Macrumors:

CNet reported on the high potential for abuse in the Android marketplace:

“About 20 percent of the 48,000 apps in the Android marketplace allow a third-party application access to sensitive or private information, according to a report released on Tuesday.”

(…) Jon Johansen disputes the practicality of these checks and also believes that Google’s lack of curation is hurting their marketplace:

“Google does far too little curation of the Android Market, and it shows. Unlike Apple’s App Store, the Android Market has few high quality apps.
…
Below are just a few examples of what’s wrong with the Android Market. Those 144 spam ringtone apps (which are clearly infringing copyright) are currently cluttering the top ranks of the Multimedia category. I was not surprised to find that they were being monetized through Google Ads.”

Meanwhile, this past week, Google remotely disabled two apps from all Android phones. (…) The removed apps were said to be a theoretical demonstration of how to create a “botnet” of hijacked phones.

John Gruber:

Maybe it is a Wild West free-for-all.

Az internetről alapvetően az ember weblapokon keresztül töltöget le dolgokat, és az adott weblap garantálja, hogy mi az, amit letöltünk. Jó eséllyel mindenki “megtanulta” az évek során kiszűrni a gagyit.

Az örök klasszikus: download.com, viszont érdemes megjegyezni, hogy ezek is “szerkesztett” oldalak, sőt, matricázzák is a gagyit. Én is belefutottam már gyanús dolgokba, de kialakult bennem egy reflex, hogy mi az, amit nem, és általában az ember megtanulja, hogy honnan érdemes.

A centralizált App Store-ok már más kérdést jelentenek, hiszen egy “alkalmazás piacot” adnak a felhasználók kezébe, amiben egy központi helyről lehet tallózni a dolgokat. Csak az Apple-féle App Store-t ismerem, ami elég szigorú a kérdésben: eleve nem enged át semmit, ami nem olyan frameworköt és API-t használ. Ők is tévedtek már pozitív és negatív irányba egyaránt. Ettől függetlenül én annak látom a dolgot, amire van: minőséget biztosítani. Az App Store-ban is rengeteg a szellentős-gagyi, de abban biztosak lehetünk, hogy spyware, és botnet-ready szoftver nem kerül bele.

A Google úgy tűnik, hogy azt mondja: “mindent pontosan másképp fogunk csinálni, mint az Apple”. Ez is lehet egy jó stratégia, csak éppenséggel nem működik, ha azt feltételezzük, hogy a másik oldalon tojásgyümölcs van a fejekben.

Érdemes DVD Jon bejegyzését végignézni, íme néhány jó kép:

Végül jöhet a második Gruber idézet: “What a fucking mess.”

A Google nem viccel. Az elmúlt napokban megrendezett I/O konferenciájukon gyakorlatilag minden területen háborút indítottak az Apple ellen: Apple TV vs. Google TV, iTunes vs. Wireless Android Music Syncing, h.264 vs. WebM/VP8, iPhone OS vs. Android OS. Ez hagyján, a legtöbb helyen még be is szóltak nekik, sőt, összehasonlító teszteket raktak fel, lám-lám, de lassú. (Ezeket a dolgokat úgy tűnik nem tudják nem csinálni, maga Steve Jobs is bemondta, hogy hányszor több játékuk van, mint a Nintendónak — egészen elképesztő.)

Az elmúlt napokban én magam is tesztelgettem, próbálgattam egy új Androidos készüléket, a HTC Desire-t, és noha azon nem teljesen “google” szoftver fut, hanem tajvani, mégis az a benyomásom alakult ki, hogy az elmúlt két év alatt bizony erősen felnőtt a konkurencia. (Erről tervezek még egy érdemibb posztot is, már megírtam, de még érlelem a spájzban.)

Létező, működő, valós és innovatív alternatívák jelennek meg a titkolózó Apple márka mellett, akibe, a közhiedelemmel ellentétben, nem vagyok szerelmes, csak éppen ők gyártják a legjobb vasat és a legjobb OS-t. A Google viszont nap mint nap zárkózik fel hozzájuk, sőt, meg is haladja az Apple-t sok tekintetben. (Én a mai napig Gmail web felülettel dolgozom, a Google Docs is világbajnok és még sorolhatnám.)

Kérdés innentől az, hogy mit jelent mindez az Apple bűvkörébe tartozónak? Kell, hogy zavarjon az, hogy látjuk, mennyire fejlődik a Google és mennyire ütőképesek a megoldásaik, a mobiltelefonjuk, és milyen dolgaik vannak a csőben?

A kérdés költői, hiszen ez csak még jobb megoldásokat és még nagyobb innovációt fog eredményezni a versenyben. Egyelőre még azt látom, hogy kell újabb év, mire minden a piacon lesz és minden versenyképesebb lesz az Apple megoldásainál. Jelen pillanatban nagyon jó lovon ül az, aki Mac-en dolgozik, iPhone-nal telefonál és iPad-et lóbál a lakásban és Gmailen levelezik. Remekül körülírtam most saját magam, ügyes vagy, Józsi.

Today we’re launching a feature that allows you to drag images from your computer into a message. You don’t have to have the insert image lab enabled for it to work. Just drag the image in, resize it if you want, and send.

Currently, this feature only works in Google Chrome, but will be coming soon to other browsers.

– The Gmail Blog

Innentől Chrome-ban intézem a Gmail levelezéseimet. Vigyázat, az “átméretezés” nem eredményez kisebb méretet.

update: sajnos a linkek is Chrome-ban nyílnak meg, ezért egyelőre maradok Safarin.

Milyen fórumra kell levelet írni a Google-nek, hogy belefejlesszék a Gmail szolgáltatásai közé azt, hogy levél írásakor (compose) már egyből be lehessen állítani a levél címkéjét?

Mondanom sem kell, hányszor történik meg az, hogy megírom, elküldöm, aztán napokkal később jövök rá, hogy elfelejtettem betenni a megfelelő “mappába”. (Annyira kényelmetlen az elküldött levelekbe mindig belemászni, és utólag felcímkézni a levelet, grrrrrr.)

Többen kérdik tőlem, hogy miért nem az Apple Mailt használom? Hát azért, mert abban nem lehet az inboxban levő levelekre különféle színes címkéket aggatni (igen, többesszámban). Nekem olyan 2-3 címkére van szükségem, hogy ne vesszek el az erdőben. Kedvencem az a címke, amit olyan levelekre szoktam tenni, amikre mindenképpen választ várok. És akkor jön az a buli, hogy 5 nap múlva rászűrök, és akkor elkezdem előről.

Másik dolog: vanilla Gmail a király. Bármilyen fostalicska gépen ülök, mindig ugyanúgy tudok dolgozni — ez az érzés fantasztikus. Semmilyen hacket nem vagyok hajlandó használni. A shareware junkiezmus / pluginfesztivál intézménye az ördögtől való!

Megnéztem egy pár írást a Google \/\/ave-ről és alapvetően az alábbi dolgot látom:

1. nagyon jó volt a marketing, ami a Google hátán elindult, mindenki ezt várta már
2. ehhez képest a szoftver maga fintorgást váltott ki az emberekben

A véleményem az, hogy a \/\/ave egy jól megcsinált, jól használható, szép felületű, erős cucc, meg lehet találni a maga hasznát.

Ettől függetlenül a hibát inkább abban látom, hogy elterjedt a szolgáltatásról, hogy ez itt a következő NAGY DOLOG, és innentől minden ott fog zajlani, az email-t újra megcsinálta a Google bla-bla. A \/\/ave hibája marketing természetű: egyszerűen akkora erő van már a Google márkában, hogy bármekkorát is finganak, passzátszél lesz belőle. Márpedig ebben az esetben mondtak azért hangzatos dolgokat.

Én azt gondolom, ha csendes launch lett volna a \/\/ave körül, mint ahogy általában szokták indítgatni ezeket a szolgáltatásaikat, akkor nem alakult volna ki sok emberben (így bennem is) az az érzés, hogy itt most megépült a jövő, viszont kipróbálva mégsem ezt érzem.

Azt érzem, hogy csináltak egy kollaborációs megoldást, amiben könnyű érdemi munkamegbeszéléseket tartani. Semmi másra nem jó, arra viszont tökéletes (lesz).

Ma indult a nyilvános \/\/ave teszt, ki is próbáltam röviden a szolgáltatást.

Érezhetően a w3b (web3, sry) platformon írták, olyan benyomásom volt, mintha a Google OS egyik alkalmazását használnám. Félelmetes élmény ez a valós idejű chat/email firkálás és visszajátszhatóság. Ugyanakkor potenciális információs biztonsági lyukat jelent (nekem): kétszer is meg kell gondolnom, mit írok (meg mikor), mert a másik fél, ha épp online, láthatja, ahogy gépelek, sőt, vissza is játszhatja és megnézheti, amikor azt írtam róla, mekkora fa.. főnök. Szokatlan nekem, annak idején ICQ-ban lehetett látni azt, hogy a másik hogy gépel, de hosszú távon kikapcsoltam, és ma sem szeretem.

A felület is meglehetősen elmozdulás a Google mostani szolgáltatásaitól. Még sokkal fejlettebb és látványosabb, ugyanakkor Google-ös. Kék-fehér branding mindenütt, előremutató, Snow Leopardos halványodások az elemeken.

Sőt, még a scrollbart is átalakították. Érdekes módon fix magasságban lehet húzogatni, fix méretű a csúszka és a háttér ÁRNYÉKA jelzi azt, hogy a tartalmi egység melyik részét látjuk.

A \/\/ave szolgáltatás jelenleg nem sokkal tud többet ennél a technológiai demónál. Kollaborálni lehet a hullámokon, válaszolgatni nem lineárisan, szerkeszteni, törölni, visszajátszani az egészet — de nagyjából ennyi. Képeket, csatolmányokat még nem tudunk feltölteni (lehet, hogy csak nekem nem sikerült), olyan benyomásom volt, hogy a teljes rendszerüket lecsupaszították és azt a feature-szetet rakták bele a nyilvános demóba.

Azt egyelőre nem látom, hogy az életemben hogyan fog majd megjelenni a \/\/ave, de tech demónak nem rossz ez így.

Aki Google színes módon akarja írni a betűket, innen copy-pastelheti, kiloptam a forrásból:

<span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 51, 255); ">\</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(255, 0, 0); ">/</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(255, 204, 102); ">\</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 153, 0); ">/</span>ave

Tessék, blogposzt a Google-től, ahol, hihetetlen, de arról számolnak be, hogy néhány pixellel megnagyították a főoldalukon levő kereső mezőt. (Balra a régi!)

Posted by Marissa Mayer, Vice President, Search Products & User Experience

Ez a liba kb ennyit ért hozzá. Lemarketingeli a két pixelt.

Azt hiszem nem én vagyok az egyetlen személy azzal a problémával, hogy annak ellenére, hogy az interneten minden információ adott, mindenki minden szart tőle kérdez, pedig a neten keresgélést talán már oktatják is az iskolában. A fölnőtteknek meg továbbképzés van. (Nincs? Legyen!)

Egyszóval ma már mindenki tudja, még a legkisebbek is, hogy a Google keresője egyet jelent az internetes kereséssel. Annyira triviális, hogy sokan el is felejtik, hogy néhány jól elhelyezett kulcsszóval azonnali eredményeket érhetünk el. Ezen a problémán segít a letmegooglethatforyou.com (értsd: Let Me Google That For You — hadd keressem meg neked)

A működése roppant egyszerű: kirak egy Google kereső ablakot, aztán szép didaktikus módon a paraméterként átadott szöveget begépeli, majd megkeresteti a Google keresővel. Nincs is más dolgunk, mint az elkészített linket elküldeni az agyunkra menő személynek. Íme a plastik média keresés.

Egyetlen baja van: angolul van, pedig én sok ismerősnek küldeném szeretettel ilyen formában a linkeket. Fogom is. Ha több időm lenne, megcsinálnám a haddkeressemmegneked.hu siteot, hehe.

update: természetesen készül a magyar változat.

update2: működik is, próbáljátok ki: haddkeressemmegneked.hu

Péntekre már gondolom mindenkinek élesítve van az új Gmail téma opció a beállításokban, így ki lehet választani az új felületet. Akármit csinálunk, innentől már hozzá kell szoktatnunk magunkat az “újhoz”, még akkor is, ha a Classic skint választjuk, ami olyan érzelmi asszociációjú, mint a Windows 2000 classic felülete volt az XP megjelenése idején 2001-ben. (Ismerek olyanokat, akik a mai napig ragaszkodnak hozzá.)

A classic Gmail téma is más, mint ami egy hete volt. Jól láthatóan újraépítették a CSS-t, ami noha csak kis finom változtatásokat és szellősséget jelent dizájnban, összérzetét tekintve mégis más. Az alábbi képen kiemeljük egy jellemző részletét, ahol látható, a classic séma mennyiben tér el a múlt hetitől:

Sokat tanakodtam, hogy az embertelen sok dizájn közül végül melyiket válasszam, és azt kell mondanom, hogy el fogok szakadni, legalábbis egyelőre, a Google szín-harmóniájától és korpo rét identitásától. Teszem ezt annak ellenére, hogy a Google más szolgáltatásai nem brandelődnek át ezzel a lépéssel (így például a docs, maps, reader stb), tehát meglesz a böjtje, viszont lehetőség nyílik a location-based design gyönyörködésében, ami jelesül egy esős böngészőablakot jelent itt Budapesten:

a képre kattintva feljön a teljes bontású verzió

Ez tehát a FA. Összességében ez a Gmail témázás valójában csak ennyit tesz: hogyan lesz összhang a Google többi szolgáltatásaival? Fogalmam sincs, de elképzelhetőnek tartom, hogy visszatérek én is a “default” dizájnra, hiszen jól tudjuk, hogy default is king. (Én mac-en is az alap rózsaszín-lila Leó tapétát hagytam fenn, mint fds.)

Függöny.

update: fél órát vacilláltam a default, a fa és a classic közt. Elővettem minden észérvet ezzel kapcsolatosan. A végén beállítottam a nindzsásat és kurva jó.

Embeddelve Gmail felületbe, installáció egy apró kliensprogram, és regisztráció mentesen máris miénk a TÉR! Szörnyen kényelmes, ha ez beválik és működni fog a Google Apps-on is, akkor végre kidobható lesz az egyes gépeken erre a célra fenntartott Skype. Letölthető innen.

A partner is fel kell, hogy telepítse az alkalmazást, még akkor is, ha nem tud videózni, mint Linda. Sajnálatos módon Mac-en Intel-only, tehát PowerPC-sek egyelőre kimaradnak belőle. Nem tűnik egy nagy valaminek gondolom, de az élmény teljesen lágy és folyamatos. Ajánlom!

Jelen hírünk hamarabb jelent meg itt, mint a Webisztánon, így megnyertük a hírversenyt. Köszi Greg a tippet.

“Erre a piacra lépett be kedd este a Google Chrome-mal, amiben az égvilágon semmi meglepő nincs”

– hancu az Indexen (kontextusából kiragadva értelemzavaró, hiszen ő úgy érti, hogy a megjelenésben nincs meglepő — a Chrome-ban annál több, olvassunk csak tovább)

Míg mi a napi dolgainkkal vagyunk elfoglalva, addig a Google építgeti a saját kis operációs rendszerét. Böngésző, ugyan már kérem. Webes alkalmazás platform! Ez itt a Google OS.

Nézte már valaki, hogy van saját process managere? Láthatjuk a CPU időket, használt memóriát. Újraírt JavaScript motor (természetesen a hatékony és gyors alkalmazások futtatása miatt), webes alkalmazások futtatására való, eddig csak mindenféle nyakatekert módokon látott SSB (site specific browser).

Gyakorlatilag fogták a böngésző koncepciót, és csináltak belőle, nulláról építkezve, egy keretrendszert, shellt, ha úgy tetszik, amit mindenki arra használ, hogy futtasson weblapokat és webes alkalmazásokat. “A Chrome olyan a webes alkalmazásokban, mint a preemptive multitasking az operációs rendszerekben.” (John Gruber)

A felhasználói felület pedig annyira lecsupaszított és “nettó”, hogy mindenképpen ugyanezt erősíti bennünk. Ez nem egy böngésző, hanem egy új korszak titánja!

2008. szeptember 2. jelzi azt a dátumot, amikor a böngésző, mint koncepció, hatalmas paradigmaváltáson ment keresztül.

Uraim, egy fantasztikus korban élünk.