2010. nyár, iPhone 3GS, €895.-
Archive for the ‘wc’ Category
Iroda üres, az összes FMCG népek leléptek már haza, csak én vagyok még benn, várok.
Megnéztem az Apple iPhone SDK keynote-ot, a végén megkönnyeztem a capital investor beszédét, aztán elvégeztem még egy csomó melót, amit már nagyon régóta tolok magam előtt. A legrégebbi “starred” válaszolásra váró levelem 2007 novemberéig datálódik, amit azzal a sorral kezdtem, hogy “BOLDOG ÚJ ÉVET!!”, majd onnan vérkomolyan folytattam.
Dolgom végeztével, bár egyes sokat látott emberek szerint a melót nem lehet befejezni, csak abbahagyni, kimentem a mosdóba. Mivel már nincs elvileg senki az épületben, egyáltalán nem számítottam arra, hogy a portás melletti dummy velem együtt fog a wc-re sétálni.
Mindegy, tettük a dolgunkat, ő fejezte be előbb, én később. Kicsit elmolyoltam még a nadrágommal, hagytam, hogy mosson, aztán én néztem a tükörbe. Ahogy lép ki a mosdóból azt mondja: “Viszontlátásra, kellemes hétvégét kívánok!”
Így lettünk haverok.
Függöny.
def. Csobbantós egységben a nem megfelelő telepítési munkálatok miatti, tényleges becsapódást követő, likvid repeszként fordított irányba mozgó, majd bőrfelülettel történő érintkezési várakozása. A likvid repeszt illetően megkülönböztetünk parciálisan érintkező (1), full-on (2), illetve elkerülő (3) fajtákat.
Hello világ! Üdvözletem küldöm az ülepített kagylóról, melyen munkából hazaérkezésem után székelek. Blogot írok, ezt a blogot, mert kedvelem csinálni. A tévén már be van fűzve a következő film (japán!), melyet a NAS-ról fogok wifin keresztül stream-elni. Kínai kaja, úszógumi erősítő sör, a munkát erre a napra már leszarom.
Élénken él bennem még a kép, amikor Commodore 64-es suttyó koromban a C. Világ és Alaplap magazinokban hirdettem, aztán mindenféle arcokkal játékprogramokat cseréltem. Össze-vissza kopiztuk a diszkeket, most meg drót nélkül zajlik minden. (Istenem, már egeret se lehet nagyon dróttal kapni.) A játékprogramok kevéssé érdekelnek, a Wii generációhoz tartozom.
Annak idején volt egy amigás zene, az volt a címe, hogy “Flames of love”. MOD formátumú, akkoriban az volt a divat, hogy a sample neveibe mindenféle üzeneteket helyezett el a zene készítője. Ennek a számnak a végére az volt írva, hogy “Az Amiga a király”, vagy valami ilyesmi. Akkoriban nem volt amigám, de PC-n Scream Tracker-en (Second Reality, anyone? How about the C64 version?) már meg lehetett ezeket hallgatni és nézegetni.
2007: a mekintos a király.
Tegnap azt álmodtam, hogy Steve Jobs a haverom. Hogy ez hogy jött össze, fogalmam sincs, biztos túl sok FSJ-t olvashattam előző este. Ne haragudjatok rám.
A minap azon gondolkodtam, hogy csobbanós WC-ben, ha elfelejtünk “ülepíteni” (papírt), ám mégis pottyantunk, akkor elég jó eséllyel fog az amúgy sem laboratóriumi tisztaságú, előzetesen már sárgára szinezett folyadék a seggünkre és ánusz-rózsánkra érkezni.
Ez egy kellemetlen élmény.
Persze, az ülepítés megoldja a dolgot (NB, elhamarkodott ülepítés miatt végzetes gap keletkezhet!), de mi van, ha nem volt már rá időnk, vagy egyszerűen csak elmaradt? A bomba éppen kezd kioldódni, érezzük, hogy hamarosan becsapódik, valamit tenni kell.
Két verzió van:
1) Ülünk és várjuk, hogy elkerüljön a becsapódás. (Rendszerint sikertelen törekvés.)
2) Kioldás után rögtön (!) kicsit megemelkedünk, hogy a csobbanás elkerüljön bennünket.
Könnyen állíthatnánk, hogy persze, a kettes variáció a tuti. Ez ugyanakkor nem igaz, ezért is írom a post-ot. Nem tudunk ugyanis annyira megemelkedni, hogy teljes valószínűséggel elkerüljön bennünket a víz. Ha öt centivel magasabbról oldunk ki, akkor annyival nagyobb utat tesz meg a lövedék, tehát magasabbat is ível majd a debris.
Mindkettővel kísérletezem már egy ideje, de nem találtam megnyugtató választ erre a problémára. Nekem úgy tűnik, hogy egy ilyen szituációban érdemes inkább nyugton ülni és várni azt, hogy elkerüljön bennünket a végzet.
Sajnos nem lehet egyszerű méréssel pontot tenni a végére, hiszen sok tényezőtől függ a kimenetel.
Mégegyszer mondom: nincs mindig idő ülepíteni.
Függöny.
Munkahelyi mosdóba lépve kettő ülőkés WC-t látsz magad előtt. Minden nap ide jársz, ha a szükség megkívánja. Mindig ugyanabba a fülkébe telepedsz, vagy indifferens a dolog és pillanatnyi kedved szerint választod a jobb, vagy bal oldali fülkét?
Aki kérdez: Józsi
Aki rottyant:
Poll. WC preferenciát tekintve melyik a jobban bejövős?
A.) A csobbanós aljú. Előnye, hogy eltűnik a kaki-manó, hátránya, hogyha nem “telepít”, vagy “ülepít” az ember papír-ágyat az aljára, akkor a liquid képes belecsókolni a popsiba különösen kellemetlenné téve az élményt.
B.) Tradícionális aljú, melyen kaki-manó kígyózva fekszik el. Előnye, hogy nem csobban, hátránya, hogy kellően hosszú kábel elfekvéskor képes rádőlni a faszra, illetve közelről szemlélhető a produktum heveny esztétikai paralízist okozva.
Korábban B-preferáló voltam az ülepítés és csobbanás miatt, de mára már egyértelmű A szavazó lettem. Többet ülepítek, bár az ülepítés kellően sok delay után átázik és közötte rések lesznek, ahova a kaki-manó rendszerint becsapódik. Az sem ritka, amikor FOLYAMAT KÖZBEN kell ülepíteni, mert előkerülnek az idő hiányában keletkezett lyukak.
A vasárnapi WC rant postban mutatott rá Orosz “loop_1″ Péter a japanese toilet szócikkre a Wikipedián. Látszólag nem érdekes egy ilyen szócikk, aprócska link csupán, de vizsgáljuk csak meg közelebbről! (Ja, ez nem lesz olyan, mint amikor a Subbacultchában linkelik a smegma szócikket fotóval, no worries.)
- Az első olyan WC ülőkét, ami integrált bidét tartalmaz már 1964-ben megkonstruálták — igaz, ezt még nem japánban.
- Japánban a ’80-as évektől kezdődően lett igen erős az elektromos WC kultúra.
- A japán háztartások több, mint felében van ilyen budi. (Itt nem pontos a szócikk, mert inkább arra gondolhattak, hogy olyan budi, ami bidével van kombinálva, mint az elektromos drága verzió.)
- Extra funkciók: mosás utáni szárítás, ülésmelegítés, masszírozó funkció, állítható vízsugár, automatikus ülőke felnyitó és használat utáni lehúzó, szoba légkondícionáló — egyszóval minden és annál még több, hiszen van ánusz és hölgyeknek vulva mosó funkciója is (ez utóbbi ugyanazzal a fejjel megy, viszont más szögből és kisebb erősségű sugárral spriccel).
- Az újabb modelleken víz csak akkor jön, ha konkrétan ülünk a káván, magától nem indul be.
- Még újabb modellek mérik a vizeletben levő vércukor szintet, a kávára terhelt nyomásból pedig a vérnyomást és egyéb adatokat lehet továbbítani szintén automatikusan az orvosnak internetes telefonon keresztül. (Ez a nem mindegy.)
- Japánban speciális készülékeket lehet vásárolni a WC falára, amik permanensen lehúzó hangot bocsátanak ki arra az esetre, ha valakinek problémái lennének a saját hangjával. (Ezt egyébként takarékossági okokból vezették be. Túl sokan túl sok vizet folyattak.)
Nem folytatom, a szócikk tele van a japánok ilyen jellegű kultúrájára vonatkozó információval, érdemes elolvasni, hol tart a fogyasztói társadalom.
Én, amikor mindezt elolvastam konkrétan röhögőgörcsöt kaptam, de mint általános iskolában irodalom órán nem tudtam elengedni, mert a munkahelyemen ültem és nem fedhettem fel azt, mivel foglalatoskodom. LOL.
Egy olyan világot látok magam előtt, ahol a WC papír univerzális és egyetemes megoldás. Bárhol járok a világban, mindig van belőle megfelelő mennyiségű, amit le tudok tekerni. (Felfigyeltünk már arra, hogy egy tekercs milyen gyorsan lepörög egy háztartásban?)
Tézis: a tökéletes WC experience egyik fontos alappillére a falból kilógó, mögé gyakorlatilag végtelen containerbe embeddelt papír, amit ha meghúzunk, mindig jön újabb. A tökéletes WC experience egyik fontos alappillére a gombnyomásra jövő kánaán.
Nem akarunk tudni ugyanis a tekercsekről. Nem akarunk a megoldással foglalkozni. One-click szolúciót akarunk a WC-ben is. Hotelszobákban legjobb megoldásként mindig odatesznek egy tartalék rolnit és ha esetleg kifogy a másik és kézzel újratöltünk, akkor csak a tartalékot pótolják. Ha valaki bevezeti otthon ezt a rendszert, garantáltan nem kell majd szaros seggel szaladgálnia újabb rolniért, közben magát okolva, hogy miért nem látta előre a problémát. Egyébként az ember termelő tevékenységet akar végezni és nem a termelő tevékenység feltételeit megteremteni, amikor éppen rohanás van.
Fő problémát abban látom, hogy az emberiség nem tart ott, hogy ezt a kérdést egyetemesen megoldotta volna. Minden szerelt WC tartály mellé papíradagolót is kellene szerelni, amit fel lehet tölteni egy évre való készlettel és akkor nyugodtan lehet kákkánámánázni. Mindig.
Nem, e helyett tekercsek vannak, a tekercseket meg kell venni a Tesco-ban, a tekercseket otthon raktározni kell (mellékhelységben, ahova mindig el kell menni, ha éppen elfogyott egy, márpedig a háztartásban egy tekercs igen gyorsan lepörög), betölteni, figyelni a készletet, és egyáltalán: nap mint nap a tekercsekre pillantani, mint eszkalálódó problémára.
Végezetül olvassunk el egy képzeletbeli párbeszédet a szemléltetés miatt.
- Szia, mit hozzak a Tesco-ból?
- (rövidebb-hosszabb felsorolás, majd) WC papírunk van?
- Nem tudom. Várj, megnézem.. nincs. Vennünk kell.
Ismerjük a folytatást. A jövőre gondolva egyből veszünk egy gyűjtőnyit, ami alig fér el a tolókocsiban. Igaz, súlya is alig van, de a helyet foglalja. Amikor hazaérünk, akkor a gyűjtőt mindig külön kézben kell fogni, mert nem fér el a szatyorban.
Ezzel szemben mi történik egy olyan világban, ahol nincs WC papír probléma, mert a falból gomnyomásra jön a kánaán?
- Szia, mit hozzak a Tesco-ból?
- (rövidebb-hosszabb felsorolás)
- Rendben. Mindjárt itthon vagyok és akkor szexelhetünk egy hatalmasat. Vagy tudod mit? Szexeljünk most!
Függöny.
