakadó vagyonvesztésért nem is áll helyt senki.

Kik tartják karban a Bitcoin protokollt?

Satoshi Nakamoto fektette le a rendszer alapjait 2009-ben, az első néhány szoftverváltozatnak ő is volt még a fejlesztője. Nakamoto 2010-ben ugyan teljesen eltűnt, viszont mielőtt elnyelte volna a titokzatos köd, munkáját átadta néhány addigra a projekt mellé állt fejlesztőnek, akik nyílt forráskódú szoftverként aktívan fejlesztik a platformot azóta is. Ők azok, akik biztosítják, hogy a protokoll és a Bitcoin szellemisége hű maradjon az eredeti elképzeléshez, biztonsági frissítéseket adnak ki és magát a szoftvert fejlesztik.

A Bitcoin főkönyve

A hálózat a rajta történt pénzügyi tranzakciók (Tx) egy csoportját blokkokba foglalja, a blokkok pedig egymásból következő láncot alkotnak (Blockchain). Ez a Bitcoin főkönyve, ahol az összes tranzakció folyamatában látható, vagyis bármelyik bitcoin fogadó címet végigkövethetjük egészen a keletkezésének pillanatáig. A Blockchain teljesen publikus, akár valós időben is nézhetjük, milyen pénzek hova mozognak, csak azt nem tudjuk, melyik cím mögött ki áll, mint tulajdonos. Az anonimitás biztonságát a név nélkül generálható számtalan cím adja.

Kulcspáros digitális aláírás

A Bitcoin egy publikus-privát kulcspáros aláírású titkosítást használ az egyes címeken levő egyenlegek felnyitásához. Amikor elindítunk egy Bitcoin kliensprogramot, rögtön készít nekünk egy publikus fogadó címet és egy hozzá tartozó jelszót (privát kulcsot). Csak ez a kulcs teszi hozzáférhetővé a hozzá tartozó publikus címen levő egyenleget.

A hivatalos Bitcoin kliensprogram (Bitcoin-Qt), azt mondja, hogy a felhasználónak nem kell foglalkoznia a kulcsaival, egyszerűen egy digitális pénztárcát (wallet) tart nyitva nekünk, abban akárhány fogadó címet készíthetünk magunknak és elég, ha ezt az egészet jelszavazzuk le magunknak, az adatbázis fájlt (egy Berkeley DB típusú fájl wallet.dat néven) és annak tartalmát elrejti előlünk.

Ettől függetlenül fontos megérteni, hogy a walletben létrehozott minden Bitcoin fogadó címhez tartozik egy, és csakis egy, privát kulcs. Ha például 5 különböző fogadó címet gyártottunk magunknak a Bitcoin klienssel, akkor mind az 5 privát kulccsal rendelkeznünk kell ahhoz, hogy a pénzünkhöz hozzáférjünk.

Jó tudni, hogy nem kell egyébként ismernünk a privát kulcsunkhoz tartozó publikus címet, hiszen a publikus cím, és a címen levő tranzakciók összessége, a Blockchainből automatikusan származtathatók. Könnyedén megtehetjük azt, hogy a privát kulcsainkat “felírjuk a tenyerünkre”, amit bármikor, bármilyen számítógépen, bármilyen környezetben könnyedén beolvashatunk és hozzáférhetünk a rajta levő pénzhez.

Pénzteremtés

A bitcoin pénzt nem veri pénzverde és nincs mögötte semmilyen központi kibocsájtó szervezet sem, mégis szükség van arra, hogy valamilyen módon létrejöjjön a pénz, illetve magát a hálózatot is működtessék önkéntesek.

Nakamoto azt találta ki, hogy azok, akik hajlandóak a rendszer működtetésében részt venni, jutalmul pénzt teremtenek. Blockchain blokkonként 50 bitcoin a jutalma annak, aki a következő blokkot el tudja készíteni. Azok, akik a blokkon dolgoznak, illetve a blokkok ellenőrzését végzik és végeredményben a hálózatot működtetik, a bányászok (minerek), a folyamat neve pedig a bányászat (mining).

A jutalmat érő összeg 210 ezer blokkonként, kb. 4 évente, mindig feleződik. A mai napig eddig egyszer feleződött, így most 25 BTC az egy blokkért járó jutalom. A módszerrel 21 millió Bitcoin kerülhet forgalomba, amit a hálózat kb. 120 év múlva ér el.

Mi történik akkor, ha a bitcoin értékes és egyre több és több miner lép a hálózatra?

A minerek azon versenyeznek, hogy mi legyen a pénzügyi tranzakciók következő blokkja, amit a hálózat beépít a Blockchainbe. Ehhez egy kellően nehéz matematikai problémát (proof-of-work) oldanak meg, amivel igazolják a teljesítést és a jóhiszeműséget. Minél több miner van a hálózaton, annál nehezebbé válik ez a matematikai probléma, de mindig éppen annyira nehéz csak, hogy kb. 10 percenként átlagosan érkezhessen egy-egy megfejtés.

Ez két célt szolgál: egyrészt eldönti azt, ki kapja meg az érte járó pénzt, másrészt segíti kiszűrni azokat, akik meg akarják hamisítani a könyvelést. (A hamisítónak ugyanis a becsületes minereknél nagyobb számolási teljesítménnyel kellene rendelkezniük.)

A minerek munkája

Első pillantásra egy központi szervezettel és rendszerrel nem rendelkező hálózaton meglehetősen bonyolultnak tűnik a pénzügyi tranzakciók valódi könyvelését megvalósítani. Hogyan lehet tudni, melyik tranzakció melyik után jött, hogyan lehet megbizonyosodni arról, hogy egy tranzakció valódi stb.

Nakamoto a Bitcoin protokolljában nagyon elegáns megoldást mutatott be erre a problémára: a pénzügyi tranzakciók mindig egy digitálisan aláírt láncot alkotnak, ahol pontosan lehet tudni, hogy mi volt az előző tranzakció egészen addig visszavezetve, ahol egy miner eredetileg kibányászta azaz kibocsájtotta az összeget. A hálózaton levő pénz tehát nem más, mint a tranzakciók egymásból következő láncolata.

Amikor egy kliensprogramból pénzt küldünk egy címre, a tranzakciónk azonnal szétterjed (propagálódik) a teljes hálózaton és eljut egy minerhez is előbb-utóbb. A miner, ha új tranzakciót kap, először megnézi, hogy digitálisan megfelelően aláírt-e, van-e visszaigazolt előzménye a Blockchainben, illetve, hogy nem akart-e valaki több pénzt elkölteni az egyenlegénél. Ha kielégítik a válaszok, a tranzakciót hozzáadja a saját maga általa éppen fejtett blokkhoz. Ez után áll neki a matematikai probléma megfejtésének, ami leginkább egy véletlenszerű lottóra hasonlít.

Új blokk megfejtése

Ha egy miner blokkjának megfejtése kielégíti a hálózat által szabott feltételeket, bejelenti a megfejtést és az új blokk körbeszalad a hálózaton.

A többi miner végignézi, hogy az új blokkban levő digitális aláírások helyesek voltak-e, nem akartak-e több pénzt elkölteni. (Elképzelhető ugyanis, hogy ritkán egy olyan miner nyert a lottón, aki hamis tranzakciókat próbált becsempészni.) Ha a miner talál olyan tranzakciót, aminek nincsen előzménye a láncban, vagy több pénzt akartak elkölteni az egyenlegnél, egyszerűen eldobja a blokkot. Ha minden rendben van, akkor fogadja csak el igazinak és szórja ki a saját tranzakciói közül azokat, amik már szerepeltek ebben a most készre jelentett blokkban.

Hogyan lehet bitcoinom?

Bányászattal

A Bitcoin kezdeti időszakában szinte kizárólagosan bányászat útján jutottak pénzhez a felhasználók. Eleinte még CPU-val számoltak, később a hash műveletek nagy mennyiségű számolásához hatékonyabb GPU-ra tértek át, ma pedig már a hash-t számoló célhardverek azok a minerek, amik tudnak pénzt csinálni.

A miner program futtatása célhardver nélkül ma már egyáltalán nem ésszerű dolog. Annyian csinálják, olyan erős számítógépkapacitással, hogy annak az esélye, hogy pont mi fogjuk megtalálni a blokk megfejtését, praktikusan egyenlő a nullával.

A bányászok ezért általában csoportokba szerveződnek (pool), így ha a poolban levő egyik gép (node) sikeresen találja meg a blokk megfejtését, a pool szoftvere valamilyen arányban szétosztja a nyereményt a tagok közt, így mindig kap valaki valamit. Érdemes poolban bányászni, sőt, ma már csak így érheti meg, hiszen így a bányászok a redkívül ritka nagy bevételek helyett folytonos, de kisebb jövedelemhez jutak.

Kereskedelemmel

Bitcoint lehet vásárolni is akár közvetlenül egy magánszemélytől (over-the-counter, OTC market), vagy akár kereskedőházban brókeren keresztül (legnépszerűbb az Mt.Gox). Az OTC piac előnye, hogy könnyen hozzáférhető, akár személyesen a városban is elintézhető az utalás egy netkávézóból, míg a bróker hagyományos pénzintézetként egy sor személyes adatunkat elkéri és adott esetben kiadhatja a hatóságoknak. Erre még nem volt egyébként példa az Mt.Gox japán székhelyű vállalat esetében.

Mire használható kereskedésen kívül a Bitcoin?

Egyre nő azoknak az elfogadóegységeknek a száma, ahol lehet BTC-vel fizetni, de ma még inkább csak hírértéke van annak, ha valaki elfogadja ezt az új fizetőeszközt. Egyelőre még nagyon volatilis, néhány nap leforgása alatt is hatalmas ingadozásokra is képes a dollárban kifejezett árfolyam.

Lehet befektetésként is kezelni, egészen addig, ameddig van a bitcoinnak forgalmi értéke. Ma még nem lehet megmondani, hogy ez meddig fog tartani, illetve hosszú időn át fenntartható-e a platform növekedése, vagy átveszi-e a helyét valamilyen másik hasonló kezdeményezés, esetleg valamilyen teljesen más technológiai paradigmaváltás teszi múlandóvá.

Hogy kell a Bitcoin pénztárcát használni a gyakorlatban?

Ha elindítjuk a Bitcoin-Qt hivatalos kliensprogramot, a gépünk felcsatlakozik a Bitcoin hálózatra, ráfog néhány másik gépre, és egy csomópont lesz belőle. A Qt ezután letölti a teljes Blockchaint. Ez nagyjából 15-16 gigabyte adatmennyiség, ezért eltart jó néhány napig, mire végez. Addig nem is fogunk tudni azokhoz a címekhez tartozó egyenlegekhez hozzáférni, amit nem töltött még le. Egyes kliensprogramok, mint például a Multibit, megelégszenek a blokklánc fejléc adatainak letöltésével. Léteznek böngészőből elérhető webes pénztárcák is, de azok használata a folyamatos támadások miatt nem javasolt.

Technikai részletek

A hash

A hash nagyon leegyszerűsítve egy olyan matematikai eljárás, ami egy tetszőleges üzenetből készít egy kellően egyedi, fix méretű, az eredeti üzenetet azonosító ellenőrző kódot, egyfajta digitális ujjlenyomatot. Ez arra való, hogy az üzenet tartalmának ismerete nélkül meggyőződhessünk arról, hogy az üzenet változatlan. A hash egyébként nagyon kis eltérés esetén is nagyon független kódot állít elő.

Nagyon jól lehet például jelszavakat tárolni és visszaellenőrizni ennek segítségével. A rendszert üzemeltetőnek nem kell ugyanis tudnia, mi volt a felhasználói jelszó, elég csak a hash értéket tárolni. Amikor a felhasználó belépéskor beírja a jelszavát, a jelszó hash értékét elég összehasonlítani a tárolttal, ha azonos a kettő, megegyezik a két jelszó.

Egy blokk megfejtése

A miner a blokkot speciális pénzügyi tranzakcióval kezdi: beleírja a saját címét, hogy hova kéri az esetleges jutalmat (coinbase), a blokk tartalma mögé pedig ír egy értéket (nonce). Ennek az egésznek kiszámolja a hash-ét és megnézi, hogy ez a hash teljesíti-e a Bitcoin hálózat meghatározott célértékének (target) feltételét. Ha nem, akkor a nonce-ot megnöveli eggyel, aztán újra leszámolja a hash-t, és így tovább, remélve azt, hogy előbb-utóbb sikerrel jár. Mivel bármilyen üzenet hash értéke teljesen véletlenszerűen változik, az egész folyamat leginkább lottózásra hasonlít, ahol minden számolás egy húzással egyenértékű.

Az is előfordul, hogy egy blokk mellett egy alternatív blokk (fork) is helyes megfejtést ad. Ilyenkor a Bitcoin azt mondja, hogy mind a kettő fork érvényes és mind a kettőben szereplő tranzakciókat nyilván kell tartani. Azt is mondja ugyanakkor, hogy a minereknek mindig a hosszabb (matematikailag nehezebb) láncot kell kiegészíteniük. Ilyenkor a két fork közül valamelyikhez úgyis előbb épül egy új blokk, onnantól pedig az lesz a hivatalos lánc.

Egy tranzakció a Blockchainben akkor számít megtörténtnek, ha benne van a leghosszabb láncban és legalább 5 visszaigazolt blokk jön még utána (összesen “6 confirmations”). Ha egy blokk átlagosan 10 perc alatt kerül be a rendszerbe, akkor ez azt jelenti, hogy egy óra múlva számíthatunk arra, hogy a tranzakciónk egészen biztosan a Blockchain részévé vált megmásíthatatlanul.

Honnan tudja a kliensprogram, hogy a Bitcoin hálózatot hol éri el?

Központi szerver használata nélkül picit körülményes a hálózatot életben tartani, de szerencsére több módszer is van arra, hogy egy új kliens kitalálja, hogy hova kapcsolódjon fel. Elsődleges indításkor a program néhány előre belekódolt, állandóan aktuálisan tartott címre látogat el, ahonnan megkapja a node-ok listáját. Érdekesség, hogy a 0.8.2 verzióig még IRC-n keresztül hirdették magukat a hálózaton levő node-ok.

Általában egy hálózati kliensprogram az otthoni router mögött passzív, azaz csak kifelé tud sugározni, befelé nem enged kapcsolatot. Ez elegendő ahhoz, hogy adatokat továbbítson, vagy például a Blockchain új részeit letöltse, de nem elég ahhoz, hogy teljes értékű, aktív node legyen. Szerencsére sokan futtatnak ilyen teljes értékű node-ot az interneten.

Milyen számítógéppel érdemes bányászni?

A rövid válasz: ma már bitcoint otthoni eszközökkel nem érdemes. A bányászati tevékenység annyira kompetitívvé vált az utóbbi időben, hogy az ideiglenesen stabilizálódott árfolyam mindig teljesen kiegyenlítetté, ha nem veszteségessé, teszi az áram és hardver igényes otthoni bányászatot. Akkor válik kifizetődővé, ha az árfolyam elindul tartósan felfelé és a minerek is lemorzsolódnak, vagy valaki szert tud tenni belátható szállítási idővel egy új generációs dedikált miner hardverre. Sajnos ezek elérhetősége, szállítási ideje és ára is hasonlít a Bitcoin lottóra.

További kérdések

Hamisítás

Aki meg akarja hamisítani a rendszert, annak fel kell tudni mutatni egy proof-of-work által leigazolt, de hamis blokkot, valamint el kell tudni érni, hogy az ő általa indított blokklánc legyen a hivatalos – vagyis folyamatosan gyorsabban kell tudnia blokkokat készre jelenteni, mint a teljes hálózat. Ha egy korábbi könyvelt tranzakciót akar megváltoztatni, ahhoz pedig újra kellene tudni írni attól a blokktól kezdve a teljes láncot.

Sztornírozás

Egy Bitcoinon elköltött pénzt nem lehet sztornírozni, ha véletlenül elutaltunk valakinek egy összeget, akkor csak úgy kaphatjuk vissza, ha a címzett visszautalja nekünk.

Helytelen címzés

A minerek csak azt ellenőrzik, hogy az összeg valóban költhető legyen, így végeredményben előrefelé történő ellenőrzés nem történik, a rosszul címzett bitcoin örökre elveszett.

Eltűnt bitcoinok

Ha valaki elveszti a címhez tartozó privát kulcsát, akkor sem ő, sem más nem tud már hozzáférni a címen levő bitcoinokhoz, ez tehát a teljes rendelkezésre álló bitcoin mennyiséget csökkenti. Már ma is rengeteg használaton kívüli, vagy annak tűnő publikus cím van.

Biztonság

A privát kulcs ismeretében bárki hozzáférhet és elköltheti a publikus címhez tartozó bitcoin egyenleget, ezért kiemelt gondot kell fordítani a megfelelő biztonsági intézkedések megteremtésére. A Bitcoin használók továbbá javasolják azt is, hogy minden tranzakcióhoz más és más fogadó címet használjunk, hogy ezáltal is nehezebben követhetővé tegyük, hogy melyik címek tartoznak egy tulajdonoshoz.

Tranzakciós költségek

Egyes kliensprogramokban eldönthetjük, hogy akarunk-e tranzakciós költséget fizetni, vagy sem. Ha akarunk, akkor nagyobb az esélye annak, hogy a minerek a tranzakciós költséget felvállalt tranzakciókat előrébb veszik. Ha nem akarunk fizetni semmit, akkor lehet, hogy hosszú órák is el fognak telni, mire megkapjuk azt, hogy hat blokk messzire jutott a tranzakció a láncban.

Mivel a frissen teremtett bitcoin mennyiség egyre kevesebb lesz, a tranzakciós költségek kis mértékben, de folyamatosan nőni fognak, hogy ezzel is kompenzálják a minerek munkáját.

A gyakorlatban minden utalásnak van valamennyi tranzakciós díja, amit a hálózat annak a minernek ad oda, aki azt a blokkot fejtette meg, amiben a tranzakció benne volt. Amikor elutalunk valakinek egy összeget, a tranzakciós díjat is levonja a rendszer az egyenlegünkből.

Change address

Ha van 10 BTC-nk és elutalunk belőle 1-et valakinek, akkor a Bitcoin-Qt program ugyanabban a tranzakcióban két dolgot könyvel le: az 1-et elküldi a címzettnek, a 9 visszajáró BTC-t pedig egy teljesen új címre könyveli át nullázva az eredeti címen tárolt egyenleget.

Ez például azt is jelenti, hogy ha egy paper walletünk van kinyomtatott privát kulccsal és azt visszaolvassuk a számítógépre, elköltünk róla valamennyi pénzt, akkor az eredeti privát kulcson szereplő egyenleg nulla lesz!

Ilyenkor természetesen a walletünkben levő kulcspárok száma is megnő. Erről persze nem kell tudnunk, a kliensprogram lekezeli nekünk a dolgot, de akkor nagyon is tisztában kell lennünk vele, ha paper walletet tárolunk. (Érdemes a megtakarítás típusú címeken elhelyezett bitcoint teljesen elkülönítve tárolni minden mástól, még akár a kliensbe se importáljuk be azt a kulcsot, nehogy véletlen egy tranzakció következtében hozzányúljon a program!)

Más crypto-pénzek

A Bitcoin volt az első központ nélkül rendelkező virtuális pénz. A vitathatatlan sikere óta egyre-másra szaporodnak ugyanabból a kódbázsiból hasonló, de picit más paraméterekkel működő pénzek (alt, vagy fork). Az egyik legsikeresebb a Litecoin, ahol egy tranzakció visszaigazolása csak 2,5 percig tart és leghatékonyabban GPU-val lehet bányászni.

A Satoshi kód lebontva

Egyáltalán nem tartom elpazarolt időnek, hogy próbálom a korlátaimhoz képest minél pontosabban megérteni a Bitcoin működését. Annyit azért most is el tudok mondani, hogy a gyakorlatban elképesztő fapad az egész, ezért tartom fontosnak, hogy jobban megértsem a dolgot, mint csupán megelégedjem azzal, hogy létezik egy wallet.dat fájl és abban van a pénz.

Általában mindenki innen indul és így is lehet élni, de nekem ez nem elég jó. Én például szeretem tudni, hogy a walletben pontosan milyen kulcsaim vannak, melyiknek mi a privát kulcsa, melyiken mekkora az egyenleg – és ehhez RPC interface-en, parancssorból kell buzerálni és JSON válaszokból kell kiguberálni az információkat, nagyon vicces, tárold ebben a pénzt, majom. 😀 Az Armory ennél jobb, de az meg lefagy jelen pillanatban Mavericks alatt.

Találtam most egy egész jó magas szintű összefoglalót a Satoshi kódról. 2011-es publikáció, viszont szépen látszik benne, hogy mi hol található és hogyan működik. A bevezető:

Satoshi’s bitcoin client is a [multithreaded C++ program which] leads to some complexity and the use of certain code patterns to deal with concurrency that may be unfamiliar to many programmers. Also, the code is aggresive in the use of C++ constructs, so it will help to be fluent with map, multmap, set, string, vector, iostream, and templates.

A program részei pedig:

Initialization and Startup
Node Discovery
Node Connectivity
Sockets and Messages
Block Exchange
Transaction Exchange
Wallet Services
RPC Interface
User Interface

Ebből is a blokkra és tranzakciókra vonatkozó részek foglalkoznak azzal, hogy tulajdonképpen mi is történik akkor, ha elutalok valakinek egy adag pénzt.

Bitcoin firsts

Ma megtudtam, hogy a legelső bitcoin utalást Satoshi küldte Hal Finney-nek 2009. január 12-én, a Blockchainben szépen látszik is. Finney a PGP cég első alkalmazottja, a digitális pénzről több cikket is megjelentetett, sőt, 2004-ben írt egy Bitcoinhoz hasonló reusable proof-of-work rendszert, ez volt az RPOW.

Hol tartott a Plastik média ezen a napon?

1. az “In Bruges” magyar fordításán (Erőszakik) keseregtem
2. akkoriban jelent meg a Windows 7 első béta, erről is írok aznap
3. pontosan aznap lesz alaplaphibás a laptopom, ennek a posztnak az utolsó sorai:

Az est hátralevő részét egy 256 megabyteos céges Windows XP és egy 8 gigás pen drivera költözéssel töltöm. Holnap páratlan nap van, így autózni fogok a Macintosh szervizbe. 2009. január 12-e van, hétfő.

Nincs tovább GPU támogatás a cgminerben

Con Kolivas:

I’ve finally bitten the bullet and killed off GPU mining from the code and it will not be in the release I’m about to post. I have given ample warning that this was coming for some time on this forum thread and IRC about this and its time has come. It’s also worth noting that even GPU mining has been used lately for botnets so cgminer once again is being flagged inappropriately as malware or a virus by various “authorities”. I have left a 3.7 branch on git that is based on the last code that support GPU, OpenCL and scrypt code for those who wish to use it, but it is basically unchanged in terms of its mining code for GPUs compared with 3.7.2 which will be the last official release with GPU support.

Nagyon szomorú, főleg mostanában, hogy megint felpörgött egy picit a piac, leginkább a Litecoin scrypt proof-of-work erős GPU bányászhatósága miatt. Bitcoint ma már csak azok pörgetik, akik jó időben jó vasra tudtak szert tenni, de akik 4-6 hónapot vártak a szállításra, szerintem örülnek, ha az árát visszakeresik.